Esztergom és Vidéke, 1993

1993-07-08 / 26-27. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 9 ESZTERGOM és VIDÉKE HÉTRŐL HÉTRE TELEFON: 313-756 Felavatták Obermüller Ferenc síremlékét Lapunk ez évi 13. számában tettük közzé dr. Krivátsy Szüts Péter volt Szent Imre reálgimnazista felhívását, hogy adakozásból síremléket állítsa­nak Obermüller Ferenc volt igazgató­juknak. A Szent Imre reálgimnázium gyö­kerei a múlt század közepére nyúlnak vissza. 1857-ben indult az alsóreálta­noda, 1907-tól felsóreáliskola, 1932­től Szent Imre főreáliskola, majd 1934-tól Szent Imre reálgimnázium volt a neve. Több ezer diák szerzett itt értékes bizonyítványt. Az 1949-es ál­lamosítás „eredményeként" az iskola megszűnt. A volt diákokat ez szinte „sokkolta". Négy évtizedes bénultság után 1990-ben alakították meg baráti körüket. Akkor határozták el, hogy minden év júniusának első hétvégéjén találkoznak Esztergomban. Most is így történt. Június 6-án szentmisére gyülekez­tek a ferences templomba, majd onnan átvonultak volt iskolájukba, a mai levéltár „B" épületébe. Jöttek a világ minden tájáról: Kanadából, Ameriká­ból, Izraelből, Németországból, a Fel­vidékről, Erdélyből és természetesen itthonról. Az aulában Raymann Jenő, az ép­pen 50 éve érettségizettek nevében kö­szöntötte az összegyűlteket. Meghatódottságát már nem is tudta leplezni, mikor sorolta a tanárokat: Obermüllet Ferenc igazgató, Krom­paszky Sándor igazgatóhelyettes, Marcel Árpád, Asbót Károly, Olajos János, Virág Rajmund, Berencz György, Csathó Emő, Zsolt Nándor, Klinda Károly, Nagy Sándor, Szemes Ferenc, Varga Ferenc, Mihályfi Lász­ló, Szövényi Lux Géza. Szólt Márton bácsiról, a melegszívű pedellusról. Említette az iskolai ünnepségeket: ok­tóber 6-át, november 2-át, november 5-ét, március 15-ét és május utolsó hetében a ballagást. Megemlékezett a két világháborúban hősi halált halt Szent Imre reálgimnazistákról. Végezetül Ady Endre Üzenet egy­kori iskolámba című versét szavalta el. Dr. Meszes Rudolf nyugalmazott fe­rences tanár szavalta Vörösmarty A vén cigány című versét, majd koszo­rúzás következett és a Himnusz közös eléneklése. Perédy István és Török József jelen­tette be, hogy a közadakozás sikerrel járt és az 1993-as találkozóra elkészült Obermüller Ferenc igazgató síremlé­ke. Ezután ki-ki autóba szállt, vagy gyalogosan elindult a Belvárosi teme­tőbe. Ott közfelkiáltással dr. Cserno­horszky Vilmost (Németország) kér­ték fel, hogy szóljon a többiekhez: ­Az Esztergom és Vidékében olvastam a felhívást. Azonnal kapcsolatba lép­tem Szállási Árpáddal és Perédy Ist­vánnal. Boldog vagyok, hogy megtör­tént, amit akartunk. Annak idején Égenhoffer Bélával, Obermüller Fe­renccel gyalázatosan, méltatlanul bán­tak el. Megérdemelnék, hogy az utó­kor utcát nevezzen el róluk. íme a gyűjtés eredménye, itt áll a síremlék. Nem megyünk el anélkül, hogy ne láttuk volna. Obermüller Ferenc jó igazgató volt, jó tanári karral. Vezér­vonaluk volt: a család, a haza, az isko­la. Mindazok, amik lettünk, az iskolá­nak köszönhetjük! Ez a síremlék mél­tó Obermüller igazgatóhoz. Amikor elindultam Németországbó^nem gon­doltam, hogy itt fogok állni és itt fogok szólni. Megnyugvással utazom vissza és 1994-ben újra találkozunk! A volt Szent Imre reálgimnazisták a Szózat eléneklésével búcsúztak a Bel­városi Temetőtől. Ezután közös ebéd és baráti beszélgetés zárta a találkozót. (Pálos) w 4 L . í* t Megnyílt a Magyar Olimpiai Akadémia egyetemi és főiskolai tábora Július 5-én a Vitéz János Tanítóképző gatója mondta el a sporttal és a táborral Főiskola dísztermében nyitották meg - az kapcsolatos gondolatait, olimpiai eszme népszerűsítésének jegyé- Az olimpiák történetével foglalkozó ben - a diákok sportakadémiai táborát, előadásokat jeles szakemberek, dr. Ker­Az ország minden szegletéből ideérkező tész István kandidátus, dr.Kutasi László egyetemistákat-főiskolásokat elsőként egyetemi tanár és mások tartják. Hargita Gábor, a tábor szervezője kő- A tábor programját pilisi és párkányi szöntötte, majd Gárdái Zoltán, a főiskola kirándulás színesíti, főigazgatója, dr. Jakabházy László, az A résztvevők a tábor zárásának előes­Országos Testnevelési és'Sporthivatal ál- léjén - július 9-én - olimpiai vetélkedőn lamtitkár-helyettese, dr. Princz János, a mérik össze erejüket. MOA tanácstagja és dr. Partali László, Komárom-Esztergom megye sportigaz­Az Esztergom-Ehingeni Ba­ráti Kör intenzív német nyelv­tanfolyamot indít a jövő héten, július 12-16-a között. A tanfolyamon ehingeni né­met nyelvtanárok oktatnak, akik a testvérvárosi kapcsola­tok keretében érkeznek Eszter­gomba. A Vitéz János Római Katoli­kus Tanítóképző Főiskola fői­gazgatója helyet biztosít a nyári kurzus számára. A foglalkozá­sok hétfőn, délelőtt kilenckor kezdődnek. Érdeklődni lehet a 313-354-es telefonszámon! Andráskó István festőművész nagysikerű esztergomi tárlatát keszthelyi kiállítása követi. Helye: Goldmark Károly Mű­velődési Ház (sétáló utca). Megnyitja Pogány Ödön Gá­bor művészettörténész július 11-én, 11 óra 30 perckor. Az ismert festőművészt sokan Balaton-festőként tartják szá­mon - így „helybéli" tárlata bizonyára sikeres és eredmé­nyes lesz. Az Aranyhegyi út 5-7 számú házak előtt évekig egy Skoda autóroncs csú­fította a környéket, azonban a Polgár­mesteri Hivatal romeltakarító akciója nyomán a közelmúltban eltűnt onnét. Ezt a társasház lakói és az idősek klub­jának tagjai köszönettel vették tudo­másul. Tisztelettel: Rafael Árpád A veronai Actio Catolica fiataljai június 26 és július 5 között városunkban tartózkodtak. Esztergom nevezetességein kívül a Pilis hegység és a főváros szépségeivel is megismerkedtek. Családi hírek Házasságot kötötttek: június 12-én Egri Borbála és Pál János; Né­bel Mónika és Kerekes András; június 26-án Kovács Éva és Takács Tamás; Lengyel Annamária és Biener Gábor; Nagy Erzsébet Mária és Bóna Róbert. Sok boldogságot, bőséges gyer­mekáldást kívánunk! Emlékezés dr. Prokopp Gyulára Dr. Prokopp Gyula az idén lenne 90 a kettős kezelésben lévő esztergomi éves. 1903. május 19-én született Esz- egyházi levéltárak anyagában, azok tergomban. Nagyapja építészként ke- alapleltárainak elkészítésében. Több rült Esztergomba, Esztergom vánne- mint hetven tanulmánya jelent meg. gye, a primási uradalom főmérnöke Számunkra legfontosabbak az Eszter­volt. Édesapja ügyvéd, városi ügyész, gommal foglalkozók:, ,Az Esztergomi újságszerkesztő volt. Víziváros", „Az esztergomi királyi vá­Az építészet, a jog iránti érdeklődés, ro s"> a - J^gi esztergomiak", az íráskészség mellett ragyogó német A felsorolás mindenképp hiányos tudását is otthonról hozta, s a bencé- marad, de meg kell mé^ említeni az seknél ehhez a latint is megtanulta. 1982-ben az Építés- és Epítészettudo­Jogot végzett, s 1938-tól szülővárosá- mányban megjelent „Az esztergomi ban lett járásbíró. 48 éves korában nyugdíj nélkül bocsátották el, a szo­cializmus építésének nem volt szüksé­ge a kitűnő bíróra. Zolnay László, az esztergomi múze­umok vezetője látta meg az ásatási segédmunkásban a nagy tudású, a tör­ténelmet ismerő és értő embert. 1956­ban megjelent első tanulmánya a Sop­roni Szemlében, de 1952-től dolgozott Duna-híd" című írását. Későn indult történészi pályájának eredményei méltán helyezik az eszter­gomi helytörténetírás legnagyobb alakjai: Villányi Szaniszló és Lepold Antal mellé. Halála, befejezetlen munkái pótol­hatatlan veszteséget jelentettek mind­annyiunknak. O A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom