Esztergom és Vidéke, 1993

1993-03-04 / 9. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Koditek Pál Városházi tudósítása A képviselő-testület februári második nyilvános ülését 25-én a Városháza tanácstermében tartotta. A tíz napirendi pont megtárgyalására összehívott ülés kezdetén a 29 képviselőből 15-en voltak jelen, a később érkezőkkel együtt húszan. (A Fidesz három fős csoportja immár hónapok óta nem vesz részt a nyilvános üléseken és mint a képviselőktől megtudtuk, a bizottsági üléseket sem látogatják. A távolmaradás okáról senki sem tudott érdemi információval szolgálni - Szerk.) Dr. Könözsy László polgármester beszámolt a két ülés közti eseményekről, melyek közül a legfontosabb, hogy a Város 5,8 millió forintért közcélra megvásárolta a Labor MIM szigeti sporttelepét. (Az ülés óta ezért sok esztergomi polgár dicsérte a döntéshozókat - Szerk.) A második napirendi pont a testületi bizottságok működésének felülvizsgálatával kapcsolatos polgármesteri előterjesztés volt. Dr. Könözsy László megfontolásra javasolta néhány bizottság összevonását, új tagokkal való kiegészítését. Ismertette dr. Balázs Lászlónak (KDNP) a testülethez címzett levelét, melyben a képviselő lemondott a gazdasági bizottság elnöki tisztéről és oktatási bizottsági tagságáról. Lemondását egészségügyi okokkal indokolta. (A következő ülésre a frakcióvezetők adnak javaslatokat a bizottságok kiegészítésére - Szerk.) A helyi adórendelet módosítását és az egészségügyi törvényből adódó, hatásköri átruházásokról szóló előterjesztések egyikét sem fogadták el a képviselők. Döntés ez ügyben csak kétharmados szavazati aránnyal hozható. A helyi adórendelet körül kialakult vitát követően a szavazásnál egy, a különböző egészségügyi ellátási formák (lényegében eseti és rendszeres segélyek) polgármesteri hatáskörbe való utalásáról szóló előterjesztést két képviselő nem fogadta el. így egyik esetben sem volt meg a hatályba lépéshez szükséges szavazati arány. (Ez különösen a segélyezések során okozhat adminisztratív gondot, hiszen a következő ülésre halasztott döntésig „elvben" rendkívüli segélyért senki sem folyamodhat, illetve az nem folyósítható - Szerk.) A képviselők megvitatták a közterületek használatáról, a reklámok és hirdetések kihelyezéséről szóló már elfogadott rendelet mellékleteit. E kiegészítésekben a képviselők döntöttek a díjak mértékéről, kijelölték a plakátkihelyezésre használható helyeket és felületeket, a zöldség-, virág- és gyümölcsárusításra használható területeket. (A vita során egy-két kérdésben a végrehajtott módosítások ellenére sem született a lakosság érintett részének érdekeit is figyelembe vevő, megnyugtató döntés - Szerk.) A személytaxik számának rendelettel történő korlátozásáról szóló előterjesztést a képviselők egyhangúlag elfogadták. Esztergom város területén az üzemben tartható taxik számát 12ben határozták meg. (Jelenleg 6 magántaxi működik a városban.) A képviselő-testület az ülés hátralévő részében tájékoztatót hallgatott meg a testvárvárosi kapcsolatok ez évre tervezett programjairól. Megvitatták a kertvárosi részönkormányzat kiegészítésével, a településfejlesztési szakkiállításon való részvétellel kapcsolatos előterjesztést. Továbbá vagyongazdálkodási kérdésekről döntöttek. A testületi ülés röviddel 20 óra előtt ért végett. Megkérdeztük Sipos Imrét, a megyei önkormányzat tagját: Milyen Tatabánya és Esztergom kapcsolata? - A két város kapcsolatát alapvetően az önkormányzati törvény és a jogszabályok határozzák meg - a régiók szükségleteinek megfelelően. Esztergom a megye költségvetéséből konkrét terveinek és vágyainak megfelelően kér segítséget. De a hézagos jogszabályok miatt meglehetősen sok a tisztázatlan ügy. - A megyei önkormányzat, fennállása óta, milyen Esztergomot érintő ügyekben döntött? - Igen kemény csaták dúltak a megyei idegenforgalmi hivatal, a Komturist fennmaradása körül. Az esztergomi képviselő-testület például hiába kérte vissza a Vadvirág kempinget. A hetvenes évek közepén a város ingyen adta a telket, és a 12,5 milliós építési költségből 7,5-et vállalt, a többi állami támogatás volt, melyet pályázat révén kaptunk. A kemping az elmúlt években igen szépen jövedelmezett. Hiába érveltem, a Komturist birtokaként megyei tulajdonban maradt. így vesztettünk el egy értékes tulajdont. De a Dobozi úti turistaszállóval és a Bazilika melletti pavilonnal is így jártunk. A parázs vitákra jellemző, hogy az említettekről folytatott ülés megszakadt, és a szünetben lázasan tanulmányozgattuk a jogszabályokat. A korábbanjócskán veszteséges Komturist most kezd talpra állni, például a Vadvirág jövedelmezőségének köszönhetően is... A megye a Suzuki telepítéséből igaz, még egy tanácsi határozat alapján - 91-ben húsz millióval, 92-ben pedig további tíz