Esztergom és Vidéke, 1993

1993-12-24 / 51-52. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 Az oldott kéve kalászaiból Bencze Cs. Attila tallózásában Berda József VESPERA ESZTERGOMBAN Bárdos Lajosnak Ülvén széles bazilikádban: messzi múltad zenéjét hallgatom sugaras Esztergom. Vespera veszi kezdetét! Fehér karinges kispapok hosszú sora vonul be s máris fölzendül a testet-lelket elandalító gregorián-kórus angyali zenéje, őszhajú kanonokok breviáriumot olvasván, úgy zümmögnek hozzá lila reverendában, mint a szorgalmas méhek: csupa ékesség, fölemelő látvány annak, ki mindig nemesebbre vágyik. Ez kell néked most szenvedő lélek nagy magánosságodban; hadd múljék a szomorúság, melyet legyőzni csak a te örök dallamod tud egyedül, Egyház s te legszebb leányainak egyike, Esztergom, amint ízelítőt adsz idők viharán át magadból, hallgatván emitt a Vespera eget ostromló, férfias énekét. Both József „őszirózsái' Nyilván oka lehet annak, ha egy fiatalember első zsengéit összefogó kötetének a szomorkás hangulatú „Bontakozó őszirózsa" címet adja. A kis füzet előszavát jegyző Albert Zsuzsa első mondata meg is fejti a rejtélyt: , .Ezeket a verseket egy húsz éves fiú írta, aki Erdélyből menekült. Szinte gyermek még, kora ellenére. Ferences barátok befogadták, a Gondviselés kegyelméből van fedél a feje fölött és olyan környezetben él, melynél jobbat ebben a helyzetben nem kívánhat." Lelkébe nem látok, helyzetének megítélésében is csak következtetni tudok: szárnypróbálgatásaihoz az Esztergomi Ferences Rendház nyújtott támogatást. Valóban nem kis dolog! S hogy ennek ellenére versei őszirózsahangulatúak? Gyökértépett rózsát még nem láttam egy nyáron át szirmot bontani, lett légyen bár kristály vázában is. Both József gyökerei nem a Duna partjának fövenyébe vették be magukat: „... De akkor szép a hajnal/ s a táj a harmattal,/ amikor a Hargitán kel fel a nap.", vagy: „Hargita alján ott maradt a hang..." Sorstársként értem jelbeszédét: az ott maradt hangot, a hóharmatos hajnalt már csak álmainkban halljuk, látjuk, de akkor is valahogy így: „Szivárvány színű láz borítja a tájat,/ könnyt szitál az ég áttetsző szitája." Azt hiszem, sok esztendőnek kell még fenyőt növesztenie ahhoz, hogy Both József lélekben is haza találjon a Duna partján. Őszintén remélem, lesz ereje hozzá. Egy négysorosa tesz reménykedővé: „Intett a jövő, hegyeket rázott meg! Intett az élet, haladni, bízni kell! Intett a jövő, falak nyíltak meg! Intett az élet, a reményt ne add fel!" Mi/ lvW Pmnjj^n (abc) Őrség Naptár Ausztriában megjelent az 1994. évi Őrség Naptár. Balassi Bálint halálának jövő évben esedékes 400. évfordulója alkalmából tőle vett idézetek olvashatók az egyes hónapoknál. A költővel külön tanulmány is foglalkozik. E témához kapcsolódik maga a címkép is, amely Lánzsér várát ábrázolja a XVII. század második feléből, előterében török-magyar párviadal. A naptár megrendelhető a hírt közlő Bécsi Naplónál (Postfach 358, A-1010 Wien). A csángó himnusz Néhány héttel ezelőtt az Esztergom és Vidéke tudósítást közölt az Árpád-házi Szent Erzsébet Humán Szakközépiskolában zajlott ünnepségről, amelyen a csángómagyar diákok kórusa többek között a csángó himnuszt is elénekelte. Tobb ismerősöm is érdeklődött: valóban létezik a székely himnusz mellett