Esztergom és Vidéke, 1994

1994-06-23 / 25. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Prokopp Jánosnak(1825-1894), a város első mérnökének emlékkiállítása a Balassa Múzeumban 100 évvel ezelőtt, 1894. május 12én az Esztergom és Vidéke és a többi helyi lap is szomorúan tudatta, hogy a városunk arculatát épületeivel újjáteremtő városi és prímási mérnök, Prokopp János, az előző napon, alkotóereje teljében, 69. évében, hirtelen elhunyt. Nincs olyan utcája a városnak, írják a nekrológok, amelynek több házát ne ő tervezte volna. O alapította és vezette az első vasöntődét és gépgyárat 1866-tól haláláig, amelyet a Petztestvérek tették naggyá, s amely az utóbbi időkig Szerszámgépipari Művek néven működött. Ma, 100 év után a Prokopp János által tervezett házak közül számosat átalakítottak, lebontottak, de még ma is sok áll közülük. Első műve a Deák Ferenc u. 2., a mai levéltár épülete, amelyet 1853-ban tervezett - a Bachkorszakban - magyar nyelvű reál-iskolának. Az emeleti ablakpárkányokat tartó gyöngypártás fiatal magyar lányfejek jelzik városunk életerejét. 1860-ban az ő tervei szerint épül a Deák F. u. 7. pompás nyerstégla falazatú háza - a magyar szabadsághősök portréival az ablakok felett-Etter Lőrinc számára. 1860-63-ban a Széchenyi tér 21Kossuth Lajos u. 5. kétszintes palotáját építi a Takarékpénztár RT. megbízásából. A pályanyertes idős Hild József is Prokopp Jánosra bízta a részlettervek kidolgozását. Ezután az esztergomi polgárok egymás után kérték fel házuk tervezésére. Ezek közül kiemelkedik a mai posta épülete, amely 1863-ban épült Bischitzky János vaskereskedő számára. A Kossuth Lajos u. 15., 35., 44. és 56. sz. alatti házak, továbbá a Petőfi u. 38., 42. ez utóbbi a Lövészegylet székháza volt, amelyből ma csak a tégladíszes kapuzat áll az oromzaton a lövész-egylet címerét védelmező két hatalmas sárkánnyal. A Bajcsy-Zsilinszky úton a 22. és 24. sz. díszes emeletes épülete is az ő műve, éppúgy, mint a szemben lévő 45. számú várszerű emeletes ház, a Bleszi család számára. A Szigeten, a mai Kolping-ház is Prokopp tervei szerint épült 1863-ban, a Magyar Hajóstársaság hivatali épületeként. A Dobozi M. úti Simor-kórházat is ő tervezte 1889ben. Mint megyei mérnök sokat tett a vasúti közlekedés megindításáért, a nyergesújfalui cementgyár megindításáért, s mint városi mérnök a város vízvezetékének tervezésével, városrendezési terveivel és valamennyi építkezés szigorú felügyeletével segítette Esztergom fejlődését. A Balassa Múzeum kiállításán eredeti terveivel, egész életművével ismerkedhetünk meg. Prokopp János (1825-94) építészmérnök emlékkiállítását július l -jén, pénteken du. 4 órakor nyitja meg dr. Komárik Dénes építészmérnök, az építészettörténettudományok doktora. A kiállítást bemutatja dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi docens, a dédunoka. Prokopp Mária Esztergom a tervezőasztalon KIÁLLÍTÁS A ZÖLDHÁZBAN Június 27-én, hétfőn délelőtt a Szabadidőközpont előcsarnokában állítják ki azokat az esztergomi terveket, melyeket a műegyetem diplomázó hallgatói készítettek. Az építészmérnöki kar középülettervezési tanszékén meghívott előadó Karácsony Tamás esztergomi Ybl-díjas építész. A hallgatók tőle kapták meg a feladatokat. A„z elkészült építészeti tervek egytől egyig a legjobb minősítést kapták, s most a nagyközönség két hétig gyönyörködhet bennük. A kiállított tervek: Tótpál Judit (Városi televízió stúdió, valamint közösségi tér a Mária Valéria hídnál), Gondos Csaba (Fedett uszoda bővítése, valamint hajóállomás), Zatykó Krisztina (Városi strand-bővítés), Pálinkás Ferenc (Vendégház a szenttamási Álmos utcában), Kelemen Csaba (Testvérvárosok háza), Szolnoki Tibor (Arany János utcai fejlesztés), Németh Csaba (Városközponti irodaház, valamint buszvégállomás a vasútnál), Kurta Zsolt (Vitéz János palotájának helyreállítása), Bende Katalin (Török fürdő), Nagy Tamás (Panzió a Kis-Duna sétányon), Csendes Mónika (Kékfestő ház), Zimnitz János (Sípoló-hegyi sportközpont), Pólus Károly (Basaharci csónakház). Július elseje építészeti világnap. Az esztergomi kiállítás ünnepi megnyitójára pénteken 17 órakor a Zöldházban kerül sor. Az ünnepi beszédet Balázs László városi főépítész mondja. Utána Karácsony Tamás mutatja be a terveket Az ünnepélyes megnyitóra és a két hétig nyitvatartó kiállításra várják a szakembereket, az üzletembereket, az érdeklődő közönséget A kiállított tervek alkalmasak arra, hogy vállalkozók üzleti lehetőséget is lássanak bennük. (Pálos) TALLÓZÓ A Kurír rejtvénymagazin 1994. júniusi (6.)száma az Esztergomi Várszínházról közölt egész oldalas keresztrejtvényt. Megfejtése - az esztergomiak számára - talán nem lesz nehéz. Ha mégis..., lapozzunk a 32. oldalra, a „kulcsért"... (Kurír rejtvénymagazin, 1994 június) Esztergom. Ez a primer körzet Komárom megye mintegy harmadát fedi le, s közel 100 ezer lakost érint. A Matáv által működtetett, tisztán analóg vonalak száma kevesebb, mint 9 ezer, ráadásul igen rossz minőségű hálózaton. Az UTS-el közösen koncessziót elnyert Egom-Com Távközlési Rt viszonylag hosszú történetre tekint vissza - tudtuk meg Török István ügyvezető igazgatótól. Még a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején, a Dorogi Szénbányák fényesebb időszakában a bányavállalat magántelefon-hálózatot épített ki. Ahogyan terjeszkedett, úgy építette meg a területeken a telefonvonalakat, a villanyvezetékeket. A nyolcvanas évek közepén pedig a kiürülő bányavállalati telephelyekre, irodaházakba települőknek mintegy 2000 vonalon magánhálózatként szolgáltatni kezdett a bányavállalat. Az Egom-Com megalakulásakor átvette ezt a magánhálózatot illetve azt a 25 embert, aki ennek működtetésével foglalkozott A hatvanas években a területet magyar Ruhr-vidéknek is nevezték, amelynek gazdasága most kezd talpraállni. Ráadásul a térségben számottevő a német ajkú kisebbség, akik számára szintén fontos a jó telekommunikációs hálózat Az Egom-Com alakulása, 1992 eleje után végzett igényfelmérés szerint 9000 ember volt hajlandó a telefon reményében 15 ezer forintokat befizetni a társaságnak. A távközlési törvény, illetve a regionális koncessziós pályázatok csúszása miatt csak késve tudják ezeket az igényeket kielégíteni, s új szerződéseket kellett kötni velük. A koncesszió elnyerése óta tovább nőtt a telefonra várakozók száma, újabb igénylők jelentkeztek. 1995 júliusáig legalább 25 ezer előfizetőt kívánnak bekötni a hálózatba. Mint azt Herzog úr megjegyezte, ebben a primer körzetben is arra törekednek, hogy az elkészülő hálózatot a kábeltelevíziós szolgáltatók is kihasználhassák. Itt például az az érdekes helyzet állt elő, hogy több kábeltévé-előfizető van a régióban, mint telefonelőfizető. Ezért az UTS-Egom-Com mindegyik szolgáltatóval felvette a kapcsolatot, s távlati céljaik szerint egy regionális televíziónak is szeretnének otthont adni. Természetesen stúdiót üzemeltetni, műsort szerkeszteni nem akar a társaság. Az UTS vezetésével megnyert primer körzetekkel kapcsolatos hír az is, hogy a telefonközpont-szállítót tenderen fogják kiválasztani a Siemens és az Ericsson közül, melynek ajánlatbeadási határideje várhatóan július közepe lesz, s a hónap végén az eredményt is kihirdetik. (TANTUSZ /távközlési magazin/ 1994.jún.l6.) ESZTERGOMI ÉS DUNAÚJVÁROSI PRIMER KÖRZETEK FEJLESZTÉSE ' összes Minimum 60000 - előfizet

ő követelmény j Dunaújváros MM ••• Esztergom ••• l-»-,nr»l 50000 55000 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003