Esztergom és Vidéke, 1993

1993-01-14 / 2. szám

1993. január 14. 2. szám ESZTERGOM és VIDÉKE POLGÁRI LAP Ara: 19,50 Ft Alapíttatott 1879-ban Alapító főszerkesztő: DR. KŐRŐSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban Olvadást jelez a zajló Duna? Megjelenik hetenként Esztergom Város Önkormányzatának és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának támogatásával Szerkesztőség és kiadóhivatal: Esztergom, Széchenyi tér 25. Tel./fax: 13-756 Tx.: 27-477 A Híd Bízottság vendége volt Jeszenszky Géza (cikkünk a 3. oldalon) íilipjf Századoknak előtte, 1729-ben városunkat szemlélve így kesergett a költő, Kerekes Márton: Haj, hol a fürge folyású Garam vize zúgva morajlik, és örvénylő ister tág medrében állottak messze karéjló sorban a házak. Másik végeden, ott, hol a sziklák az égre merednek, sok időn át ott álltak a vad trák csapatok. 0, nézz e romokra, te vándor, majd aki egykoron itt jár, és elmondják e romok: mekkora volt ez a vár! Kedvelt a király, aki bölcsődben ringott, és messzire szállt a neved. Serkentek haragos viharok, hogy a várfala dőljön, a szélnek, va%y az embernek volt-e nagyobb ereje? Nem csak a Jal dőlt, szörnyű indulatot hoztak a géta hadak. Annyiszor eltörték a karod, mondd: mozdul-e egyszer? O mondd: mozdul-e még egyszer? Akkor is azt mondom: te magad vagy a nagyszerű város azt mondom: te magad vagy a nagyszerű város. Nem láttam soha szebbet, nem láttam szebbet. A le nagy hírneved, itt fénylik isteni romjaidon! {Slrigonii Fala, Kiss Károly fordítása. Az eredeti költeményt Nagy Zoltán találta meg és adta közre. Bárdos Lajos megzenésítésében a Monteverdi kórus kedvelt darabja.) Nem véletlenül jutottak eszembe Kerekes Márton sorai, hiszen a város sorsáról való tűnődés napjainkban, sajnos, újfent időszerű. A városban járva-kelve hallom: Esztergom sorsa megpecsételődött. Az ipar meghalt. A vállalkozóknak sem megy igazán jól. Sok a munkanélküli, számukat tekintve igazi válságövezet vagyunk. A Suzuki sem hoz igazi megváltást, ESZTERGOM SORSA főként nem a foglalkoztatásban! Ráadásul az érsekség is el akar innen költözni. Határszéli iskolaváros leszünk, némi idegenforgalommal! - hallom a sommás ítéleteket. E pesszimista hangok - az idők remélhetően azt igazolják - túloznak. A féltés azonban ott munkál az emberekben: milyen lesz a város arculata, milyen lesz az itt élők jövője? Vonzódik-e ide a tőke, vagy sem? Egyáltalán: mi fantáziát láthatnak a vállalkozók Esztergomban? Avagy: a még ittlévő is elmegy - mondjuk Pestre? Volt már erre példa a két világháború között, miután a város elvesztette hátországát, a Felvidéket. S azóta még a Hidat is. Az ötvenes-hatvanas években pedig a kilátástalanság okán menekültek el innét a (szak)emberek. Talán az sem véletlen, hogy még az elmúlt évek statisztikája szerint is épp Komárom-Esztergom megyéből települt át a legtöbb értelmiségi Budapestre. S ennek valószínűleg csak egyik oka a földrajzi közelség... A pesszimista hangok ellenére talán nem alaptalan abban reménykedni, hogy a Suzuki, az autógyártás - háttériparával együtt mégiscsak húzóágazattá válhat, a Híd felépülte pedig úgyszintén sokat lendíthet a városon. Várhatóan az idegenforgalom is többet hoz a város konyhájára. A Slrigonii Fala - Esztergom sorsa, végzete - azonban nem elkerülhetetlen fátum. A remény mégha éltet is - önmagában kevés. Tettekre van(volna) szükség! mindannyiunk által. Sebő József FIZESSEN ELŐ AZ ESZTERGOM és VIDÉKE 1993-as évfolyamára! Megrendelhető a szerkesztőségben: GRAN TOURS Utazási Iroda, Széchenyi tér 25. ESZTERGOMRÓL AZ ESZTERGOMIAKNAK! A városi polgárság hetilapja! AZ ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1993-AS FALINAPTÁRA A GRAN TOURS UTAZÁSI IRODÁBAN KAPHATÓ! * Ára: 25 Ft.