Esztergom és Vidéke, 1993

1993-03-11 / 10. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE ULES ELŐTT Esztergom város képviselő-tes­tületének következő ülését márci­us 1 l-re hívta össze dr. Könözsy László polgármester. Izgalmasabb napirendi pontok és előteijesztés-részletek: A testület Szervezési és Működé­si Szabályzatának felülvizsgálata ­első forduló. Előadó: dr. Könözsy László polgármester. Helyi adórendelet módosítása - iparűzési adóval kapcsolatos mentességek - előadó: dr. Kö­nözsy László. A Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezettől (a Suzuki területéért) ka­pott 15 millió forint rendezése ­előterjesztő: Vilmos Péter képvi­selő, Pénzügyi és Ellenőrzési Bi­zottság elnöke. „...Mint ismeretes, a képviselő-testület vállalta, hogy a Suzuki autógyár számára földte­rületet biztosít, azért térítési díjat nem kér. A gyár telepítése részben a szovjet csapatkivonás révén fel­szabadult területen valósult meg. ... A volt szovjet ingatlanok hasz­nosításából befolyó nettó bevétel 50 %-a az önkormányzatot illeti (az 1991. évi XCI. törvény alap­ján). A fenti rendelkezésnek megfelelően a KVSZ-től 15 millió forint érkezett önkormányzatunk részére. A PüEB javasolja, hogy ... a 15 millió felhasználása a Su­zuki RT. érdekében történjen: a képviselő- testület műszaki men­tőkocsit vásárol a Tűzoltóság Vá­rosi Parancsnoksága részére kb. 10 millió forintért; a testület a fennmaradó összeggel csatlakozik ahhoz az alapítványhoz, melynek célja az RT-dolgozók lakáshoz ju­tásának elősegítése. Hotel Esztergom Betéti Társa­ság megszüntetése és az ön­kormányzati tulajdoni hányad értékesítése - előadó dr. Könözsy László. Kitüntetési javaslatok beter­jesztése; az Esztergomi Várszín­ház Kulturális Alapítvány kura­tóriumának beszámolója - előa­dó: Nagyfalusi Tibor képviselő, KIB elnök. Esztergom Város Önkormány­zatának csatlakozása az Eszter­gomi Városi Szimfonikus Zene­kar alapítványhoz - előteijesztő: Balogh Péter alpolgármester. Akiemelt napirendi pontok mel­lett természetesen számos, a köz érdekét szolgáló témát kell tár­gyalnia a képviselő-testület nyil­vános ülésének - ahová várják az érdeklődőket, érintetteket: Esztergom polgárait. HÍREK—ESEMÉNYEK—TUDÓSÍTÁSOK Tehermentesítő út Esztergomban Az Általános Rendezési Terv la­kossági fórumain szó esett már ar­ról, hogy mindaddig szinte lehe­tetlen előbbre lépni a tervezésben, amíg nem tisztázódik: merre ve­zessék az elkerülő - tehermentesí­tő - utat? Mert hogy szükség van rá, egy­értelmű. Igaz, hogy Esztergomban mindössze 15 % köriili a városon átmenő forgalom nagysága, de mind a belső forgalom, mind a ke­resztülhaladó egyetlen egy főút­vonalon zajlik, s ez alaposan meg­viseli a város központját, épülete­it, végső soron lakosságát. Ráadá­sul Dorog irányából jön a jármű­vek java, jóval kevesebben érkez­nek Pilismaróiról, Dömösről; Vi­segrád felől pedig - forgalom­számlálási adatok alapján - ele­nyésző számban. A tehermentesítő út Mezei And­rás tervező elképzelései alapján Pilismarót felől érkezve még a Vadvirág kemping előtt, a Zsellér­földeknél válna ki a 11-es útból, attól keletre haladva a Kettős Pin­ce és a téesz major alatt a Bánomi útban folytatódna. Az ún. Kínai faltól kezdve válik helyzete igazán neuralgikussá: ahhoz, hogy a Szent István kápolna irányába ve­zessék, a Szent Tamás hegy keleti oldalán, a téglagyárnak termelésre már nem használt területein átla­gosan 8 %-os lejtéssel kell to­vábbhaladnia. Innen nyomvonala a Kölcsey ut­cán, a lehető legminimálisabb épületbontással haladna a Petőfi iskola és a Petőfi utca irányába. A tehermentesítő út a Suzuki közelé­ben kapcsolódik majd a déli úthá­lózat megépült szakaszaihoz. Tudják a tervezők, hogy az új út nyomvonalán lakók tartanak a megnövekedett forgalomtól. Azonban nem a teljes terhelés ke­rülne át ide, hanem annak mintegy 30-35 százaléka. Más okok is szólnak az új út mellett. Építkezés, valamilyen aka­dályoztatás miatt jelenleg nincs ho­vá terelni a 11-es út forgalmát (a városszerkezeti adottságok követ­kezménye az egytengelyes közle­kedési hálózat). A