Esztergom és Vidéke, 1993

1993-12-09 / 49. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A toszkán reneszánsz legtisztább harmóniáját tükröző Bakócz-kápolna adott helyet dr. Bense Imre és felesége, Kata aranylakodalmának egyházi áldásához. Szíves invitálással hívták a barátokat és ismerősöket, kiknek szeretete vette őket körül, erőt adva a hoszzú életút megpróbáltatásainak elviseléséhez. Es jött, áradt a sok jókívánságait kifejezni akaró városlakó, szinte szétnyomták a kis kápolna vastag falait. Az emberek hullámai örvénylettek a középpontban álló két ünnepelt körül, elsodorva őket egymástól. Több százan akartak közelükbe kerülni és kézcsókkal, kézfogással, öleléssel, csókkal kifejezni a szeretetet, hálát és megbecsülést. Pár sorral előbb az épület harmóniáját említettem. Nos, hasonló harmónia áradt a gratulációkat fogadó párból. Küzdelmes életútjuk által érlelt méltóság, lelki és jellembeli gazdagság, az egymás és embertársaik iránti szeretet a főbb összetevői a harmonikus megjelenésnek. Imre bácsi nyugodt derűvel fogadta hódolóit", időként büszkén tekintett királynői megjelenésű feleségére egy néhány méterre lévő másik embergyűrű közepén, és talán megjelent előtte az a 16 éves, hatodikos gimnazista, első bálos kislány, akivel 52 évvel ezelőtt odaállt a Fürdő szálló báltermének nagy velencei tükre elé. így emlékszik erre a családi legendárium: Álltak ők ketten a tükör előtt, mit sem törődve a körülöttük nyüzsgő tömeggel, a tükrön át egymás szemébe néztek és a friss diplomával a kórház belgyógyászati osztályára kinevezett alorvos, akinek létezéséről Kata egy órával azelőtt szinte nem is tudott, ím ígyen szóla: - Mi egy pár leszünk! És Kata tudta: igen, ehhez semmi kétség nem férhet, ők egymás számára lettek teremtve. Ebben a pillanatban eldőlt a két fiatal boldogságának sorsa, de az ásó, kapa, nagyharang fogadkozásra még néhány évig, Kata érettségi vizsgájáig várniok kellett. Az irodalom mindig is tudta a titkot, amit ma a modern tudomány újra felfedezni látszik, hogy külső és belső tulajdonságaink jelentős részét a kromoszómáinkat felépítő génjeinken át felmenőinktől készen kaptuk. Lássuk csak, milyen „előregyártott elemekből" épülnek fel hőseink jellembeli tulajdonságai. A Bensék krónikája 1730-ban kezdődik. A hódoltság alatt elnéptelendett Kiskunfélegyházára 96 jász családot telepítenek Jászfényszaruról. Egyikük a Bense család. Istenfélő, dolgos nemzetség. A kovácsmesterség apáról fiúra száll a családban. Nem egy kiváló műkovács kerül ki közülük. Aműhely jövedelméből földeket vásárolnak és művelik. A családi „tőkefelhalmozódás" sikerét jelzi, hogy a dédapa nevén már száz hold földtulajdon, valóságos kis birtok van. Anyai ágon szabómesterek a felmenőik. Nagyban, vásárokra dolgoznak. Ott igazán kelendő a portéka. Egy sikeres vállalkozó ős az 184849-es szabadságharc honvédéit öltözteti mundérba. Maga is részt vesz a pákozdi csatában. Mint hadi szállító. Később őrnagyi rangot ér el, amit 7 éves várfogsággal fizet meg Kufstein, Josephstadt és Wiener Neustadt tömlöceiben a triumfáló császári hadbíróság. Édesapja Kecskemétre nősül. Hét hold földet vásárol, azon szőlőt telepít és művel. Kitűnően gazdálkodik. A családdal együtt (7 gyerek) a vagyon is gyarapodik. Egy igen előnyös vásárlással kerül tulajdonába az a városföldi kúria, mely Imre bácsi gyermekkorának színhelye volt. A gazdálkodás mellett a szellemi talentumokat is igyekszik gyarapítani. Az otthon egyik szobája könyvtárszoba volt, ahol a munka utáni órák gyorsan repültek a könyvek igézetében. Történelem iránti kíváncsisága kielégíthetetlen volt. A tudásvágy a gyermekeket is tanulásra sarkallja. Hárman lesznek orvosok. A gének hozadékaként könyvelhetjük el a következő tételeket Imre niája, hogy humanista és antifasiszta tettéért, melyben a maga és családja biztonságát is nem egyszer kockára tette, a,/elszabadult" Magyarországon kellett bűnhődnie. A fennálló társadalmi rend felforgatásának kísérlete vádjával próbáltak pert indítani ellene, de már első fokon bebizonyosodott a vád tarthatatlansága. Bizonyítékok hiányában felmentették, de a „munkásökör ítélet nélkül is lesújtott: nyugdíját megvonták és a család felkerült a deportálandók listájára. így nem kellett holni burzsuj kacattal, a joggal bíbelődni. Megvan tehát a Katára oly jellemző empátia, szolidaritás, humanizmus, embertársak iránti áldozatvállalás eredete. A nevezetes velencei tükörjelenet után a két egymásra talált ember élete párhuzamos pályán halad. Érettségi után Katát az Orvostudományi egyetemre íratja be édesapja, de a másik vonzás erősebb, dr. Bense Imre kinyomtatja az esküvői meghívókat és Kata dönt. Döntését soha, egy percig sem bánta meg: Nem orvosnő leszek, hanem orvosné. Tisztában van döntése minden következményével, hogy férje nem csak az övé, hanem a hivatásáé is és ebben támasza, segítője, társa kíván lenni. ÖnEsfctergomt arcélek Dr. Bense Imre és Kata bácsi jellem-egyenlegében: tudásszomj, szorgalom, akaraterő, konok elszántság a kitűzött célok elérésében, teljességre való törekvés, munkabírás. Igen célirányos adottságok a pályára való felkészülés folyamatában (tudjuk, minden vizsgáját maximális eredménnyel tette le, az elérhető ösztöndíjakat, pályázatokat megnyerte). Ugyanezek a tulajdonságok a hivatás gyakorlásában egy kivételes életmű létrehozását tették lehetővé: a város sokezer lakója számára ő lett az ORVOS. A Bezemek családban az apai vonalon 3 pedagógus felmenőt is találunk. Mindhárman Nyitrán igazgató-tanítók. Ezt a vonalat töri meg Kata édesapja. Ő Esztergomban vállal állami szolgálatot és a jászberényi földbirtokos, Dósa Emánuel lányát veszi feleségül. Milyen géneket örökölt leánya attól a rendőrtiszt apától, aki az esztergomi, majd a pelsőci lengyel menekülttábor parancsnokaként részt vesz a veszélyeztetett lengyel tisztek nyugatra szöktetésében? Antall József, miniszterelnökünk édesapja irányította azt az operációt, melyben a szövetségesekhez segített lengyelek ezrei mellett a német hadifogságból megszökött és Magyarországra vetődött angol, francia katonák titkos utakon visszatérhettek hazájukba. A sors szürrealista, torz irómaga számára megteremtette az orvosfeleség hivatását. Esküvő előtt „csak" két akadályt kellett elhárítani a szülői ellenzés mellett: külön államtitkári .engedélyt szerezni a doktor úr számára, aki, mint kórházi alorvos, egy akkor hatályos jogszabály értelmében cölibátusra volt kényszerítve, és miután az engedély (az országban az első) megérkezett, egy olyan házat venni, vagy bérelni, melynek telke a kórházzal szomszédos. Nem kis áldozat árán ez is sikerült. Végre, 1934 szeptemberében hűséget fogadott egymásnak holtomiglan, holtodiglan" a két fiatal. Küzdelmes évek. Állandó kórházi ügyelet. ABelosztályon két orvos: a főorvos, dr. Rayner János és az alorvos, dr. Bense Imre a 80-90 ágy mellett. A főorvos úr katonai szolgálata idején az alorvos vezeti az osztályt. 