Esztergom és Vidéke, 1993
1993-02-11 / 6. szám
1993. február 11 . * 6. szá m * Ara: 19,50 Ft Alapíttatott 1879-ben * Alapító főszerkesztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ * Újraindult 1986-ban ESZTERGOM es VIDÉKE POLGÁRI LAP Esztergomot az idegenforgalom mentheti meg? C? C O c?- ; Városunk helyzete katasztrofális. Az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség, nagy gyáraink tönkrementek, felszámolásra ítéltettek, segítséget senkitől nem várhatunk, magunkra vagyunk utalva. Nehéz helyzetünkből csak okos célok kitűzésével, példás összefogással, szorgalmas munkával kerülhetünk ki. Szerencsére városunk adottságai maguktól kínálják a kibontakozás lehetőségét. Ezek: a szép természeti környezet, a sok történelmi-kulturális emlék és a híres „mala"-víz. Eme adottságainkaL sajnos, rossz gazdaságpolitikánk miatt - hiszen az ipar fejlesztését tekintettük elsőrendű feladatunknak - nem használtuk ki. Különösen a melegvíz kínálta lehetőségek kihasználását hanyagoltuk el. Ehhez pedig nem kellett volna a nálunk hiányzó nyersanyag. Szent István-kutunkat hagytuk elhasználódni, tönkremenni. Ebben az erőltetett szénbányászat is ludas volt, hiszen a mélyben alattunk található Pannon-tenger vízszintje jelentősen csökkent, amely a zalai Hévíz-tóhoz hasonlóan kutunk vízhozamát és annak hőmérsékletét is csökkentette. Ezt az eddig ki nem használt lehetőséget az idegenforgalom, elsősorban is a gyógyidegenforgalom fejlesztésével kell sürgősen! megragadnunk. Gyors cselekvésre van szükség, mivel az idő sürget! Ezért az eddig is az idegenforgalom területén dolgozó vállalatok, vállalkozók a már működő Esztergomi Kereskedelmi és Iparkamara kebelében egy idegenforgalmi és vendéglátó tagozatot kívánnak alakítani. A mielőbbi megalakulás azért is szükséges, mert a privatizáció során rövidesen árverésre kerül az esztergomi Fürdő Szálló, hazánk egyik legrégibb vendégfogadója. Ennek megmentése, esztergomi kézben tartása, fejlesztése egyik fő célkitűzésünk! Sajnos az épület és berendezése rendkívül elhanyagolt állapotban van; komolyabb értéket csupán a telek és a mellette lévő fürdők jelentenek. Ezek nagy része városi tulajdonban van. A szállót és a fürdőket részvénytársasági formában - melybe a város apportként vinné be ingatlanait - lehetne üzemeltetni. Az épület minimális összegért vásárolható meg, mivel felújítása rendbehozatala mintegy 100 millió forintot igényel. Ezt az összeget a jelenlegi stagnáló világgazdasági helyzetben kockázatos lenne befektetni. Kisebb, 50-60 millió Ft-os ráfordítással még jó, használható állapotba lehetne hozni, és 4-5 év múlva dönthetünk a további teendőkről. Elsődleges feladat a gyógyszállóvá történő átalakítás volna. Ehhez nélkülözhetetlen a régi malavíz kútjának rendbehozása. Ez a jelenleg megvalósuló pinceprogram során elvégezhető. A régi 29-30 C fokos kénhidrogén tartalmú melegvíz kiválóim alkalmas reumás és érbetegségek gyógyítására. Ezekben a betegségekben az emberiség 20 %-a szenved! Az igény tehát óriási! Remélhetőleg rövidesen megépül a finn üdülőfalu és északi rokonainkon kívül ide lehetne szoktatni a svédeket, a norvégokat, akiknél a reumás megbetegedések meglehetősen gyakoriak. Gyógyításukra a szálló alsó részében berendezhető gyógyterápiás részlegben kerülhetne sor. Ezáltal az eddigi 1-2 napos tartózkodási idő 6-7 napra növekedhetne. A szálló vételárát munkavállalói részjegyekből, kárpótlási jegyekből célszerű fedezni, a helyrehozatalhoz, átalakításhoz szükséges összeget pedig részvényekből. Ehhez Gyula város szolgálhat jó például. A „Városi Hattyúk" már közel egy hónapja a kompkikötő környékének állandó lakói. Annyira szelídek, hogy a februári verőfényben a sétáló gyerekek kezéből ették a kiflidarabkákat. Gyula - Esztergomhoz hasonlóan az 1950-es években megszűnt megyeszékhely lenni, és súlyos gazdasági nehézségekkel küzdött. Szerencséjükre egy olajfűrás nyomán felszínre került a gyógyvíz, melynek hasznosítására semmiféle központi forrásra nem számíthattak. A lakosság „téglajegyek" vásárlásával teremtette elő a szükséges pénzügyi fedezetet. Gyula azóta nemzetközi hírű gyógyfürdővé fejlődött, melynek előnyeit nemcsak a város, hanem a szomszédos települések is élvezik. Mi, egy sokkal kedvezőbb adottságú régió lakói az ő példájukat követve, önerőből tudnánk jövőnket megalapozni. E tervek megvalósításában számítunk a szomszédos települések bekapcsolódására együttes, egymást támogató munkálkodásra. E nagyszabású terv csak a környék lakosságának megértő támogatásával, pontos, jól kidolgozott tervek, gazdaságossági számítások alapján valósulhat meg. Persze e tervtől függetlenül is van mód az idegenforgalom fejlesztésére, javítására - okos, szervező munka által. Ehhez kíván segítséget adni a most alakuló idegenforgalmi és vendéglátó kamarai tagozat, melynek célja hogy vállalja az erős érdekképviseletet, továbbá meghatározza a gazdaságosan üzemeltethető idegenforgalmi vállalkozások számáL segítve ezzel a szakmai munkát és képzésL a külföldi partnerekkel való kapcsolattartást. Terveink között - az érdekelt felek bevonásával - a régióról éves katalógus készítése is szerepel idegen nyelveken. Közös erővel igyekszünk színvonalasabb szórakoztató, zenei, kulturális műsorokat, nemzetközi sportversenyeket rendezni (labdarúgás, úszás, vízipóló, evezés) és ezekbe a testvérvárosokat is bevonni. Mindezeket közösen, jól megszervezve, az idelátogatók időtöltését változatossá téve járulhatunk hozzá ahhoz, hogy a tartózkodási idő növekedjék és minél több elégedett vendég térjen vissza hozzánk. Mindez rajtunk, összehangolt, szorgalmas, jó munkánkon, hozzállásunkon múlik! Dr. Gaál Károly közgazdász