tehermentesítő út megépültével - bár ez nem min­denkit vigasztal - igazságosabb lenne a „terhelés" is. És egyszer talán lecserélődik a nagyrészt már-már muzeális jellegű autóál­lomány - esztergomi gyártású ko­csikra... A Területfejlesztési és Környe­zetvédelmi Bizottság, együtt a Vá­rosháza Műszaki Irodájával ez ügyben tartott munkaértekezletet március 3-án. Kund Ferenc alpol­gármester, Brassai György TKB elnök és Szenczy Zoltán irodave­zető vendégei voltak: a Közleke­dési és Területfejlesztési Mi­nisztérium főtanácsosa, Márkus Dóra és a Komárom-Esztergom megyei Közúti Igazgatóság Unyi Antal vezette szakértői csoportja. Jelen volt az Általános Rendezési Tervben jelentősen érdekelt esz­tergomi építész, Balogh Ákos. Az ismertetőt Mezei András úttervező mérnök tartotta. Alternatívákról szólt, lehetősé­gekről és kételyekről. Előadása és az azt követő vita nyomán megfo­galmazódott: jóváhagyott tanul­mánytervek szükségesek, ame­lyek alapján elkészíthető az enge­délyezési tervdokumentáció. Ez aztán meghatározza a munkaren­det, a szakemberek módszertanát. Csak elfogadott tervcsomag alap­ján lehet beadni pályázatot az Út­alaphoz, az így nyert pénzössze­gek segítségével lehet a nem min­dennapi munkához hozzzákezde­ni - és csak ezután tudnak nyilat­kozni a szakemberek, hol, milyen ingatlanokat érint az építkezés. Mindannyiunkért Az Esztergom és Vonzáskör­zete Közbiztonságáért Alapít­vány 1993. március 3-án kuratóri­umi ülést tartott. Mintegy másfél évvel ezelőtt a Városháza és a kép­viselő-testület felhatalmazásával dr. Könözsy László polgármester, a Főegyházmegyei Hivatal részé­ről dr. Dékány Vilmos püspök, va­lamint Berezvay Balázs vállalkozó hozta létre az alapítványt. Cél: a rendőrség munkájának erkölcsi­anyagi segítése. Induló vagyonuk 400 ezer forint volt. Nagyon nagy erejű lehet egy ilyen összefogás. Ezt mutatja az is, hogy - felkérés alapján - több új leendő kuratóriumi tagot ismer­hettünk meg. A várományosok szavaiból a közbiztonságért, nyu­galmunkért, családunkért, a váro­sért való aggodalom hallatszott ki. Az egyhangú szavazás öt sze­méllyel bővítette a kuratórium tag­ságát: Baloghné Kiss Hilda, Kose­lákné dr. Izsó Anna, dr. Demény Ferenc, Gyöngyös Antal, Németh Lajos kerültek a kuratórium tagjai közé. Dr. Kemenszki István esztergo­mi rendőrkapitány kuratóriumi el­nök beszámolójában elmondta, hogy alapítványuk nyitott, váiják a csatlakozókat. Mód van arra, hogy magánszemélyek támogatá­saik összegét adójukból levonják. A gazdálkodó szervezetek közül eddig tíz nyújtott hathatós, összes­ségében mintegy félmillió forintos támogatást a kuratóriumnak: a Bu­dapest Bank és a Kereskedelmi és Hitel Bank fiókjai, a piszkei Papír­ipari Vállalat, a tokodi Arany­kalász Mgtsz, a Bokk-net Bt., a Kesztölci Tapétaüzem, a Labor MIM, a Lakép, valamint a Hunga­rotabak. A kuratórium jelenlegi vagyona így már meghaladja az egymillió forintot. A kuratórium elfogadta az elnök beszámolóját és a Szervezeti és Működési Szabályzatot. Döntöt­tek arról is, hogy pénzük egy ré­szét tartós betétben helyezik el, félmilliót pedig technikai eszkö­zök beszerzésére fordítanak. Dr. Demény Ferenc rendőr százados és Kemenszki kapitány részletes listát ismertetett, mire van hala­déktalanul szükségük: speciális, fejre erősíthető keresőlámpákra, diktafonokra, fényképezőgépek­re. Demény százados lehetetlen helyzetüket elemezte, s elmondta: nagyon jólesik nekik a bizalom, a lakosság és a kuratórium lélektani segítsége. Dr. Könözsy László polgármes­ter, aki az első pillanattól fogva az eszme támogatója, ehhez hozzá­tette: gondolni kell a nagyon szük­séges polgárőrségre, leendő tagja­inak felszerelésére is! Az ebben a szervezetben résztvevők nagyon sokat segíthetnek a városnak! Mindezeken kívül a kuratórium hozzájárul az áprilisban, Szent György napján tartandó Rendőr­bál költségeihez, egy nagyszabású vagyonvédelmi kiállítás és bemu­tató, rendőrségi nyílt nap megren­dezéséhez. (A beszámoló Borz Tibor pol­gármesteri titkár segítségével ké­szült.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom