Esztergom és Vidéke, 1993
1993-11-11 / 45. szám
340 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TESTÜLETI ÜLES ELŐTT Dr. Könözsy László polgármester Esztergom Város képviselő- testületének soron következő ülését 1993. november 11-én, csütörtökön délután 15 órára a Városháza nagytermébe a következő napirendi pontok tárgyalására hívta össsze: 1. Beszámoló a két ülés közötti eseményekről és a lejárt idejű határozatokról. Előadó: dr. Könözsy László polgármester. 2. Egészségügyi alapellátás intézményének alapító okirata. 1993. október 28-i ülésen megismert téma. Előadó: Balogh Péter alpolgármester. 3. önkormányzati intézmények névváltoztatása. Előadó: Paál Anikó. 4. Az Esztergom és Vidéke szerkesztői-kiadói műhelyének beszámolója, főszerkesztő megbízása. Előadó: Nagyfalusi Tibor, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke. 5. Esztergom város 1993. évi költségvetési rendeletének módosítása; 6. Tájékoztató előterjesztés az 1993. évi önkormányzati költségvetés háromnegyedéves teljesítéséről; 7. önkormányzati költségvetési intézmények pótelőirányzat igénylése. A három napirendi pont előadója: dr. Könözsy László polgármester. 8. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének helyi szabályozásáról; 9. Esztergom Város Szociális Intézményeinek 1994. évi létszám-fejlesztése. A két napirendi pont előadója dr. Antalics Mihály, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke. 10. A lakások elosztásáról, eladásáról szóló l„1982.X.28.sz. tanácsrendelet módosítása; 11. Lakások értékesítése; 12. Ingatlanértékesítés; 13. Gazdasági társaságokban való részvétel, A négy napirendi pont előadója: Sipos Imre, a Gazdasági Bizottság elnöke. 14. Ápolási díj elutasítása miatti fellebbezés elbírálása. Előadó: dr. Könözsy László polgármester. 15. Lakásfenntartási támogatás elutasítása miatti fellebbezések elbírálása. Előadó: dr. Könözsy László polgármester. 16. Lakásvásárlási támogatás visszafizetésének elengedésére benyújtott fellebbezés elbírálása. Előadó: Németh József képviselő, a Lakáselosztási Társadalmi Bizottság koordinátora. - referens TIZENÖTEN VÉGEZTEK ÚJFAJTA SZAKKÉPZÉS Az elmúlt év derekán a több mint zsolódás. Tizenöten jutottak el a vizsháromezres munkanélküliség ellenére gákig. Október második felében a asztalos szakmunkásból hiány volt. Ez vizsgák után tizenhármán szakmuna körülmény újfajta szakképzési mód- kásbizonyítványt, ketten betanított ra ösztönözte az Esztergomi Kereske- munká s bizonyítványt kaptak. Rácz delmi és Ipar Kamarát, valamint az Jmre tatabánya i vizsgabizottsági elEsztergomi Ipar, Szakmunkásképző nöR elmondta hog y egy jeles, két jó, Intézetet. A képzés a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ anyagi támogatásával jöhetett létre. Munkanélküli esztergályosokból, lakatosokból, műszerészekből, marósokból, kőművesekből, parkettázókból választották ki azt a húsz főt, akik vállalták az egyéves átképzést nyolc közepes és két elégséges eredmény született. A bizonyítványosztásra október 29én, pénteken került sor. Szenes Lajos, a szakmunkásképző intézet igazgatóhelyettese mondta, hogy az új asztalos szakmunkások egyéves képzésük soAz oktatás programját, tematikáját rán szorgalmasan tanultak. Ott lebea kamara állította össze, a szakmun- gett előttük a mielőbbi munkába állás kásképzó és a Nemzeti Szakképzési lehetősége. A jelesen végzett CiurkieIntézet közreműködésével. A szakmai wj c z já no st például a szakmunkásképelméleti órákat a szakmunkásképző ^ intézet aU( ai mazz a. tanárai, Gula Sándor, Guláné Nádasi Engelbrecht József kamarai elnök Valéria,CzifraSándor,GraJfJózsefés ^ újfajta képzés előnyeir 5i szól t. Az Schrekné Rácz Emília tartottak. A szakmai gyakorlati képzésre a JóDobronya Kft. faipari üzemében keélet hozta úgy, hogy asztalosokat kerestek. Jó-Dobronya György vállalkorült sor, SzajkovicsLászló vezetésével. z ó P*"® ^P"* üze,nében vállaIta a Az oktatás napi hét órában folyt, gyakorlati képzést. Ugyanakkor a legmelynek során az ismét padba ülő fel- jobbaknak munkahelyet is adott, nőttek elsajátították mindazt az elmé- A szakképzési törvény lehetőséget leti és gyakorlati tananyagot, amit a ad arra, hogy a gazdasági kamarák szakmunkásképzés szakmai, nevelési részt vállaljanak az átképzésekből. Ezt és oktatási terve előír. Mivel egy szak- a lehetőséget az Esztergomi Kereskemunkásképesítéssel már rendelkez- delmi és Ipar Kamara a jövőben is kitek, ezért