Esztergom és Vidéke, 1994

1994-06-02 / 22. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE (folytatás) -Programjuk során számos iskolái láttak. Miben különböznek azok a ha­zaiaktól? - Semmi esetre sem memém azt állítani, hogy egy kéthetes tanul­mányút kellő alapul szolgálhat, hogy valaki átfogó véleményt formáljon az amerikai közoktatásról. Azt tudni kell, hogy náluk nincs központi tanterv, sem szövetségi, sem az egyes államok szintjén. Az államok közötti koordiná­lás nehézségeiről Kunin államtitkár­asszony is beszélt. A kötelező tantervi előírások helyett nagyon fejlett kíná­lati piaca van a különböző tananya­goknak, amelyekből helyi szinten vá­lasztani tudnak. Persze valamilyen ösz­szehangolódás mégiscsak létezik, hi­szen több iskolában „köszöntek vissza" ugyanazok a témák. Vermont­ban egyébként találkoztunk egy, a he­lyi állam számára készült alaptanterv­vel, ami hasonló szerkezetű, mint a magyar NAT, csak rövidebb. Erről azonban úgy nyilatkoztak, hogy nem kötelező előírás, hanem csak ajánlás. A meglátogatott iskolákat a gyakor­latiasság jellemezte. Az US A oktatás­ügye egyfajta megújulás elején tart. Meglepő volt számunkra az az aggo­dalom, amellyel a 21. század kihívásai felé fordulnak. Félnek a lecsúszástól, különösen a japán gazdasággal való versenytől, a lemaradástól. Még az előző elnök kezdeményezte az Ameri­ka 2000 projektet, melynek keretében új oktatási programokat is kidolgoz­nak. Különösen fontosnak tartják a természettudományos és technikai neve­lés megújítását. Láttam olyan vadonat­új iskolát, ott, ahol a régi iskolaépület is kifogástalan volt. Kérdésemre, hogy a réginek mi lesz a sorsa, megtudtam, hogy úgynevezett magnet iskola lesz belőle, ahova a gyerekek bemehetnek, és különböző önként választott tevé­kenységet folytathatnak, amelyekhez természetesen szakszerű segítséget is kapnak. Az iskolákra jellemző volt a sok dekoráció, melyek a gyerekek alkotá­saiból készültek. Az egyes foglalkozá­sok között csengőszót sehol nem hal­lottunk. Az osztálytermek térszerve­zése is eltért az itthon szokásostól. A tantermek frontális elrendezése he­lyett több, eltérő funkciójú részre vol­tak osztva. A tanítók állandó munka­helye, minden kellékével együtt úgy­szintén az osztályterem. Asztaluk azonban nem a terem közepén, hanem egy félreeső részén található. A szülők részvétele az iskolai munkában, szo­ros együttműködésben a pedagógus­sal, úgyszintén feltűnő volt. Gyakori, hogy egy szülő saját szakmájához kapcsolódó témában tart órát a.gyere­keknek (természetesen a tanító jelen­létében). Az osztályokban (már az óvodai osztályokban is) 2-3 számító­gép található. Ezeket a gyermekek nagy biztonsággal, önállóan használ­ják. Másodikos, harmadikos gyerekek szövegszerkesztővel írtak újságot; igaz, kézírásuk színvonala jóval elma­radt a hasonló korú magyar gyerme­válasz az volt, hogy ez igaz, de az alapjuk kőből, vagy betonból készült. Valószínű, hogy ez az ártalom nálunk is sokkal nagyobb mértékben létezik, gondoljunk a sok betonházra, de csak x: ÍSÍ-vÍ;:;.: . x ixx^xx-x-x xvx-x.:-x-*x :: :x .-:>•: x^xWx-.vx;. .-x Esztergomiak az USA-ban (II.) kékétől. Érdekes volt annak az iskola­igazgatónak a véleménye, aki szerint iskolája környékén főleg fehérek lak­nak, ezért kevés a színes bőrű és más kisebbségi az iskolában, és ez a gyere­kek számára hátrányos, mert nem ta­lálkozhatnak más kultúrákkal! - Mi és hogyan hasznosítható a látottakból idehaza? - Egy rövid interjú nem alkalmas az összes benyomás, tapasztalat átte­kintésére. Azok feldolgozásához, rendszerezéséhez hosszabb idő szük­séges. A felkeresett természettudo­mányos és környezeti neveléssel fog­lalkozó oktatásközpontok szervezete, kialakítása sok hasznos ötlettel szol­gált. Nagyon szeretném, ha Esztergom térségében is sikerülne hasonló intéz­ményt létrehozni. Számomra elgondolkoztatóak a Montshire oktalásközpontban látot­tak. Ott az iskolásgyerekek bevonásá­val mérik a lakások radon-szintjét. Kérdésemre, hogy ez náluk miért gond, hiszen a házak fából épültek, a kevesen