millióval vette ki részét. A város és a Suzuki gázvezetékének építésére szintén húsz milliót adott. Pilisszentlélek vízellátásának megoldására is kaptunk másfél milliót. Az önkormányzati törvény a megye öt városában lévő mozikat - a megyei moziüzemi vállalat kezéből kivéve az önkormányzatoknak adta. Mivel a vállalat mintegy tízmilliós adósságot halmozott fel, félő volt, hogy a Petőfi mozival adósságot is öröklünk. Szerencsére e megyei cég pénzügyi helyzete - a tatai tó partján lévő szép ingatlanjainak eladása révén - rendeződött, a mi Petőfi mozinkat sem terheli adósság. A Bibliotéka kezelői joga is-furcsa mód - részben a megyéé, részben a mi városgazdálkodási vállalatunké volt, és az egyház a legutóbbi időkig bérleti díjat fizetett érte. A megye erről a jogáról némi huzavona után lemondott, így az épület oktatási célú (szeminárium) átalakítása már jócskán előrehaladott. - Miért nem pénzeli a megye Esztergom legköltségesebb intézményét, a városi kórházat? - Már több alkalommal javasoltam a megyei közgyűléseken, hogy a megyei kórház fejlesztésére Tatabánya városa áldozzon többet, hiszen az ott ellátott betegeknek több mint ötven százaléka helybéli, költségvetése háromszorosa a miénkének! Fenntartására Tatabánya csak jelképes összeget utal át. Lelketlenségnek tartom, annak ellenére, hogy ezt megteheti, hiszen jogilag nem az övé. Ezáltal a megye Esztergomnak nem akar és nem nagyon tud többet adni. Egyébként „odafönn" azt ajánlották: Esztergom adja át a kórházat a megyének. De ezt az ajánlatot a város - érthetően - nem fogadta el. Az új betegbiztosítási törvény életbe lépésével - várhatóan a nyáron - a kórházak az ellátott betegek száma szerint kapják az anyagiakaL Ha egy kórház jobban ellátott, a betegek nyilván odamennek, és Esztergom megint lemarad, most éppen a jogi csűrés-csavarás okán... A megyei szakemberek egyébként roppant felkészültek. Ha egy képviselő kérdez, rögtön tudnak válaszolni. A megyei önkormányzat ezért működik olyan szervezetten, olajozottan, mert a képviselők jól előkészített anyagot kapnak, és az ülések négy-öt óránál sohasem tartanak tovább... Sebő József ^ A VIII. Esztergomi Fotóbiennálb „Színezettfotográfiák" című kiállításának megnyitójára február 26-án Budapesten, az Ernst Múzeumban került sor. A tárlat március 28-ig tekinthető meg. NE A SAJTÓ AKARJA CSINÁLNI A KÖZÉLETET Vendégünk volt: Pálfy G. István Február 26-án este megtelt a Zöldház kamaraterme. A sajtófórum vendége Pálfy G. István tévés főszerkesztő volt, akitHankiss Elemérrel támadt nézeteltérése miatt 1992 őszén távolítottak el tisztségéből. Jelenleg felmondási idejét tölti, és a bírósághoz fordult igazáért. A jól sikerült fórum után készséggel válaszolt lapunk kérdéseire. - Hogyan került a tévéhez? - Falusi fiú voltam, de a gimnáziumot már Budán végeztem. A debreceni bölcsészkaron szereztem irodalomtanári diplomát. A népi, nemzeti értékeket vallom: Ady, Nagy László, Németh László, Illyés Gyula, Kodály, Bartók, Sütő András, Csoóri Sándor a példaképeim. Friss diplomával kerültem a tévéhez. - Milyen a tévé élete belülről? - Ugyanolyan szolgáltató iparág, mint mondjuk a vízművek. Különleges ipari folyamat során eszmét szolgáltat. Éppen ezért nem lett volna szabad szervezetét szétverni. Ráadásul a technikája is elavult. Hankiss és Bányai tartotta a pénzt a kezében. Sajtószabadság csak az alkotmányban, a törvényben, a politikusok akaratában létezik. A tévében nincsenek törvényes állapotok. Nincs médiatörvény, de egyhamar nem is lesz. Túl közel van a választás. A tévé, a rádió nem tudatosította eléggé a rendszerváltozást. Jót alig mondanak, csak kritizálnak. Ne a sajtó akarja csinálni a közéletet, hagyják azt a politikusokra. A sajtó a valóságot tükrözze. Ne a tévé mondjon ítéletet. Hagyják azt a választókra. Ne ábrándítsák ki az embereket a parlamenti demokráciából. - Miért mondtak fel Önnek? - „Megtagadtam" az együttműködést az elnökkel. A szóban kapott utasításokat írásban is kértem. Jogom volt hozzá. Egyes műsorainkban „megsértettem" a BBC normákat: Torgyán, BKV-ügy, Demszky, Soros-ügy... De ügyemben majd a bíróság dönt. Az is ide tartozik, hogy Nahlik Gábor alelnök felajánlotta a peren kívüli megegyezést. Én ezt nem vállalhattam. -Hol folytatja pályafutását? - A sajtómező széles. El tudok helyezkedni. De azt sem zárom ki, hogy a bíróság visszahelyez a tévébe. - Ön most megismerte a városi tévét, az Esztergom és Vidékét. Milyennek tartja Őket? - Fontos a kisvárosi sajtó és a televízió. Közszolgálati feladatokat látnak el. Arról szólnak, ami Esztergomban történik. Arról, hogy miként éli meg életét ez a történelmileg, kultúrájában, idegenforgalmában rendkívül fontos hely. És annak külön örülök, hogy lépten-nyomon szót emelnek a Mária-Valéria híd újjáépítése ügyében. (Pálos)