Esztergom és Vidéke, 1993
1993-02-11 / 6. szám
2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MIRCI MURCI, AZ ESZTERGOMI KANDÚR Mirci Murci szokásos sétáját tette az esztergomi háztetőkön. Büszkén nézett le a városra, de erre komoly oka is volt. A kiváló állat ősei több évszázadokon át éltek Esztergomban, ahol mindig is megbecsült macskák voltak. A családfát második Endre király koráig vezették vissza, mikor is nemességet nyertek. Ha Mirci Murci a levéltár tetején mászkált, arra gondolt, hogy ott, alatta őrzik azt a diplomát, melyben III. Endre utolsó Árpád-házi királyunk megerősíti nemességüket 1300-ban. Egyszer a kandúr megkérte Ortutay Andrást, a levéltár igazgatóját, hogy mutassa meg neki e becses okmányt. A kérést az úriember készségesen teljesítette, mivel nagyon tisztelte Mirci Murcit. A családban létezett egy hagyomány, miszerint egyik ősük, egy tigriscsíkos kandúr, Attila kedvence volt és az udvarnál lakott. Ezt oklevelekkel nem tudták bizonyítani, viszont semmi okunk kétségve vonni e teljesen hihető történetet. Kandúrunk leginkább a Széchenyi tér környékét, a Deák és Mikszáth utcákat, valamint a Vízivárost kedvelte. Most is a Szent Lőrinc utca házainak tetején sétált, dühös pillantást vetve fújás kíséretében - a városközpontra. Egyszerűen nem tudta megszokni, mert szerinte szinte lehetetlen felmászni az amúgyis ronda tetőkre, míg a régi városközpontban vígan mászkált a szép, régi épületeken, amelyeket könyörtelenül lebontottak. Mirci Murci nemes felháborodásában elhatározta, hogy rögtön átmegy a Vízivárosba, mivel ott mindig is maradéktalanul jól érezte magát. Itt a kandúr az ősi városrész hatására a történelmi múlton merengett el. A tatárjárást a család túlélte, mert sikerült a várban meghúzódnia, ahová a tatár már nem jutott be. A török időkben a Felvidékre menekültek, de részt vettek több törökellenes háborúban. 1683-ban a párkányi csatában nagyon vitézül küzdöttek, több török patkányt elpusztítottak és Sobieski János lengyel király elismerését is elnyerték. Az egyik kandúr báróságot nyert, de ez az ág az 1700-as évek végén kihalt. Mirci Murci a hagyomány jelentőségén is mélyen elgondolkodott. Például azon, hogy ezer éven át Esztergomban székeltek az érsekek, leszámítva a török korszakot. Talán igazuk van a görögkeletieknek, hogy annyira ragaszkodnak a tradícióhoz, gondolta barátunk, miközben a kispríinási palota tetejére mászott. Itt megelégedetten dorombolt, mert arra gondolt, hogy inasával és szakácsnőjével hamarosan átköltözik ide. A kommunista rendszert Mirci Murci nagyon nehezen vészelte át, osztályidegennek nyilvánították, a közéletből kizárták, csak úgy tudta magát fenntartani, hogy a padlásokon egeret fogott. Érdeklődési köre nagyon széles körű volt, érdekelte a sport, különösen az atlétika. Nagyra értékelte a fiatal edzők, Pálmai Zoltán és Oláh Péter működését, akik a borzalmas pályák, szűkös körülmények ellenére nagyon szép sikereket értek el tanítványaikkal. Mihalovics Gábor, Csékei Robi, Újlaki Ági, Simon Zoli, Ollé Réka nagyon rendes gyerekek, dorombolta a kandúr bólogatva. Viszont kár, hogy nincsenek magas- és rúdugrók, vélte, lévén maga is kitűnő ugró. Kandúrunk továbbá nagy zeneértő is volt, Monteverdit és Handelt épp úgy értékelte, mint Nonot vagy Stockhausent. A diszkózenét nem szerette, mert véleménye szerint a zaj nem zene. Sajnálta a fiatal kandúrokat és macskalányokat, akik folyton a diszkóban ücsörögtek, ahol a hallásuk úgy eldurvul, hogy a zenei finomságokat már képtelenek felfogni. Beethoven kései vonósnégyeseit viszont nagyon kedvelte. Mirci Murci nagy figyelemmel kísérte a Vár feltárási, valamint újraépítési munkálatait. A tempót ugyan kicsit lassúnak találta, de tudta, hogy ennek, többek között, anyagi okai is vannak. Horváth Istvánt személyesen ismerte, többször beszéltek Esztergom múltjáról, jövőjéről. A kandúr lassan hazafelé tartott, sajnos, egyelőre az általa olyan ellenszenves városközpontban lakott, de már nem sokáig. Jó séta volt, közben gondolkodott, bosszankodott, de ez már így szokott lenni. Azért még lemászott az utcára és betért a Zöld Ház presszójába egy kisfröccsre, utána hazament, megvacsorázott és elővette kedvenc íróját: Michel de Ghelderodot. Barcsai Tibor FIZESSEN ELŐ AZ ESZTERGOM és VIDÉKE 1993-as évfolyamára! Megrendelhető a szerkesztőségben: GRAN TOURS Utazási Iroda, Széchenyi tér 25. ESZTERGOMRÓL AZ ESZTERGOMIAKNAK! A városi polgárság hetilapja! Esztergomi környezeti attitűdök Az Esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola hallgatói - Nagy Krisztina, Róza Lajos, Rózsavölgyi Rita, Szabó Eszter és Lánchídi Csaba, Szendi Gábor tanszékvezető vezetésével - a közelmúltban széleskörű közvéleménykutatást végeztek Esztergomban és környékén. Számos családot személyesen kerestek föl és a következő kérdésekre gyűjtöttek válaszokat: - Melyek a főbb környezeti gondok a városban és környékén? - Házuk, lakásuk környezeti szempontból egészséges-e? - Elégedettek-e az ivóvízzel, a levegővel, a csenddel, a tisztasággal, a szemétkezeléssel és hasonló dolgokkal? - Szoktak-e kirándulni, sportolni? - Tartanak-e otthon a gyerekek saját állatot? - Részt vesz-e a gyerek a kerti (háztáji) munkákban? - Részt vesz-e a gyerek az otthoni rend, tisztaság megteremtésében? - Mit tesz a család a saját egészségéért? - Milyen javaslata van a gyerekek környezeti nevelésére vonatkozóan? - Van-e kérése, javaslata az iskola számára? - Részt venne-e környezetvédelmi akciókban? Van-e ötletjavaslata? - A környezetvédelem érdekében mit javasol a város polgármesterének. - Részt venne-e családi fórumon, beszélgetésen, amelyen Önök, Szülök megbeszélhetnék közös nevelési problémáikat, környezetük gondjait? A tanítóképzős hallgatók közvetlenül tapasztalhatták a családok véleményét Más iskoláknak is javasoljuk ezt a módszert, hiszen a helyi tantervhez, a helyi nevelési programhoz ismerni kell a családok véleményét, „megrendeléseit". A közvéleménykutatás eredményét a közeljövőben tesszük közzé. Körlánc 1993/1. Lapunk új rovatában aktuális gazdasági, gazdálkodási információkkal, figyelemfelhívó közleményekkel kívánunk segítséget adni a kezdő és a nem teljesen kezdő vállalkozóknak, gazdálkodóknak. Első témánk aktualitása nyilvánvaló, hiszen napokon belül el kell készítenie adóbevallását, ha Ön - vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, - a 113/1989. (XI.15.) MT rendelet, valamint a 30/1989. (XI.15.) SZEM rendelet alapján egészséségügyi és szociális vállalkozást folytat, - az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, - jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély, - egyéni ügyvédi tevékenységet folytat, - közjegyző, - mezőgazdasági kistermelést folytató olyan magánszemély, akinek ebből a tevékenységből évi 2.000.000,- forintot meghaladó árbevétele származik. Az adóbevallás elkészítésére és a beadási határidőkre vonatkozó információkat Petrik Rudolfnétől, a ,JBizatóságtól a kitöltendő nyomtatványokat, azt a legközelebbi APEH-kirendeltségen (pl. Esztergom-Kertváros) díjmentesen beszerezhetik. Azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az előbb felsorolt vállalkozói körbe, de több forrásból származó jövedelemre tettek szert, költségtérítést kaptak, önálló tevékenységet folyZsebünkre megy lom" Könyvelő és Adótanácsadó Iroda munkatársától kaptam. A legfontosabb tudnivaló az, hogy a vállalkozói adóbevallás határideje nem az eddig megszokott, hanem február 15. Eddig kell postára adni a kitöltött 7-es és 53-as számú adóbevallási nyomtatványokat. Abban az esetben is, ha a vállalkozás veszteséges vagy nullaszaldós volt. Azok a vállalkozók, akik az elmúlt év végén kezdték vállalkozásukat, vagy valamilyen más okból nem kapták meg az adóhatattak, vagy bérbe adásból származó jövedelmük volt, március 20-ig küldhetik el adóbevallásukat az illetékes adóhatósághoz. Az is fontos változás, hogy akik 1993-ra vonatkozóan nem jelentették be alanyi adómentességre való jogosultságukat, azok ÁFA-alanyokká váltak. A bejelentés határideje 1993. január 31. volt. A kifizetői adatszolgáltatás benyújtási határideje március 31. Ez azokra a vállalkozókra vonatkozik, akik bért vagy költségtérítést fizettek alkalmazottaiknak, vagy más, számlával nem kísért kifizetést számoltak el. Az adatszolgáltatáshoz szükséges nyomtatványokat (K29, K30, M29, M30) a nyomtatványboltokban lehet beszerezni. Talán nem volt fölösleges felhívni figyelmüket az adóbevallási kötelezettségre, amely nem kellemes, de szükséges része a vállalkozásoknak. A továbbiakban más, a vállalkozókat és befektetni szándékozókat érdeklő témáról szeretnénk információval szolgálni Olvasóinknak. Például a privatizálásról, a hitellehetőségekről, a befektetési lehetőségekről, valamint Esztergom és vonzáskörzetének sikeres és kevésbé sikeres vállalkozásairól. Ser Ervin Ha e témákban olvasóinknak kérdésük van, szerzőnk készséggel válaszol! - a Szerk.