Esztergom és Vidéke, 1993

1993-02-25 / 8. szám

7 ESZTERGOM és VIDÉKE HÉTRŐL HÉTRE TELEFON: 13-756 A vasárnap esti, Kolping-házban rendezett koncerten Legány Dénes, aki már nem először szerepelt Eszter­gomban, újfent egy zongoraversenyt írt a Városi Szimfonikus Zenekarnak. Akkordjai, zenei futamai ugyan nem a hagyományos zenéhez szokott fül szá­mára írottak, de a mívesség átsütött a hangokon. Debre Zsuzsa pedig - aki németor­szági koncertmesteri megbízatását szakította félbe - valóságos jelenség volt a színpadon. Vonójából boszorká­nyos ügyességgel varázsolta elő a Csajkovszkij megálmodta hangokat. De a zenekar szintén kitett magáért. Ők is érezték, hogy most e művet nem mindennapi módon tudják megszólal­tatni, ami csak az ihlet ritka pillanata­iban sikerül. Reményi Károly- büszke öntudattal - úgy konferálta föl a művet, hogy ilyet csak a Metropolitenben hallha­tunk - legfeljebb a nevek mások. A hegedűk versenye kozmoszi ma­gasságokba emelte a hallgatóságot ­kár, hogy alig voltak félháznyian az alig fűtött teremben. De - tudjuk - az Reményi Károtylevelét megírta.., Legány Dénes és Debre Zsuzsa koncertjéről igazi művész számára nem az számít, hányan hallják muzsikáját, hanem az, hogy a bennelévő Isten hallja-e? A hegedűk azonban arról is jajong­tak, amit Reményi Károly olvasott föl. Eszerint ő mint a Városi Szimfonikus Zenekar karnagya levelet írt alpolgár­mesterünk számára - a zenekar anyagi fenntartását tisztázandó. Választ azon­ban hónapok múltán sem kapott. Is­mételt sürgetésére hatoldalas dicshim­nusz érkezett - egyetlen fillér említése nélkül. S mint ott, a színpadon, a nyil­vánosság színe előtt elmondta, a szó­listákat most is zsebből fogja kifizetni. A zenekar tagjai pedig hónapok óta nem kaptak gázsit. Mindezt felvette a helyi televízió jelenlévő munkatársa is, aki úgyszin­tén ingyen, egy-ügyűen dolgozik. Ha egy kisváros életének van színe­virága, az éppen a helyi zenei élet és a polgárság fő összekovácsolója, a helyi televízió. Kérdésem mindössze annyi: csupán rájuk nem áldozunk?... s.j. Mi újság a buszokon? Változások: szerda reggel, a fél­hetes járat vezetője bejelenti, hogy kocsiján se fűtés, se világítás nincs. Este, vissza 19.20-kor: a Kopár­csárdától érezhető valami fűtés, né­hány lámpa pislákol. Valamikor ilyen fényekkel égtek a pesti vonat gázlámpái - ennyire öregszem? Az utasok sokat panaszkodnak Legújabb trükk, mondják, hogy befelé Vörösvártól, hazafelé Le­ányvártól van fűtés. A pörbölyi baleset után ismét megkérdezem: mi is megteszünk mindent annak érdekében, hogy még egy ilyen baleset be ne kö­vetkezzék? Miért áll oda mindig egy-egy ismerős a vezetőfülkéhez, beszélgetni, mikor ezt nem sza­bad? Miért nem tiltja meg ezt ­eréllyel! - senki?! Mi sem vagyunk angyalok. A bliccelés újabb technikája: egye­sek Leányvárig vesznek jegyet s „elfelejtenek" leszállni. Egy alka­lommal két fiatalember élt vissza a helyzettel. Mi lesz most? Vereke­dés? Mit lehet ilyenkor csinálni? Nem nagyon emberbarát az a bu­dapesti képviselő sem, aki a közel­múltban azzal állt elő, hogy a BKV (és a Volán?) fővároson kívül is közlekedő járatainak költségeihez a Budapest környéki települések önkormányzatai „jelentősen járul­janak hozzá"... Az ország java évszázadokon át a fővárost építette és építi. Odavi­szi munkaerejét, a fél életét, neki izzad és érte fagyoskodik, ott hagy­ja jövedelme javát, s ehhez a dolog­hoz - nem, nem kizsákmányolás! ­még „járuljon is hozzá..." Hídvám, fej pénz, vidéki kvóta... Vannak ötleteim. Ne járjunk mind­járt: gyalog?! (erbó) RÖVIDEN Hungaroton Egyes értesülések szerint a dorogi hanglemezgyárat raktárkészletével együtt felvásárolta egy német cég. Félő, hogy komolyzenei lemezeket kínáló diszkont áruházukba, Dorogra s az esztergomi kis boltba nem érkez­nek többé az értékes elfekvő készle­tek. Itt az utolsó pillanat - aztán olcsó lemezeink sem lesznek... Köztisztaság Február 10-én Pécs Polgármesteri Hivatalának irodavezetője, Ötvös György járt Esztergomban. Elsősor­ban új cégünk, a Rumpold tevékeny­ségének eredményességére volt mun­katársaival együtt kíváncsi. Revizori vizsgálat Február 9-én az APEH revizori vizsgálatot végzett a Városházán. Az elmúlt év decemberi ÁFA-visszatérí­tések jogosultságát, összegeinek he­lyességét vizsgálták. Hiányossággal nem találkoztak. Február 10-én revizori vizsgálat volt a Szent István Gimnáziumban és a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskolában is. Az elmúlt év költségvetési-gazdasági