közismereti tantárgyakból használja. felmentést kaptak. így is volt lemor- (Pálos) Hogyan tanítanak a hollandok? A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola három oktatója, Horváth Piroska (a természetismeret tanára), dr. Vágvölgyi Károly (matematikatanár) és Csiffáry Tamás (magyartanár) a közelmúltban Hollandiában járt, hogy tanulmányozzák az ottani oktatást. - Hogyan került sor az utazásra? - A holland kormány a kelet-európai kulturális változásokat elősegítendő először az alsó fokú oktatás átalakulását kívánja támogatni. Első lépcsőként még májusban Budapesten rendeztek egy tanácskozást. Ezen az ország tizennégy tanítóképzőjéből hat-hat kolléga vett részt, hogy megismerjék a holland oktatási rendszert. Második lépésként Magyarországról negyven kollégát hívtak meg továbbképzésre. - Miben más a holland iskola? - Főként az alternatív iskolák magasabb számában. Nemcsak Frainet és Waldorf, hanem Jena-plan és Montessori módszer is szép számmal előfordul. Gyakori, hogy különböző életkorú gyermekek találhatók egy báziscsoportban. A gyermekek nemcsak a tanítótól, hanem az idősebbektől és társaiktól is sokat tanulnak. A pedagógusnak inkább csak karmester szerep jut. Hollandiában kétszázötven Jena-plan és még ennél is több Montessori program szerint haladó iskola található. Ezekben a tanulói önállóságra alapozott iskolákban jóval kevesebb a fegyelmezési probléma - és a tanárok sem állnak kinn a pulpituson. A tanítóképzőkben pedig az a cél, hogy e programokból minél többet megismerjenek a hallgatók. Az egyik, hitelveken alapuló amszterdami képzőben például háromféle hit szerint folyik a képzés: római katolikus, protestáns és mohamedán vallás szerint. Ezzel a képzővel is felvettük a kapcsolatot, s ezáltal várhatóan nemcsak különböző oktatási anyagokat kapunk tőlük, hanem hallgatók és oktatók cseréjére is sor kerülhet. Egyébként ott az iskolák hetven százaléka az egyházak kezében van. Hollandiában az oktatás nem tananyagközpontú, nem lexikális. Nagyon komolyan veszik azt az elvet, hogy senki senkit semmire nem tud megtanítani, csak egyet lehet tenni: rávenni az embereket, hogy maguktól tanuljanak. E sarkított véleményben bizonyára számos igazság rejlik. A gyermeki személyiség védelmét úgyszintén nagyon komolyan veszik. Nincsenek nálunk megszokott iskolapadok, mindenkinek külön helye van. Az iskolában az a cél, hogy a gyermek otthon érezze magát és ötletesen, gyakorlatiasan tudjon gondolkodni. A gyermeket nem tölcsérnek tekintik, amibe csak bele kell tölteni. A kötelező nyelv az angol. Elsősorban nem nyelvtant tanítanak, hanem sokat beszélgetnek és nyelvi paneleket tanulnak. Maga a tanítóképzés sokkal gyakorlatiasabb, mint nálunk. Az az alapelv, hogy a tanítók ne technikusok legyenek, azaz ne a „fönt" meghatározott ismereteket adják tovább. Ha ez így van, akkor az csak a pedagógus kiégéséhez vezethet. A módszereket, a programokat a tanítónak kell kiválasztania-megalkotnia. És nem szégyen, ha a pedagógus is tanul a gyermektől... A holland pedagógusok szerint a magyar tanulóknak óriási mennyiségű tananyagot kell megemészteniük, ráadásul azt nagyon magas szinten tárgyaljuk. A megközelítés tudomány és nem gyermekorientált. A tankönyvek oktatáscentrikusak. Az önálló felfedezés számára nincs hely. Az információ célja a tudás visszaadása. Szerintük a magyarok kevés figyelmet szentelnek az életben szükséges készségek fejlesztésére. A magyar diákoktól kevéssé kérik, hogy mondják el véleményüket, érzéseiket. Általában hiányzik a csoportmunka, a vita és a szerepjáték... Sebő József Pályázati felhívás Esztergom Város polgármestere pályázatot hirdet az egészségügyi alapellátás irányítását ellátó vezetői állásra. A vezetői állás 1994. január l-jétől tölthető be, főállásként vagy részfoglalkozású megbízással. Feltételek: orvostudományi egyetemi végzettség, 10 éves orvosi gyakorlat, büntetlen előélet. Egészségügyi szervezési-közigazgatási, és alapellátási szakmai gyakorlat előny. A pályázathoz mellékletként csatolandó: szakmai önéletrajz, képesítést igazoló okmányok másolata, érvényes erkölcsi bizonyítvány, rövid elképzelés az intézmény működtetéséről Bérezés: a közalkalmazotti törvény alapján, megegyezés szerint. Lakást biztosítani nem tudunk. Jelentkezési határidő: 1993. november 30. A pályázatokat a Polgármesteri Hivatal Titkárságára kell beadni. (Esztergom, Széchenyi tér 1.) Elbírálási határidő: 1993. december 15.
