Esztergom és Vidéke, 1993

1993-02-18 / 7. szám

1993. február 18. 7. szám Ára: 19,50 Ft ESZTIM és VIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban Akik nem mennek haza Fájdalomban, tehetetlen kétségbeesésben, reménytelenségben vibrált napokon át az ország: feldolgozhatatlan, elfogadhatatlan a gyermekhalál. Miért? Miért?! Mindenki elvégzi majd a munkáját, mindent leírnak, kiderítenek, de az embertelen fájdalmon, a szülők, a testvérek, a falu tragédiáján senki nem tud változtatni. A legborzalmasabb az ittmaradottaknak. Nem ismerjük a halált, csak azt tudjuk, kikerülhetelen. De így? A reménytelen tekintet mögül kitörni készül a józan ész, de nem talál értelmes okokat nem is találhat. Már-már hétköznapi az a cselekedet, melyhez visszavezethetjük a tragédiát: a vasúti átjáró jelzőjéből kilopták az akkumulátort, napok óta nem működött a fénysorompó, (ahogy ez előfordulhat nálunk, Kertvárosban, ahonnan a rézkábel tűnik el rendszeresen); most, a végzetes reggelen nem állt meg, nem szállt le a gépkocsivezető a sínek előtt; számos, de nem elégséges az ok, az értelmetlen halálra nincs magyarázat. Nap mint nap tömegével indulnak iskolabuszok az egyik faluból a másikba, régi, értelmetlen kitaláció volt a körzetesítés, az életet vitték el, a fiatalokat szoktatták cl a szülőhelytől. Arra a másodpercre azonban, mikor a ködből kirobbant a vonat, és szétszakította a buszt, és tehetetlenül tolta maga előtt cs... arra nincs magyarázat. Mi lett volna, ha... Ez sincs, ez a feltételes mód sincs. Csak a kegyetlen, végtelen igazságtalanság: tizenegy gyermek megfellebezhetetlen halála. Azoké, akik már soha nem mennek haza. Megkérdeztük dr. Kovács György Zoltánt, a megyei közgyűlés elnökét, hogy Esztergomot illetően : GYARMATOSÍTÓNAK ÉRZI-E MAGÁT? - Nem, hacsak a leányrablást nem tekintjük annak, hiszen feleségem esztergomi - válaszolta mosolyogva megyénk elnöke. A kérdésre dr. Szontagh Csaba orvosigazgató (Vaszary Kolos Kórház) Kór-Lap-beli cikke adott okot (1993/11.)* melyben azt írja, hogy az esztergomi kórház a megye lakosságának legkevesebb egyharmadát látja el, ennek ellenére a megyétől ezidáig egyetlen árva fillért sem kapott, ugyanakkor a megyei kórház (á la Tatabánya) a megyei önkormányzattól hetven millió forintot, noha ott háromnegyedrészt tatabányaiakat gyógyítanak Az előző időszakban olyan helyzet alakult ki Esztergom és Tatabánya között, amely arra volt jó, hogy kórházunk éppen fennmaradjon. így függőségi helyzetbe kerültünk. Konkrétan: elvitték a bakterológiai laboratóriumot, ez most Tatabányán van. Egy megyei urulógiai osztály volt Esztergomban — építettek, teljesen feleslegesen, egy másikat Tatabányán, és most kettő van, mindegyik félig kihasználva... Függőségi helyzetben vagyunk, amihez hasonló csak egy bizonyos gyarmatosítás után jön létre..." A címben föltett kérdésre dr. Kovács György Zoltán meghívója adott lehetőséget, mellyel február 11-ére a megyeháza konferenciatermébe „sajtóbeszélgetésre" invitálta megyénk városainak lapszerkesztőit. A rövid tájékoztatást - és egy pohárka konyakot követően - jó hangulatú beszélgetés kerekedett, melynek során a címben föltett kérdés is elhangzott. A „leányrablás" fölemlegetése után elnökünk válaszát így folytatta: - Tizennégy évesen érkeztem Esztergomba, a ferencesekhez. A fiam is oda jár. Esztergomban élő sógorommal ma is jókat vitatkozunk a város sorsáról. Először is: tudni kell, hogy a régi megyei szerepkör ma már a múlté, tehát kevéssé tudunk hatni az önkormányzatokra, így, némi iróniával szólva, munkánk a Gameszéhoz hasonló. Én úgy érzem, sokat tettünk Esztergomért. Például a Suzuki odatelepítése érdekében is bőven áldoztunk. A városi gázvezeték építésére több mint húszmilliót adtunk. Továbbá számos esztergomi művész részesült megyei ösztöndíjban, hogy a gitárfesztivál és a különböző tárlatok támogatásáról nem is beszéljek. Mindehhez persze az kell, hogy Esztergom is letegye a maga részét az asztalra. A megyei közgyűléseken Sipos Imre tanár úr kemény és harcias felszólalásaiban már többször fölemlítette az esztergomi kórház ügyét. Az idézett számadatok azonban nem egészen pontosak. A megyei kórház hetven milliójának nagy része is hitel. És azt sem szabad feledni, hogy az esztergomi kórház nem a megyéé, hanem a városé. Szontagh főorvos úr, akivel régi jó kapcsolatban vagyok, legutóbb úgy állt föl a megyei közgyűlésen, hogy ezután - képletesen szólva - mindenütt verni fogja az asztalt. Ez szíve joga. Az ő helyében biztosan én is ezt tenném. A beszélgetés eme pontján megyénk főjegyzője, Rudlof Tibor is fölszólalt: -Aközelmúltban 12 milliót adtunk az esztergomi kórháznak, amit a helyi önkormányzat más célra költött el!(?!-S.J.) Madarász Anna, a 24 óra főszerkesztő-helyettese hozzászólva elmondta, hogy szent törekvéseik ellenére - újságírók Esztergomba telepítése, s a rengeteg hír ellenére - nem tudják meghódítani városunkat. Mire az Esztergom és Vidéke szerkesztője is csak azt válaszolhatta: Mi sem igazán... És hamar kitudódott, a megyei lapéknál is tudják, hogy Esztergom lakosságának egyharmada egyetlen napilapot sem járat, s ezzel utolsó a megye városainak sorában. Noha Esztergom büszkén tetszeleg a „kultúrváros" szerepében. A beszélgetés során a jelenlévők körében az a vélemény kristályosodott ki, hogy Esztergom a maga cselekvésképtelenségéért, tehetetlenségéért bizony gyakorta igasztalanul kárhoztatja a megyét. A kollégákkal beszélgetve azt is megtudtam, hogy Tatabányán húszezer példányban ingyen dobják a postaládákba a városi lapot. Tatán a havilapra pedig arányosan dupla annyi pénzt szán az önkormányzat, mint Esztergomban. És akkor a városi tévéknek adott szép számú státuszról nem is beszéltem. Azt hiszem, igaza volt Babitsnak, amikor azt írta Esztergomról, hogy szent és gyámoltalan... Sebő József Elhalasztották az egyházmegyei zsinatot Az egyházmegyei határok rendezése várhatóan a főegyházmegye életében is új helyzetet teremt, ezért dr. Paskai László bíboros érsek ez évi második körlevelében az egyházmegyei zsinat időpontját későbbre halasztotta. Bemutatkozó szentbeszéd Az új esztergomi segédpüspök, dr. Ternyák Csaba február 21-én a fél tizenegy órakor kezdődő szentmisén mutatkozik be a híveknek. A Bazilikában tartandó szentmisét dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek celebrálja, a szentbeszédet pedig dr. Ternyák Csaba mondja.