Esztergom és Vidéke, 1993

1993-12-16 / 50. szám

1993. november 11. 45. szám Ára: 23 Ft ESZTERGOM és TIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KÖRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban Tétova szavak a búcsúzás helyett Sajnos van már némi gyakorlatom a búcsúztatásban, hiszen elhunyt orvoskollégáim koporsója fölött nem egyszer tartottam gyászbeszédet, mégsem tűnődtem el eddig e különös műfaj nehézségein. Amikor egy kiváló barát mellett Magyarország miniszterelnökéről is kell szólni. A szavak fajsúlya ilyenkor nyilván megváltozik és a nekrológ más dimenzióba helyeződik. A várva is váratlanul reánk szakadt gyász személyemet érintő első szakaszában szinte tanácstalanul nézegettem a napilapok címoldalát, rajtuk egy megtört tekintetű ember, fölöttük vastag fekete betűkkel: „Meghalt Antall József miniszterelnök", majd rövid életrajz, hosszabb méltatás, minden ami egy ilyen formátumú személyiségnek kijár, mert ezt most már volt politikai ellenfelei sem tagadják meg tőle. A szövegek olvastán zavarom fokozódik, mennyi okos megállapítás váltakozik itt oktalan félreértésekkel! Tévedés ne essék: aligha várható ódazengés olyanoktól, akik nem rokonszenveztek vele, de a kötelező jólértesültség igen. Ilyen például az érzéketlenségéről és humortalanságáról keltett rossz mítosz, amelynek kitűnő tollú emberek is bedőltek. Tény, hogy távol állott tőle minden néptribunusi gesztus és miniszterelnöksége idején nem volt túl sok oka jópofáskodásra és kádári kacsintgatásra. Elgondolkodtató, hogy ebben a minden mellékesre oly kényesen figyelő országban a filozopter kritikusai még azt sem vették észre: történelmi emlékezetünk óta ő az első magyar miniszterelnök, aki pályafutását nem a vadásztársaságba való belépéssel kezdte. Ellenkező esetben bezzeg lett volna min élcelődni. Több évtizedes barátság okán-jogán sem állíthatom, hogy én ismertem igazán, annyit viszont igen, hogy különleges képességeiről már akkor volt fogalmam, amikor mai mérlegelői még nem tudhattak létezéséről. Pont ezért halasztóm későbbre a hosszabb lélegzetű méltatást A gyász első pillanatainak elmúlta után. Történelmi jelentőségéhez mérten, melynek mérlegén biztosan nem fog könnyűnek találtatni. Kívánom kicsiny hazánknak: soha ne legyen érdemtelenebb első embere a miniszterelnöki bársonyszékre. Aki soha nem kérkedett például Bibó István barátságával. Bizonyosság immár, hogy örökre bekerült a nagy magyar államférfiak tragikusan^ gazdag panteonjába és nem lesz könnyű Ót feledtetni. Végezetül annyit: Esztergomot különöskép szerette. Ha tehette, ellátogatott a Keresztény Múzeumba. Mindig meghatódott a magyar államiság bölcsőjénél, amely most virágot helyez a koporsójára. Legyen hozzánk irgalmas a sors a méltó utód megtalálásával. Szállási Árpád VÁROSUNK BARÁTJA VOLT... Dr. Antall József miniszterelnök az esztergomi ferences gimnáziumban Magyar Köztársaság Kormánya Budapest 1055 Kossuth Lajos tér 1-3. Dr. Borost Péter Ügyvezető Miniszterelnök Urnák Dr. Antall József miniszterelnök úrnak, a Magyar Köztársaság első szabadon választott kormánya elnökének elhunyta alkalmából fogadja városunk polgárai és a magam nevében őszinte együttérzésünket. Dr. Antall József városunk barátja volt, ha ideje engedte, szívesen és örömmel járt Szent István szülőhelyén. A kiemelkedő személyiségű, történelmi jelentőségű államférfi emlékét kegyelettel megőrizzük. Esztergom, 19993. december 13. Őszinte tisztelettel Dr. Könözsy László Esztergom Város polgármestere A ferenceseknél Antall József miniszterelnök úr a Mindszenty iskola alapkövének letétele napján, a tragikus sorsú bíboros születésének századik évfordulóján érkezett Esztergomba 1992. március 28-án. Paskai László bíboros, prímás úr pályatételeket tűzött ki Mindszenty éleünűvével kapcsolatban, amelynek eredményhirdetésére a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium udvarán került sor, ünnepélyes körülmények között A sikeres pályázóknak a miniszterelnök úr személyesen gratulált. A népes hallgatóságnak beszédet mondott, amelyben történészként és politikusként értékelte Mindszenty bíboros pályájának jelentőségét. Talán kevéssé ismert tény, hogy az ünnepi ceremónia előtt a miniszterelnök úr találkozni akarta ferences famíliával, mellőzve minden hivatalos ceremóniát. Amikor kísértem őt a portától a rendház ebédlőjébe, ahol a rendtagok várták, néhány közvetlen szót válthattunk. Elmondta, hogy szülei is „harmadrendű" ferencesek voltak, vagyis a ferences világi rend tagjai. Erről oklevél méretű igazoló lapot őriz otthon a család. Megtudtam azt is, hogy Hajdú Antal atya, aki korábban itt volt igazgató, mint egyetemi hallgató korrepetálta őt Ugyanis közel laktak a pesti ferences rendházhoz, és a hannadikrendi ferences szülők onnét kértek fiuk száinára tanítót. A rendház ebédlőjében felsorakoztak a rendház tagjai. Néhány nappal korábban töltötte be a miniszterelnök úr hatvanadik évét. Ezért Balázs atya vezetésével a noviciusok azzal az énekkel köszöntötték, amellyel a rendtagokat szokták ilyen jeles alkalommal. Antall József akkor már köztudottan halálos betegségben szenvedett így az ének különös aktualitást nyert Rendkívüli figyelemmel és meghatottan hallgatta, majd köszönte meg. A terem hangulata ünnepélyessé vált a pillanat egyszerisége mindenkit megfogott Éreztük, hogy ez a rendkívüli ember mélyen átéli helyzetét tudja, honnét jött és hová tart. Álljon itt az ének szövege az élőknek tanulságul, az elhunytnak emlékezetére. Reisz Péter Pál Sok számos esztendőkel vígan elérhess, Napjaidat számlálni ne légy terhes. Az ég harmatja szívedet újítsa, Áldások árja házad elborítsa. Tenéked minden öröm holtig adassék, Amellé meg semmi bú ne barátkozzék. Légyen éltednek virága mind kinyílt, Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt. Míglen az egek várát nyilván szemlélhesd, Ott aztán az életet jobbal cserélhesd. AzÚr a boldog éleiben részi adjon, A szentek serge közükbe fogadjon.