Esztergom és Vidéke, 1994

1994-01-20 / 3. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE impromtu [fr., a latin in promptu esse 'készenlétben áll' kifejezésből] ... A 19. században rögtönzés jellegű karakterdarab zongorára. Különösen kedveltté váltak Schubert, Chopin impromptujei, Liszt Valse impromtuje. (A Brockhaus Zenei Lexikon nyomán) Chopin Op. 29-es, Asz-dúr impromtuje szól a Duna TV filmjének végén; Cziffra György játszik, i A zeneművek „értelme" mindig közvetett, jelentésük általában soksok áttételen keresztül értelmezhető ez alól legfeljebb az ún. programzenék a kivételek. A zene különleges művészeti ág. Alapérzéseink fogalmazódnak meg hallgatás közben: szomorúság és öröm; kitárulkozás és magány; katarzis és felszabadulás. Chopin zenéje, rejtély. „Szabályos" műveket írt a csak zongorára alkotó szerző: zongoraverseny, scherzo, variáció, mazurka, keringő, impromtu. De valami, valami mindent fátyolvékonyan befedő, borító nosztalgikus szomorúság... Megfogalinazhatatlan. Mintha más történne ott, akkor, figyelünk fel egy dallamra - s ő egyszercsak túllép rajta, továbbmegy. Megállunk, érezzük, visszanéz ránk - s bennünk hagy valami ismételhetetlent. Ezt a megismételhetetlent a legmodernebb hangrögzítés sem képes visszaadni. Megállítorn a CD-t, visszamegyek a lemez elejéré, újra, újra, újra - és más. Mindig más. Rejtély. Chopin attól is különleges, hogy túl a jelentős technikai követelményeken - kevesen képesek újra megfogalmazni, visszaadni ezt az érzést. Másról van szó, másról (is) szól ez a zene, bújj „mögéje", úgy figyelj. 1986. augusztus 2-án a Bazilikában (Mudrák Attila fotója) Impromtu - Cziffra György emlékére Aztán, szokatlanul a hitélet színterén: hatalmas tapsvihar. Elfogódottan lép a pódiumra a mester, meghajol, leül, csend - és megtörténik a csoda. Megtörténik az ismételhetetlen, a visszahozhatatlan. Hétfőn este Chopin Op. 29-es, Aszdúr impromtuje szólt a Duna TV emlékező filmjének végén; Cziffra György játszott egy 1993-as felvételen. Talán az utolsón. Mára emlékké vált az ember. Nem lehetünk többet a közelében. Elment. Itthagyott minket. Egy hanggal kevesebb lett a zene itt, Magyarországon, s kevesebb második hazájában, Franciaországban. Impromtu, készenlétben állni... Meghalt Cziffra György zongoraRafael Balázs 1986 nyara, Esztergom. Zsúfolásig telt a Bazilika. Cziffra György koncertjére megyünk. A sejtett és várt nagy élményen túl különös izgalom: világszerte ismert nagy magyar zenész - aki itthon nem válhatott azzá, ami-aki lett belőle; el kellett mennie, menekülnie, hogy a legnagyobbak egyike lehessen. Különös magyar sors? Közép-európai teher, többmázsányi? A Jézus Szíve oltárhoz, a márványasztal mellé irányít minket Baróti karnagy úr, innen a legjobb, mondja. Innen, bár ez az akusztika mindig okoz meglepetéseket. Talán most... Rengetegen vagyunk. Lehet, hogy a testünk párnázza majd a hangokat? A kupola alatt, középen, emelvényen Cziffra Yamaha zongorája. A ^ 4rf ^ f^rf Oulis? Cziffra György keze vonása Január 13-án, csütörtökön este vállalkozók, kézművesek, iparosok, önkormányzatokjegyzői, tisztviselők és érdeklődők töltötték meg az ipartestületi székház nagytermét, ahol A gazdasági vállalkozások jövője és lehetőségei a kamarai törvénytervezet tükrében címmel tartottak fórumot. Az előadó dr. Szabó István jogtanácsos, az Ipartestületek Országos Szövetsége ügyvezető igazgatója volt. Az 1989-90-es politikai rendszerváltozás megkövetelte volna az azonnali gazdasági modellváltást is. A várt szociális piacgazdaság létrejötte azonban késik. A gazdasági irányítás rendszerét a Parlamentnek és a kormánynak már régen tisztába kellett volna tennie. Az állam tulajdonosi monopóliuma megszűnt, mára 60-70 %-ra zsugorodott. De sem központi, sem helyi igazgatás nem irányítja a gazdaságot. Ez a fejlett országokban másként van, és nálunk is a gazdasági kamarák feladata lenne. Az IPOSZ 1992-ben provokatív jelleggel vette fel a Magyar Kézműves Kamara nevet. Néhai Antall József miniszterelnök a Magyar Gazdasági Kamara 1992. évi közgyűlésén bejelentette, hogy A Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Vállalkozók Országos Szövetsége félt, hogy kimarad a szerveződésből. Ezért szólt ellene a Parlamentben Petrenkó János és Palotás János képviselő. A hatpárti egyeztetés támogatja a törvényt. Az általános vita lefolyt, 201 módosító indítványt nyújtottak be, melyek az Igazságügyi Minisztérium szerint részben javítják is a helyzetet. A módosításokat az AlkotmányJpartestüteti fórum A vállalkozások jövője szükségesnek látja a közjogi kamarák létrejöttét! Mi történt azóta? Egyéves előkészítés után 1993 augusztus 26-án a kormány jóváhagyta, majd a Parlament elé terjesztette a gazdasági kamarai törvénytervezetet. A Parlament vitára is tűzte. Néhány szervezet néhány vezetője azonban az átmeneti rendelkezések miatt ellenezni kezdte. ügyi Bizottság tárgyalja, majd ezt követően kerülhet sor a részletes vitára. Két-három hónap kell hozzá. Kritikus a helyzet, mert ennyi ideje van ennek a Parlamentnek, és még közel 150 törvényt kellene megalkotnia. Gazdasági szempontból feltétlenül szükséges a kamarai törvény. Az európai országok mind a kötelező kamarai tagság szerint szervezik a gazdasági életet. A magyar jogrendszer francia indíttatású, porosz, osztrák közvetítéssel jutott el hozzánk. Miért van szükség a törvényre? Totális káosz van a gazdaságban. Feketekereskedelem, kontárkodás, fekete iparűzés, visszaélés a munkaerővel, adócsalás. Ezek ellen lép fel a törvény. A törvény minden vállalkozásra kiterjed A-tól Z-ig. A teljeskörű tagság a lényege. A gazdasági kamarai tagság a cégbejegyzéssel, a vállakozói igazolvány kiváltásával jön létre. Valahová tartozni kell: Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara, Magyar Kézműves Kamara, Magyar Agrár Kamara. A nyilvántartást kidolgozták már: a helyi önkormányzatok rendelkeznek az egyéni vállalkozók; a cégbíróságok a társas vállalkozások és az APEH a ténylegesen működő vállalkozások jegyzékével. Ezekből állna össze a lista. A kamarai önkormányzatok révén működik jól Európa nyugati felének gazdasága. Számunkra is ez a megoldás! Az előadáshoz többen hozzászóltak, egyetértve és sürgetve a gazdasági „modellváltozást." (Pálos)