egy külön csángó is? Mert eddig erről nem hallottak... Nem csodálkozom. Valóban létezik! Sajnos, mi már ilyen nemzet vagyunk, amelynek egyetemes himnusza MELLETT a nemzettestek kénytelenek voltak saját fohászukat is megalkotni. Természetesen, a csángóké korábban született, mint a székelyeké. A XIX. század elején Magyarországon is megindul a népköltések gyűjtése. Hamarosan felfigyelnek Moldvára, az ott élő csángómagyarokra is. 1836-ban a Magyar Tudományos Akadémia Gegő Eleket Moldvába küldi tanulmányútra. 1841 júliusában az Akadémia titoknoka, Döbrentei Gábor Borszéken üdül s összeismerkedik Petrás Incze Jánossal, aki széleskörű tájékoztatást ad neki a moldvai viszonyokról, s később 85 dalszöveget is küld. A későbbiek folyamán mások is tesznek közzé csángó dalszövegeket, sajnos a dallamok nélkül. László Mihály a Földrajzi Közlemények 1877. évfolyamában közű a Csángó himnusz szövegét mint forrófalvi népdalt, amelynek népi eredetét megkérdőjelezi. A dallamot egy 1954-es felvétel alapján Domokos Pál Péter és Rajeczky Benjámin közölték a Brassói Füzetekben. Csángómagyar, csángómagyar, Mivé lettél, csángómagyar? Ágrólszakadt madár vagy te, Elvettetve, eltemetve! Egy pusztába telepedtél, Melyet országnak neveztél. Most se országod, se hazád, Csak az Úristen gondol rád. Idegen nyelv bébortja nyom, Olasz papocskák nyakadon. Nem tudsz énekelni, gyónni, Anyád nyelvén imádkozni. Én Istenem, hová leszünk? Gyermekeink s mi elveszünk Melyet apáink őriztek. Elpusztítják szép nyelvünket. Halljuk, még áll Magyarország! Oh Istenünk, Te is megáldd, Hogy rajtunk könyörüljenek, S elveszni ne engedjenek. Mert mi is magyarok vagyunk, Még Ázsiából szakadtunk. Úristen, sorsunkon segíts, Csángómagyart el ne veszítsd! A párkányi telefon Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1898. június 23-án adta hírül az Esztergom és Vidéke, hogy Párkányban telefonhálózatot építenek ki, melynek költségeit 10.000 forintra becsülik. A júliusban kezdődő munkálatok során a vezetékeket földalatti kábelben a Mária Valéria-, Lórinchíd alatt, a Kis-Duna mentén fektetik le, így a kapcsolást az esztergomi központból kézzel végzik. A hír megjelenéséig 15 párkányi lakos jelentkezett előfizetőnek. Lapunk november 24-én már azt írta: „A párkányi telefon munkálatai - a kedvezőtlen idő dacára - nagy gyorsasággal haladnak előre. A kábelek immár a Kis-Duna mentén lefektetvék s ma már a Széchenyi téren dolgoznak. A ritka munkálatokat még kifeszített esernyők mellett is sokan nézik" Néhány nap múlva pedig: , A párkányi telefon, amelynek pedig ma mindössze 18 előfizetője van, már teljesen késznek mondható. Á munkások igen gyorsan készítették meg a kátrányos kábelágyat. E kábel magyar (pozsonyi) gyárban készült, s bár ujjnyinál alig vagtagabb, ötvennégy, egyenkint selyemfonállal körülvett drótból van alkotva. A telefon a jövő hét folyamán megnyílik, újabb állandó emlékéül póstahivatalunk felügyelője: Walther Károly kitűnő és hasznos működésének" S végül december 4-én:, A párkányi telefon immár tökéletesen elkészült és tegnap délután a foigalomnak is átadatott Az építési költségek megközelítik a tízezer forintot" Az évforduló kapcsán eltűnődhetünk: munkaszervezésben, költségbecslésben, kapcsolattartásban mennyit haladtunk dőre? Vagy hátra...