tevékenységét vizsgálták. Az ellenőrzés szerint mind­két intézményben szabályszerűen dol­goznak, odafigyelnek a jogszabályi vál­tozásokra, a helyi rendelkezésekre. Oktatás A Kossuth Lajos Általános Iskola két hetedik osztályának tanulói osz­tályfőnökükkel együtt átkerülnek a Petőfi Sándor Általános Iskolába a kö­vetkező tanévre. * A Gépgyártástcchnológiai Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző Inté­zet konyhája rekonstrukció előtt áll. A pályázati ajánlatokat közjegyző jelen­létében felbontották. A szakzsűri há­rom pályázati ajánlatot tartott megfe­lelőnek. A február 16-i eredményhir­detésen elhangzott, hogy a a nyertes pályázó az E-ll Kft. „Badella" pályá­zata. Távfűtés A lakossági távfűtési térítési díjak szociális alapon történő elbírálása a héten megtörténik. Bizottságok Az Oktatási Bizottság soros ülésén beszámolt munkájáról a Sportkollégi­um. A bizottság tagjai emellett rangso­rolták az ez évi felújításokat. Ezzel kapcsolatos az a helyszíni szemle, melyre a Dobó gimnázium új épületé­ben került sor. Lapszemle Magyar Hírlap, 1993. február 22. A magyar Suzuki jövőbeni értékesí­tési gondjairól nyilatkozott az Asahi Simbun című lapnak a vállalat egyik illetékese. Todzsi osztályvezető sze­rint ötvenezer gépkocsit (ennyi a ma­gyar Suzuki 1995-re elérendő sorozat­nagysága) lehetetlen Magyarországon értékesíteni, ezért is kíván a vállalat az Európai Közösség piacára betörni. Magyarország viszont, mint az EK tár­sult tagja, csak abban az esetben ex portálhatja a gépkocsit az EK-orszá­gokba, ha a helyben szerelt alkatré­szek aránya eléri a 60 százalékot. Az illetékes szerint az esztergomi vállalat jelenleg az alkatrészek 35 százalékát szerzi be helyben, s ezt az arányt nehéz lenne rövid idő alatt emelni olyan or­szágban, ahol eddig nem volt gépko­csigyártás. (MTI) Március 15. Tavaszi nemzeti ünnepünkön hon­védségi díszszakasz fog közreműköd­ni. Az ünnepség fényének emelése ér­dekében megkezdődtek az előzetes megbeszélések. (r) HELYREIGAZÍTÁS Kedves Főszerkesztő Úr! Örömmel olvastuk az Esztergom és Vidéke február 18-i számának első ol­dalán a megyei önkormányzat által rendezett sajtóbeszélgetés nyomán ké­szült írást. Amiért az egyébként kor­rekt hangvételű cikk egy bekezdésé­nek helyreigazítását kell kérnem, va­lószínűleg egy sajnálatos félreértés, elhallás. Az esztergomi kórház támo­gatásáról szóló számba adott mondaf ugyanis nem hangzott el a beszélgeté­sen, és tartalmilag természetesen nem is igaz. Ami elhangzott: tájékoztatom a jelenlévőket arról a tényről, hogy Esztergom város önkormányzata a kö­zelmúltban írott levélben kérte a me­gyei önkormányzatot, hogy a város által 1992. évre kórházi támogatás­ként betervezett, de másra elköltött 12 millió forintot a megyei közgyűlés sa­ját forrásából és céltámogatásából biz­tosítsa Esztergomnak. Ahogy azt a beszélgetésen a köz­gyűlés elnöke indokolta is. azt a városi kórházak fejlesztésére nyújtott támo­gatást, amelyből 1991-ben Esztergom hárommillió, a többi városi kórház egy-egy millió forintot kapott, a me­gyei önkormányzat a múlt évben jelent­kezett több mint negyvenmillió forintos bevételkiesése miatt nem tudta megismé­telni. Az olvasók pontos tájékoztatása érdekében kérem, tévedésüket a hivatko­zott eredeti bekezdés és jelen levelem közlésével szíveskedjenek korrigálni. A témában - és bármely más témában is - a megyei önkormányzat munkatársai a továbbiakban is örömmel állnak lapjuk rendelkezésére. Tisztelettel: Rudlof Tibor * Tisztelt Rudlof Úr! Tény, hogy a 12 milló forintos összeg elhangzott, mégpedig olyan összefüg­gésben, hogy azt az esztergomi önkor­mányzat más célra használta föl, s nem a kórháznak adta. Ami a kórház számára sovány vigasz. Eme átcsoportosítást ­emlékezetem szerint-ön az esztergomi­ak .jogtalan hangoskodásai" okán emlí­tette, (s.j.) * Legutóbbi számunk városházi tudósí­tása a Kossuth Lajos Általános Iskolát augusztus 31 -ével megszüntető képvise­lő-testületi határozatta] kapcsolatban ar­ról is beszámol, hogy .Mivel az iskola jogutód nélkül szűnik meg, a pedagógu­soknak nem fizethető végkielégítés." A napirend tárgyalásának azonban ez nem végeredménye volt, csak az előterjesztő szóbeli tévedése, amelyet egy kérdés nyomán helyesbített. így tehát - a közal­kalmazotti törvény 37. parag. (I)c./pont­jának, illetve az írásba foglalt testületi határozatoknak megfelelően - a pe­dagógusok jogosultak a végkielégí­tésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom