Esztergom és Vidéke, 1993

1993-02-11 / 6. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MIRCI MURCI, AZ ESZTERGOMI KANDÚR Mirci Murci szokásos sétáját tette az esztergomi háztetőkön. Büszkén nézett le a városra, de erre komoly oka is volt. A kiváló állat ősei több évszázadokon át éltek Esztergomban, ahol mindig is megbecsült macskák voltak. A család­fát második Endre király koráig vezet­ték vissza, mikor is nemességet nyer­tek. Ha Mirci Murci a levéltár tetején mászkált, arra gondolt, hogy ott, alatta őrzik azt a diplomát, melyben III. End­re utolsó Árpád-házi királyunk meg­erősíti nemességüket 1300-ban. Egy­szer a kandúr megkérte Ortutay And­rást, a levéltár igazgatóját, hogy mutas­sa meg neki e becses okmányt. A kérést az úriember készségesen teljesítette, mivel nagyon tisztelte Mirci Murcit. A családban létezett egy hagyo­mány, miszerint egyik ősük, egy tigris­csíkos kandúr, Attila kedvence volt és az udvarnál lakott. Ezt oklevelekkel nem tudták bizonyítani, viszont semmi okunk kétségve vonni e teljesen hihető történetet. Kandúrunk leginkább a Széchenyi tér környékét, a Deák és Mikszáth ut­cákat, valamint a Vízivárost kedvelte. Most is a Szent Lőrinc utca házainak tetején sétált, dühös pillantást vetve ­fújás kíséretében - a városközpontra. Egyszerűen nem tudta megszokni, mert szerinte szinte lehetetlen felmász­ni az amúgyis ronda tetőkre, míg a régi városközpontban vígan mászkált a szép, régi épületeken, amelyeket kö­nyörtelenül lebontottak. Mirci Murci nemes felháborodásában elhatározta, hogy rögtön átmegy a Vízivárosba, mi­vel ott mindig is maradéktalanul jól érezte magát. Itt a kandúr az ősi városrész hatására a történelmi múlton merengett el. A tatárjárást a család túlélte, mert sike­rült a várban meghúzódnia, ahová a tatár már nem jutott be. A török idők­ben a Felvidékre menekültek, de részt vettek több törökellenes háborúban. 1683-ban a párkányi csatában nagyon vitézül küzdöttek, több török patkányt elpusztítottak és Sobieski János len­gyel király elismerését is elnyerték. Az egyik kandúr báróságot nyert, de ez az ág az 1700-as évek végén kihalt. Mirci Murci a hagyomány jelentősé­gén is mélyen elgondolkodott. Például azon, hogy ezer éven át Esztergomban székeltek az érsekek, leszámítva a tö­rök korszakot. Talán igazuk van a gö­rögkeletieknek, hogy annyira ragasz­kodnak a tradícióhoz, gondolta bará­tunk, miközben a kispríinási palota te­tejére mászott. Itt megelégedetten do­rombolt, mert arra gondolt, hogy ina­sával és szakácsnőjével hamarosan át­költözik ide. A kommunista rendszert Mirci Murci nagyon nehezen vészelte át, osztályidegennek nyilvánították, a közéletből kizárták, csak úgy tudta ma­gát fenntartani, hogy a padlásokon ege­ret fogott. Érdeklődési köre nagyon széles körű volt, érdekelte a sport, különösen az atlétika. Nagyra értékelte a fiatal edzők, Pálmai Zoltán és Oláh Péter működését, akik a borzalmas pályák, szűkös körülmények ellenére nagyon szép sikereket értek el tanítványaikkal. Mihalovics Gábor, Csékei Robi, Újlaki Ági, Simon Zoli, Ollé Réka nagyon rendes gyerekek, dorombolta a kandúr bólogatva. Viszont kár, hogy nincse­nek magas- és rúdugrók, vélte, lévén maga is kitűnő ugró. Kandúrunk továbbá nagy zeneértő is volt, Monteverdit és Handelt épp úgy értékelte, mint Nonot vagy Stockhau­sent. A diszkózenét nem szerette, mert véleménye szerint a zaj nem zene. Saj­nálta a fiatal kandúrokat és macskalá­nyokat, akik folyton a diszkóban ücsö­rögtek, ahol a hallásuk úgy eldurvul, hogy a zenei finomságokat már képte­lenek felfogni. Beethoven kései vo­nósnégyeseit viszont nagyon kedvel­te. Mirci Murci nagy figyelemmel kí­sérte a Vár feltárási, valamint újraépí­tési munkálatait. A tempót ugyan ki­csit lassúnak találta, de tudta, hogy ennek, többek között, anyagi okai is vannak. Horváth Istvánt személyesen ismer­te, többször beszéltek Esztergom múlt­járól, jövőjéről. A kandúr lassan haza­felé tartott, sajnos, egyelőre az általa olyan ellenszenves városközpontban lakott, de már nem sokáig. Jó séta volt, közben gondolkodott, bosszankodott, de ez már így szokott lenni. Azért még lemászott az utcára és betért a Zöld Ház presszójába egy kis­fröccsre, utána hazament, megvacsorá­zott és elővette kedvenc íróját: Michel de Ghelderodot. Barcsai Tibor FIZESSEN ELŐ AZ ESZTERGOM és VIDÉKE 1993-as évfolyamára! Megrendelhető a szerkesztőségben: GRAN TOURS Utazási Iroda, Széchenyi tér 25. ESZTERGOMRÓL AZ ESZTERGOMIAKNAK! A városi polgárság hetilapja! Esztergomi környezeti attitűdök Az Esztergomi Vitéz János Tanítókép­ző Főiskola hallgatói - Nagy Krisztina, Róza Lajos, Rózsavölgyi Rita, Szabó Eszter és Lánchídi Csaba, Szendi Gábor tanszékvezető vezetésével - a közel­múltban széleskörű közvéleménykuta­tást végeztek Esztergomban és környé­kén. Számos családot személyesen keres­tek föl és a következő kérdésekre gyűj­töttek válaszokat: - Melyek a főbb környezeti gondok a városban és környékén? - Házuk, lakásuk környezeti szem­pontból egészséges-e? - Elégedettek-e az ivóvízzel, a leve­gővel, a csenddel, a tisztasággal, a sze­métkezeléssel és hasonló dolgokkal? - Szoktak-e kirándulni, sportolni? - Tartanak-e otthon a gyerekek sa­ját állatot? - Részt vesz-e a gyerek a kerti (ház­táji) munkákban? - Részt vesz-e a gyerek az otthoni rend, tisztaság megteremtésében? - Mit tesz a család a saját egész­ségéért? - Milyen javaslata van a gyerekek környezeti nevelésére vonatkozóan? - Van-e kérése, javaslata az iskola számára? - Részt venne-e környezetvédelmi akciókban? Van-e ötletjavaslata? - A környezetvédelem érdekében mit javasol a város polgármesterének. - Részt venne-e családi fórumon, beszélgetésen, amelyen Önök, Szülök megbeszélhetnék közös nevelési prob­lémáikat, környezetük gondjait? A tanítóképzős hallgatók közvetlenül tapasztalhatták a családok véleményét Más iskoláknak is javasoljuk ezt a módszert, hiszen a helyi tantervhez, a helyi nevelési programhoz ismerni kell a családok véleményét, „megrendeléseit". A közvéleménykutatás eredményét a közeljövőben tesszük közzé. Körlánc 1993/1. Lapunk új rovatában aktuális gaz­dasági, gazdálkodási információkkal, figyelemfelhívó közleményekkel kí­vánunk segítséget adni a kezdő és a nem teljesen kezdő vállalkozóknak, gazdálkodóknak. Első témánk aktualitása nyilvánva­ló, hiszen napokon belül el kell készí­tenie adóbevallását, ha Ön - vállalkozói igazolvánnyal rendel­kező magánszemély, - a 113/1989. (XI.15.) MT rende­let, valamint a 30/1989. (XI.15.) SZEM rendelet alapján egészsé­ségügyi és szociális vállalkozást folytat, - az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését megelő­ző jogszabályok alapján kisipa­rosnak, magánkereskedőnek mi­nősülő magánszemély, - jogi személy részlegét szerződé­ses rendszerben üzemeltető ma­gánszemély, - egyéni ügyvédi tevékenységet folytat, - közjegyző, - mezőgazdasági kistermelést foly­tató olyan magánszemély, akinek ebből a tevékenységből évi 2.000.000,- forintot meghaladó ár­bevétele származik. Az adóbevallás elkészítésére és a beadási határidőkre vonatkozó infor­mációkat Petrik Rudolfnétől, a ,JBiza­tóságtól a kitöltendő nyomtatványo­kat, azt a legközelebbi APEH-kiren­deltségen (pl. Esztergom-Kertváros) díjmentesen beszerezhetik. Azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az előbb felsorolt vállalko­zói körbe, de több forrásból származó jövedelemre tettek szert, költségtérí­tést kaptak, önálló tevékenységet foly­Zsebünkre megy lom" Könyvelő és Adótanácsadó Iro­da munkatársától kaptam. A legfontosabb tudnivaló az, hogy a vállalkozói adóbevallás határideje nem az eddig megszokott, hanem feb­ruár 15. Eddig kell postára adni a ki­töltött 7-es és 53-as számú adóbeval­lási nyomtatványokat. Abban az eset­ben is, ha a vállalkozás veszteséges vagy nullaszaldós volt. Azok a vállal­kozók, akik az elmúlt év végén kezd­ték vállalkozásukat, vagy valamilyen más okból nem kapták meg az adóha­tattak, vagy bérbe adásból származó jövedelmük volt, március 20-ig küld­hetik el adóbevallásukat az illetékes adóhatósághoz. Az is fontos változás, hogy akik 1993-ra vonatkozóan nem jelentették be alanyi adómentességre való jogo­sultságukat, azok ÁFA-alanyokká vál­tak. A bejelentés határideje 1993. ja­nuár 31. volt. A kifizetői adatszolgáltatás benyúj­tási határideje március 31. Ez azokra a vállalkozókra vonatkozik, akik bért vagy költségtérítést fizettek alkalma­zottaiknak, vagy más, számlával nem kísért kifizetést számoltak el. Az adatszolgáltatáshoz szükséges nyomtatványokat (K29, K30, M29, M30) a nyomtatványboltokban lehet beszerezni. Talán nem volt fölösleges felhívni figyelmüket az adóbevallási kötele­zettségre, amely nem kellemes, de szükséges része a vállalkozásoknak. A továbbiakban más, a vállalkozó­kat és befektetni szándékozókat ér­deklő témáról szeretnénk információ­val szolgálni Olvasóinknak. Például a privatizálásról, a hitelle­hetőségekről, a befektetési lehetősé­gekről, valamint Esztergom és von­záskörzetének sikeres és kevésbé sike­res vállalkozásairól. Ser Ervin Ha e témákban olvasóinknak kér­désük van, szerzőnk készséggel vála­szol! - a Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom