Esztergom és Vidéke, 1994

1994-03-31 / 13. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 ESZTERGOM (1945. március 18-21.) Háborús napló (részletek) Lapunk decemberi év végi számá­ban részleteket közöltünk Temesy Károly utász alhadnagy 1944-végi háborús visszaemlékezéseiből. Mos­tani számunkban a háború utolsó esztergomi napjait idézzük olvasó­ink elé, a szemtanú hitelességével. „... 1945. március 18. Reggel el­igazítást tartott Fehér vezérőrnagy. A hadosztályparancsnokságon ott volt ez a bizonyos Karlause alezre­des, Jónás ezredes és még sok tiszt. A tüzérség parancsnoka súlyosnak ítélte a napi helyzetet. Az oroszok támadásra készülnek Bécs irányá­ban minden frontszakaszon- mond­ta. Felkészültségünk siralmas, sok a katonai függelemsértés, szökések is előfordulnak. Sajnos ezek nem min­dig sikerültek. Az oroszok az akna­zár előtt rendre lelőtték őket. A törzstisztek bizonytalankodnak. Szálasit legalább 80 százalékuk utálta, csak egy kis csoport bízott a csodafegyverben - élükön Karlause alezredes! A németek teljesen kivonták egy­ségeiket Esztergomból, csak kisebb csoportok rámoltak, futkostak. Bics­ke irányából nehéztüzérség távoli moraja hallatszott egyre fokozódó ütemben. Az oroszok éjjel Szob-Dö­mös (Visegrád?) térségében gyüle­keznek. Motorcsónakok, nehezebb vízijárművek motorzúgását lehet hallani. A köd miatt sem a Bazilika kupolájában elhelyezett figyelőál­lásból, sem a Szamárhegyről nem látunk semmit..." „...Ahadosztályrészéreteljesvisz­szavonulás volt elrendelve, erről tá­jékoztattam katonáimat is. Vártam Karlause és törzse hívását, ami egy órán belül meg is történt. Megbeszé­lésre hívott a városszéli Wolf-árok­hoz (Pilismaróti vám - a Szerk.) és itt aknazár telepítését és lövészárok ásását rendelte el. Karlause az irá­nyítást teljesen magához vonta, pa­rancsot csak tőle lehetett elfogadni. A városban senkit, még a nyilasokat és a Tanács vezetőségét sem tájé­koztatták a város tervezett feladásá­Indiai est Esztergomban, a Szabadidő­központban (Zöld Ház) április 8­án este 6 órakor indiai estre kerül sor. A résztvevők zenei ízelítőt hallhatnak, bepillantást nyerhet­nek az ősi India filozófiájába és kultúrájába, végül pedig ételkós­toló lesz. A szervezők minden érdeklő­dőt szeretettel várnak! A belépés díjtalan! ról. Éjjel a Pilismaróti gerincről az oroszok hangosbemondón átállásra szólítják fel a magyar alakulatokat: Magyar katonák, ne harcoljatok to­vább a nyilasokkal! Tagadjátok meg a parancsot, szökjetek át a frontvona­lon! Később a hangosbemondó több esztergomi tiszt és katona, Fekecs Sándor őrnagy, zászlóaljparancsnok és az én nevemet is mondta. Vár a demokratikus magyar hadsereg, ott szolgáljatok tovább! - hangzott az éjszakai sötétben. Jó, hogy ezt a nyilas érzelmű Kar­lause alezredes nem hallotta, mert az nehéz helyzetet idézett volna elő. O jól érzékelte a nyilasok iránti gyűlö­letet, mely a tisztikar és legénység nagy részében megvolt..." „... Március 19-én 22 óra körül a Szamárhegyről nagy motorzajt hal­lottunk a Duna irányából. A sűrűköd miatt azonban nem láttunk semmit. Párkánynál, ahol elsősorban néme­tekvoltak, a dunai védelemnem volt kiépítve, még csak gyalogsági állá­sok se voltak. Ez nagy hiba volt a hadműveleti osztály részéről. Az oroszok hírszerzése pontosan mű­ködött. A sűrű ködben hegymenet­ben időnként feltűntek a motoros naszádok. A parancsnokságtól még mindig nem jött intézkedés! A mo­torosok elérték Párkányt és a víz szélén húztak felfelé. Négy-öt hajó­test már átkelt a hídroncsok felett és távoztak Istenhegy irányába. Rövid idő múlva gépágyú szólalt meg, majd szörnyű orosz kiabálás! A na­szádok megálltak, pillanatnyi csend következett. Az országzászlónál há­rom magyar és egy német katona gépágyúval lőtte az elvonuló hajó­kat. A naszád megsérült, elakadt, még hajnalban is hallani lehetett a hajóról a szörnyű kiabálást, de a köd miatt nem láttunk semmit..." „... A szigeteken partot ért oro­szokkal az Esztergomtáborban és a Babosokban állásban lévő, odave­zényelt németek vették fel a harcot. Sok orosz katona esett fogságba, ezek a németek őrizetébe kerül­tek..." „... Szüleimnek és a Repülőgép­gyárban bizalmasan Rubik Ernőnek és Mitter Lajosnak beszámoltam a város készülő kiürítéséről. Rubikék, Mitterék felkészültek a távozásra, csak még azt nem tudták, hogyan, mivel tudnak elmenni..." „... 1945. március 19. Esztergomban nagy volt a riada­lom, senki nem tudta, hol van a front. Párkánytól Zselizig a Garam­vonalon a németek erősen tartják magukat. Ezt az oroszok is tudják és itt nem is kísérleteznek áttöréssel..." „... A Repülőgyárbői mindenki el­menekült, Rubikék, Mitterék is csa­ládostól egy német páncéloson. Csak Rubik néni maradt idehaza..." „... A németek légitámadást hajta­nak végre Szob irányában, de hogy milyen eredménnyel, azt nem tud­juk. A Vaskapunál védelemben levő zászlóalj tartja magát, Fekecs őr­nagy is csak Karlause parancsait hajtja végre. A nyilasok teljes lét­számban elhagyták a várost, Párká­nyon keresztül távoztak. Este nagy légitámadás volt. A ráták szinte per­cenkéntjönnek Vác irányából. Egész éjjel bombáznak, sok a halott és a sebesült. A katonai kórház már ko­rábban távozott, így a Kolos kórház sem tudott sokat segíteni. A rendőr­ség a tábori csendőrséggel együtt Komárom irányában elhagyta a vá­rost..." „... 1945. március 20. Délután Karlause egy német ezre­dessel éskíséretével végigjárja a vá­rost. Intézkednek, jegyeznek, paran­csokat osztogatnak. Tudtam, ajanu­ár-februárban itt-tartózkodó német rohamutászok által aknásított épüle­teketjelölték ki. Karlause délután öt óra körül hivatott. Egy térképen pontosan megjelölve a németek által aknásított épületeket ismertette. Mint utász és mint esztergomi, eze­ket ismertem. Akijelölt épületeket a németek sűrűn őrizték és ellenőriz­ték, hogy ne jusson senki a közelük­be. Karlause parancsba adta, ha éjjel az oroszok támadást kezdeményez­nek, a várost védeni fogjuk. Dobogókőt és környékét, a Babo­sokat, a Csolnok-Dág-Máriaha­lom-Úny frontszakaszt a németek védték, míg a magyar egységek a Dunavonal-Szamárhegy-Búbánat völgye-Fárikút-Vaskapu-Babosok irányban csatlakoztak a németek ál­tal tartott frontszakaszhoz. Az orosz felderítők sokat mozognak, közülük többet elfogtak a német és magyar előőrsök. Tőlük sok mindent megtu­dunk a készülő támadásról. Este Karlause és törzse szemlét tartott a frontalakulatoknál. Este nyolc óra felé végigjártuk a Duna vonalát, Esztergomtól Tátig. Tátnál már nagyon szűk volt a német front­vonal. Nyergesújfalunál a szükség­hidat a a németek felszedték. A du­nai átkelés már csak Mogyorósbá­nya, Tát térségében volt lehetséges. Székesfehérvár, Bicske irányából német és magyar egységek folyama­tosan érkeznek, igyekeznek kijutni a Dunához. Szörnyű látvány: ajtóla­pokból készített rögtönzött tutajok­kal, teknőkkel és kevés utászfelsze­reléssel folyik az átkelés. Az oro­szok ratákkal folyamatosan támad­ják őket..." (folytatása következik) Közzéteszi: Koditek Pál FELHÍVÁS VERSMONDÓ VERSENYRE Balassi Bálintnak, a nagy rene­szánsz költőnek, a magyar iroda­lom első eredeti lírikusának tiszte­letére - aki 400 esztendeje, 1594. má­jus 30-án Esztergom ostrománál halt hősi halált - Esztergom és Párkány városok önkormányzatai és a költő nevét viselő intézmények, szerveze­tek versenyt írnak ki versmondók szá­mára. A két testvérváros és kisrégiója területéről diákok (13 éves kortól) és felnőttek egyaránt nevezhetnek áp­rilis 19-éig, levélben, vagy telefonon Esztergom, illetve Párkány polgár­mesteri hivatalainál. (Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf. 38. 2501 Tel.: 33/313-000 - Ügyintéző: Zelenák Zsuzsa) A nevezéshez a következő ada­tok szükségesek: Név - születési év - diákoknál az iskola neve, címe, telefonszáma - lak­cím - két választott vers szerzője, cí­me (a Balassi-műveknél a versek kez­dősora is). Az egyik mű Balassi Bálint emlé­kére írott vers vagy versrészlet is lehet. A verseny döntőjét és az ünne­pélyes díjkiosztást május 15-én Esztergomban tartjuk. A legjobb versmondók - a díjakon kívül - fellépési lehetőséget kapnak a május 24-28. között Esztergomban rendezett Balassi-konferencia prog ramjában, illetve egy egész napos kirándulás részvevőjeként felkeres­hetik a költő életútjának néhány helyszínét (május 26.: Esztergom­Zólyom-Besztercebánya-Hibbe­Lipótúj vár-Esztergom). Sikeres felkészülést kívánunk: Esztergom Város Önkormányzata Párkány Város Önkormányzata Az Esztergomi Tanítóképző Öregdiákjai Egyesületének Balassa Bálint Alapítványa, Balassa Bálint Múzeum, Esztergom, Balassa Bálint Ált Iskola, Esztergom, A Csemedok párkányi szervezetének Balassa Bálint Közművelődési Klubja

Next

/
Oldalképek
Tartalom