Esztergom és Vidéke, 1994

1994-05-26 / 21. szám

1994. április 21. 17. szám Ára: 23 Ft ESZTERGOM és VIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban A költő halálának 400. évfordulóján Köszöntjük a Balassi-konferencia résztvevőit! M^/tó jlmáMui (^c^^irt^ ^^ir Jují&i J^qiqw Jiimí^Jmiaíí ™ttfo\wwmn)fúawmaJ!

m xfptsm%ua S, uaíim Xw^ton/mM ÍLÍomÚ íZmzt

íi \iprrr,uumin Ár májú Jtefniíri!. m ia> tag- zfcplimiuansJinm. m armo ciuiácm ^tíiíf^uia, othaqarmcjuaito. lumyeau'ltfaulaiim űiVuSífutmipjéytpátíst^cííatr ntfit d Saadfioru fam mi JlitrujaiLC (((fia nulL aúmjxi&ktpms asiíuábípvíi

1 ujjm rm JLm f,a£im ratwnc. ^imrapií xuvn djmpsajflciiííiu J^iÁaí JJictm^írmcíífrrír/aniúd/JJamckw itrn Aiüííu!^Áfodnqo ">r,cnm%tw li'nm) Iparai aíauan^ürjmi,mmíiíiHiramttpfcntOirmttdtfíiwttttmm<m^lo^míyixami. m [omJtaM^cm^rnnfi aíümtunw AJtzcníttj; Smfwr m«dnriWtóímaáium sutfuetatuníunmtMm'Jpuííarm fmtmemaiafijjm. mijríjw tó'i&.'fita (Snaw ermawnőafc ; fnrorqrcsr i |?nCTamng JfUrcWi (Jrórniam 'írrgWff

^. ^ÍL^aífc'iific/útfiö^ n/dr^c íftbátm YiJwm anxírmm fuam. m\yuM> •—frmfii-atiítoia ^^ptfflifótfwpífflu/mínwn'm^^mVf^^^áám^^iriadtórtjAk^j^^ - maírrmrt^ *i teavm,riűJfcwtfaf-' VnaawimWmi iWjfe . JW^mp* Tjsrw íWÍ rt(k/rr^ JL&!".li,,*™^ Á Mirrrnamű (Sín. frtsiarw rníte aUiffoÁ«tó'"««^ ^íznirtt aunr. mltoc twiM cmimim.M mim búsxnt uh xyrraajrrQ 'jM p.esiátai )mam r „ jüir. itSWfnímo^&ííuM iríft isfi A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának őrizetében: II. Rudolf császár parancslevele (1585. június 1.) Balassa Bálint sárospataki hatalmaskodásának kivizsgálására (A lapzártakor is ülésező konferencia értékelésére következő számunkban visszatérünk.) 98,1 MHz, a Juventus és a Danubius között! Május 20-21-22-én újra jelentkezett a Rádió Esztergom. A második kísérleti adásnap-sorozaton is jól szerepelt a stáb - szerte a városban, de a környéken is hallgatták a műsorokat. A cél: júniustól napi 12 órában közszolgálati műsorokkal látni el a körzetet. Az adáshoz szükséges technikai eszközöket egyelőre bérelték. A műsorok stábja pedig társadalmi munkában készítette a riportokat, s vezette az adást. Továbbra is várják azokat, akik szívesen csatlakoznának az egyesület pártoló tagságához. A felajánlott tagdíjakat személyesen az egyesület pénztárába, vagy az esztergomi OTP-fióknál vezetett 741-4616-7 sz. számlára lehet befizetni. Az egyesület címe: Rádió Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 4. (Szabadidőközpont). Az egyesület képviselője Mácsányné Schlezák Alice. 1993. május 9-én Dorogon civil társadalmi kezdeményezésre a „Győzelem Napja" helyett a Megbékélés Napján közös emlékművet állítottak a II. világháború és a mai háborúk valamennyi katonai és civil áldozatának. Jelen voltak az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Ukrajna és a Vatikán magas rangú diplomatái, akik egy közös koszorúval tisztelegtek az áldozatoknak. Ezzel egy új dorogi és egyúttal egy európai léptékű hagyományt és ünnepel sikerült a város lokálpatriótáival közösen megteremteni. Az emlékművet dr. Szabad György, a Magyar Országgyűlés elnöke avatta fel, melyet az ökuménia szellemében beszenteltek illetve megáldottak a történelmi egyházak (római katolikus, református, evangélikus, orthodox), valamint a zsidó felekezet megjelent tisztségviselői. Az eseményt a Magyar Televízió élő egyenes adásban közvetítette. A kegyeleti megemlékezések fővédnöke - többek között - Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, dr. Antall József néhai miniszterelnök é,s Catherine Lalumiére asszony, az Európa Tanács főtitkára volt. Az idei Megbékélés Napjára - a parlamenti képviselői választások miatt 1994. május 22-én, pünkösd vasárnapján került sor. Az idén tovább bővült a résztvevő országok sora, ugyanis - a megbékélés és a kölcsönös közeledés jegyében - a rendezők meghívták közvetlen szomszédainkat is (Ausztria, Szlovákia, Ukségsorozat a Hősök terén az áldozatok közös emlékműve előtti tisztelgéssel folytatódott. Ezt követően egy szerény fogadást adtak a vendégek tiszteletére. Délután a dorogi Városháza dísztermében Dorogi Fórum néven egy olyan gondolatébresztő, konferencia szerű tanácskozást rendeztek, ahol a meghívott jeles előadók arról folytattak eszmecserét, hogyan tud a civil társadalom az emberi gyűlölködés, a kireA MEGBÉKÉLÉS NAPJÁN Dorog, 1994. május 22. rajna, Románia, Kis-Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia), valamint Csehország, Japán, Kanada és Olaszország diplomatáit és az ottani civil társadalom jeles képviselőit. Az ünnepségsorozat a tavalyihoz hasonlóan elsőként a dorogi temetőben nyugvó magyar, német, szovjet (orosz, ukrán stb.) katonák sírjainak kölcsönös megkoszorúzásával kezdődött Ezután a Szent József plébániatemplomban és a református templomban az áldozatokért emlékező kegyeleti istentiszteletekre került sor, majd az ünnepkesztés és az intolerancia ellen küzdeni. A felkért előadók sorát Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke nyitotta meg, majd többek között Halzl József a Rákóczi Szövetség, Bauer Gyözö, a Csemadok, és Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetségének elnökei következtek. Párkányt és Esztergomot - a csonka híddal szétválasztott két testvérvárost Himmler György, illetve Homor Kálmán és Nagyfalusi Tibor képviselték, a határfolyót átívelő szellemi és valóságos hidak építésének folyamatáról adva számot. A fórum elején Pécsi L. Dániel felhívására a résztvevők kimondták a történelmi megbékélésen és együttélésen munkálkodni kívánó Dorogi Klub megalakulását. A tanácskozás végén kötetlen beszélgetéssel fejeződött be az egész napos ünnepségsorozat. Az ilyen és hasonló kezdeményezésekkel azt szeretnénk idehaza és a térség széles közvéleményében tudatosítani - a dorogi példákon keresztül is -, hogy az önmagát jól megszervező civil társadalom hosszú távon akár társadalom- és politika formáló erővé válhat. Az idei rendezvénysorozat szellemi fővédnökségét elvállalta Catherine Lalumiére asszony, akinek angol nyelvű üzenetét dr. Kiewitt, az Európa Tanács kommunikációs igazgatója olvasta föl. Nagy megtiszteltetésünkre elfogadta a fővédnökséget Őszentsége II. Alexij, Moszkva és egész Oroszország patriarchája, aki 1994. március 3-6-a között történelmi jelentőségű látogatáson járt Magyarországon. Pécsi L. Dániel főszervező