24 órás napi szolgálati idő. 1944. december. Ostrom. A kórház súlyosan megsérül. Sebesültek, halál. Mindenki a sebesültek ellátásán. Dr. Eggenhoffer Béla igazgató főorvos non stop operál. Röntgensugár alatt végez kényes műtéteket. Súlyos sugárfertőzés, lehullott körmök a következmény. Dr. Bense is a műtőben. Szilánkok eltávolítása, roncsolások helyreállítása, sebek bezárása, kötözés, amíg a lábán' megállni képes. Majd egy-két órás alvás után újra, elölről. Versenyfutás a halállal, az életért. Szenved a város is. Kevés az orvos, sok a sebesült, a beteg. Ekkor már három hónapos első gyermekük, kis Kata. Együtt járnak a betegek, sebesültek ellátására. A doktor úr a kislányt viszi a karján, felesége az orvosi táskát. Belövésekkor, aknatűznél egy-egy kapualj a menedék. Mindig eljutnak a sebesültekhez, ellátják őket, magukat a mennyei oltalomra bízzák és mennek a következőhöz. Hat évig tart alorvosi tevékenysége a belgyógyászati osztályon. Ezalatt belgyógyász szakorvosi vizsgát tesz, sebészeti, szülészeti és fogászati gyakorlatra is szert tesz és a tüdőgyógyászattal ismerkedik. Medicus universalis. A medicina széles skáláján szerzett ismeretek és gyakorlat alapján pályázza meg és nyeri el az OTBA ( a közalkalmazottak biztosító intézete) körzeti státusát Esztergomban. Nagyot fordul a világ. Rövid, tévelygő demokratikus fejlődésünket töri derékba a fordulat évével beköszöntő terror. Perek, kitelepítések, kuláklisták, ítéletek, „... megállt a kapualjban...". Folyik a nemzet gerincének a megroppantása. Bodor Zoltánt, a volt rendőrkapitányt súlyos betegsége ellenére családjával együtt kényszerlakhelyre deportálják. Kata ragaszkodik hozzá, hogy velük menjen. Olyan falut keres, ahol van orvos és gondoskodik a család viszonylag emberhez méltó elhelyezéséről. így elmondva semmiségnek tűnik. Csoda azok előtt, akik ismerték az akkori viszonyokat. Virágh Andor 80 éves nyugalmazott államtitkár ügyében a legmagasabb fórumig, a Rákosi-titkárságig is elmegy, hogy az őket sújtó intézkedések szigorán enyhítsen. Hétköznapi humanizmus. Vagy talán a „versenyfutás az életért" téma egyik variációja? Működnek az apától örökölt gének. Egységes betegbiztosítási rendszer, az SZTK. Vívmányának szánt és hirdetett, de sok ellentmondást hordozó tömeggyógyászat. Napi, nem ritkán 60-80 beteget ellátó kimerült körzeti orvosok, sivár rendelők, elavult műszerpark, a hivatás presztízsének zuhanása. Bense doktor úr dacol az elsivárosodás folyamatával. Igyekszik fenntartani az ellátás színvonalát és szinte észrevétlenül megteremti azt, amit néhány évtized után újra célul tűz ki maga elé a napjainkban átalakuló egészségügy: a családi orvos intézményét. Gyógyító tevékenységgel, fáradhatatlan szolgálatban, gyógyult betegek ezreinek hálája kíséretében telt el 52 dolgos év, melynek egyik legértékesebb hozama az emberek szeretete. Ebből jócskán gyűjtöttek kaptáraikba dr. Bense Imre és felesége, Kata. Horváth Zsolt