tudnak róla valamit. Ha a fel­tételeket sikerül megteremteni, ideha­za is egy hasonló akciót szeretnénk szervezni. A meglátogatott iskolákban a pro­jekt-tanítás nagyon szép példáit láttuk. Ezeket a tapasztalatokat, példákat a tanítóképzés során továbbítjuk hallga­tóinknak és természetesen a tovább­képzéseinken is. - Említést tett hivatalos helyeken tett látogatásokról is. Amerikai part­nereik, támogatóik hogyan ítélik meg a Körlánc-projekt magyarországi eredményességét ? - Az amerikaiak pénzügyi kérdé­sekben nagyon körültekintőek. Sze­retnek biztosak lenni abban, hogy ha egy ügyet támogatnak, akkor pénzük oda kerül, ahol az a leghatékonyabban hasznosul. E tények ismeretében fel­tétlen elismerést jelent, hogy partnere­ink nagyon elégedettek voltak a Kör­lánc-projekt tevékenységével. El­mondtuk, de tudták is, hogy a Körlánc immár mozgalommá kezd válni (több, FELHÍVÁS A MUNKANELKULIEKHEZ! Az Országos Munkaügyi Központ ez évben is felmérést végez a munkanélküli ellátásból (az ellátási idő kimerítése miatt) kikerülők körében, valamint azokat az elmúlt évben regisztrált fiatalokat is megkeresik, akik semmilyen ellátásra nem jogosultak. Ezúton is kérnek minden olyan személyt, aki a közeli napokban kézhez kapja az Országos Munkaügyi Központ adatlapját, hogy azt kitöltve, a mellékelt válaszborítékba téve mielőbb juttassa vissza a megadott címre. SEGÍTSEN, HOGY SEGÍTHESSÜNK!!! Köszönjük! Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ mint 350 iskolával állunk kapcsolat­ban); értékelték továbbképzéseink szakmai színvonalát és a résztvevők magas számát, a júniusban Kecskemé­ten megrendezendő I. Országos Kör­lánc-konferencia iránt megnyilvánuló érdeklődést; kiadott és kiadandó anya­gainkat, köztük a hamarosan megjele­nő Körlánc Kalauzt, amely a pedagó­gusok széles körének ad útmutatást a környezeti nevelés megvalósításához. Velünk együtt ígéretesnek látják a Körlánc-mozgalom jövőjét. Itt „ünnep­rontásként" hadd jegyezzem meg, hogy az országos visszhang ellenére kicsit elégedetlen vagyok a helyi isko­lákkal kialakult kapcsolataink szintjé­vel. Nem használják ki azt a helyzeti előnyt, hogy városunkban működik a Körlánc egyik bázisa. Ezért is örülök a médiák által adott lehetőségeknek, hogy a környezeti nevelés területén ezúton is szorgalmazzam a helyi együttműködést, a kölcsönös informá­ciócserét. - Mit tudtak vendéglátóik Magyar­országról, Esztergomról? Milyen ér­deklődést tapasztaltak? - Kint sok régi ismerőssel is talál­koztunk, akik a Körlánc-projekt kere­tében már jártak hazánkban, legtöbb­jük Esztergomban is. Ők terme­szetesen sokat tudnak rólunk, és meg­győződésem, hogy itt-tartózkodásaik során meg is szerették országunkat. Az átlag amerikainak elég kevés fogalma van erről a tájékról. Egyrészt saját or­száguk is túl nagy ahhoz, hogy teljesen megismerhessék. Egyik új vermonti ismerősöm jegyezte meg, hogy ő még soha nem járt a Missisipitől nyugatra. Kalifornia számára ugyanolyan távoli - csak filmekből, tévéből ismert táj -, mint nekem. Másrészt, érthető okok­ból, a világnak ebből a részéből első­sorban Oroszország érdekli őket, mert úgy érzik, az ottani helyzet az ő sor­sukra is hatással lehet. Megmosolyog­tatóak voltak azoknak az 1-2. osztá­lyos kisiskolásoknak a kérdései, akik velünk találkozva hallottak először Magyarországról: „Ti tényleg éhesek vagytok? Miért vagytok éhesek? (Ma­gyarország angolul: Hungary, éhes: hungry). Végül is mindenki, akivel ta­lálkoztunk, őszinte érdeklődést muta­tott hazánk iránt. Tóbbszáz amerikai iskolásnak mesélhettünk Magyaror­szágról, Esztergomról, Budapestről, Kecskemétről. Angol nyelvű képes prospektusokat, foto albumokat is kap­tak tőlünk. Esztergom tájképe, törté­nelmi múltja csodálattal töltötte el őket. Önkéntes házigazdáink közül többen elhatározták, hogy turistaként felkeresik hazánkat. Azt hiszem, a vi­lág egy távoli táján sikerült több új szimpatizánst szereznünk, jól propa­gáltuk Magyarországot - és benne Esztergomot is. - riporter -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom