Esztergom és Vidéke, 1993

1993-09-09 / 36. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 5 Ezerötszáz diák az Ipari Szakmunkásképzőben Augusztus utolsó napján nyitották meg az új tanévet, s ma már rendes mederben zajlanak az órák. A tanévnyitóra az intézet feldíszített udvarán került sor. Fújt a szél, lógott az eső lába, ám a diákok fegyelmezet­ten és érdeklődéssel fogadták Sinkó Gyula igazgató köszöntő szavait. Ő szólt az elmúlt év tanulmányi sikerei­ről, s név szerint is megemlítette az országos versenyen szépen szerepelte­ket: Bíró Zoltánt és Gergely Attilát (mindketten cellulóz- és papírgyártó szakmunkás tanulók) és Szalai Zoltáni (magasépítőipari ács-állványozó szak­munkástanuló). Szólt az iskolai sport­sikerekről, s arról, miben van javítani való: rend, tisztaság, kulturált viselke­dés. Mert ebben az intézetben minden­ki az életre készül. Dr. Benedek András helyettes ál­lamtitkár mondta a tanévnyitó ünnepi beszédet. Itt Esztergomban és másutt is kiegyensúlyozott tanévre számíthat­nak. Csak ebben az intézetben több száz iparossal állnak kapcsolatban. Velük együtt vállalkozó szellemű szakmunkásokat nevebek. Különö­sen sokat várnak az EPOSZ-osztályok­tól, autószerelő és kőműves szakmák­ban, ahová 137 főt iskoláznak be. Ók kísérleti tanterv szerint tanulnak és végzik a gyakorlati munkát A taná­roknak, a diákoknak sok sikert kitar­tást és eredményes tanulást kívánt Szűcs György, az IPOSZ elnöke a gazdaságról, a termelésről, az értéke­sítésről beszélt. Dolgos, szorgos em­berek kellenek, akik megbecsülik a munkát, és akik szervezetten jó árut állítanak elő. Juhász József, a helyi ipartestület elnöke az intézet és a szervezetük kö­zötti jó kapcsolatról szólt. Szenes Lajos igazgatóhelyettes a tanmenetről, a diákok mindennapos teendőiről szólt. A szakmunkástanu­lók kéthetes ciklusban járnak az elmé­leti órákra. Több mint ezerötszázán tanulják a szakmát: hegesztőtől az au­tóvillamossági szerelőig, vegyianyag­gyártótól a női ruhakészítőig, fodrász­tól a cserépkályhásig, kőművestől a látszerészig, összesen huszonnyolc szakmát A gépgyártástechnológiai szakközépiskolai szakon autószere­lést és ruhagyártást tanulnak. Az érett­ségi után ide kerülők 17 szakma közül választhatnak. Természetesen a közismereti tár­gyak: magyar nyelv és irodalom, tör­ténelem, matematika, idegen nyelv, fi­zika, testnevelés, kémia mindenki szá­mára kötelezőek. A szakmai elméleti órák: szakrajz, anyag- és gyártásisme­ret elektrotechnika, irányítástechni­ka, technológia, szakmai etika, optika szakmák szerint változnak. A szakmunkásképző intézet tanév­nyitóján több közéleti személyiség vett részt közöttük dr. Könözsy László polgármester és Kund Ferenc alpol­gármester. A Szózat közös eléneklése után az osztályok a saját termükbe vo­nultak, ahol az osztályfőnököktől megtudták a legfontosabb tanulmányi teendőket. (Pálos) Bambergi testvérvárosi kapcsola­tunk egyik eredménye, hogy németül beszélő egyetemistáink egy része ott töltheti nyári gyakorlatát. Bamberg testvérvárosaiból olaszok, osztrákok, franciák, angolok és ma­gyarok, összesen tizenöten, hét fiú és nyolc lány kaptak meghívást - egy hónapra. Esztergom Polgármesteri Hivatala a középiskolák segítségével küldte ki a felhívást hogy jelentkezhetnek a gya­korlatra az onnan indult egyetemisták. A pályázatok elbírálása megtörtént így került a nyertesek közé: Balogh Péter (ELTE), Pócza Ildikó és Zsem­bery Levente (Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem), Styevola István (Mű­egyetem). ók négyen augusztus elsején mik­robusszal érkeztek meg Bamberg be. Az ottani polgármesteri hivatal lakást biztosított számukra és gyakornoki dí­jat is fizetett Ki-ki érdeklődési köré­nek megfelelő irodában dolgozott a németeknél szokásos hivatali beosz­tásban, nyolctól délig és egytől négyig. A nap további részét és a hét végét sza­badon tölthették. Kaptak buszbérletet bérletszelvényeket a strandfürdőbe, fedett uszodába, múzeumokba, szín­házba. Frau Riegelbauer és Manfréd Eichfelder személyzeti és protokoll ügyekkel megbízott tisztviselők min­denben támogatták a gyakornokokat. Városnézésre, Coburgba kirándulásra kísérték őket Eljutottak a nevezetes Sandkerwa fesztiválra is. Egy teljes napon át a polgári egyesület vendégei voltak. Szabadidejük nagy részét Gyakornokkent Bambergben együtt töltötték a külföldiekkel, hiszen a közös nyelven, németül jól szót ér­tettek. Megismerték a német hivatali ügy­intézést az ügyfelek, a hivatalnokok viselkedését. A tökéletes ügyintézés módját és fontosságát. Meglepetéssel tapasztalták, hogy a városi hivatalok­ban többnyire fiatalok dolgoznak, és mennyire hozzáértőek. Azt is láthat­ták, hogy az ügyfél ott is ember, és sokszor türelmetlen, értetlen. Már elutazásuk előtt sok mindent megtudtak Bambergről. Itthon, a Vá­rosházán a művelődési irodán Nemesi Erzsébet, Koditek Pálné és Zelenák Zsuzsa sok hasznos tanáccsal látták el a gyakornokokat. Bambergben Rudolf Grafberger polgármester köszöntötte őket, nem­sokkal megérkezésük után. Megnéz­hették az épülő „Konzerthallé"-t ben­ne a 800 személyes kis- és 1300 sze­mélyes nagyteremmel. Megtudták, hogy ez a 260 millió márkás beruházás városi, tartományi és szövetségi álla­mi összefogással épül. Szeptember 10-én lesz az átadás, ahová meghívták Bamberg testvérvárosainak minden polgármesterét. Augusztus végén járt le az egyhóna­pos gyakornoki idő. Paul Rőhner fő­polgármester búcsúzott a testvérváro­sok „diplomatáitól". Az Esztergomból érkezettek jól megállták helyüket. Sokat tanultak Bambergben. Jövőre újra pályáznak, ha lesz rá lehetőségük. (Pálos) Tudományos konferencia és szoboravatás Esztergomban - 310 éve zajlott le a bécsi csata A magyar történelem egyik sorsfor­dító napja 310 éve zajlott le Bécsnél a kahlenbergi szőlőhegyen. Kara Musztafa török nagyvezér se­rege 1683. július 14-én zárta ostrom­gyűrűbe Bécset ahonnan Lipót csá­szár és az udvar az ostrom elől elme­nekült A magára maradt várost az esz­tergomi érsek lefoglalt vagyonából védte gróf Ernst von Rüdiger Starh­emberg. Kari Gottlied von Windisch: Kurcz­fasste Geschichte der Ungarn című, 1784-ben megjelent könyvében így írt ezekről a napokról: „Ez elől a veszély elől menekült el a császár egész leg­fenségesebb családjával Linzbe és várta ugyanott a lengyel és birodalmi segítséget... Starhemberg szeptember 12-ig védte Bécset amikor a külső segítség a lengyel király, a szász és bajor nagy fejedelmek és sok más nagy fejedelem és generális vezetésével fel­szabadította. A törökök teljes vereséget szenved­tek és nemcsak hetvenezer embert vesztettek, hanem egész táborukat tü­zérségüket és felszerelésüket is." A kahlenbergi csata tervét Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly főherceg dolgozta ki, az egye­sített keresztény seregek főparancsno­ka a lengyel király volt. A bécsi győ­zelmet követte a párkányi csata, majd Esztergom felszabadítása. Esztergom török alóli felszabadulá­sának 310. évfordulójára október 30­án Esztergomban a Magyar-Lengyei Miczkiewicz Társaság és Esztergom Város önkormányzata emléküléssel egybekötött szoboravatással emléke­zik meg. Az 1933-ban felállított Sobi­eski emlékműre kerül vissza a lengyel sas. Az emlékülés két fővédnöke a len­gyel és a magyar külügyminiszter. Az előadásokat dr. Hopp Lajos, az iroda­lomtudományok doktora, dr. Székely György egyetemi tanár, dr. Zbigniew Wójcik professzor, dr. Kapronczay Károly, a Semmmelweis Orvostörté­neti Múzeum, Könyvtár és Levéltár mb. főigazgatója, dr. Horváth István, a Balassa Múzeum igazgatója és Csom­bor Erzsébet a Komárom-Esztergom Megyei önkormányzat Levéltárának mb. igazgatója tartja, részben a török alóli felszabadító harcok, Sobieski Já­nos lengyel király és a lengyel magyar kapcsolatok témaköréből. A részletes programokra a későbbi­ekben lapunk visszatér. y­Gyakornokként Bambergben

Next

/
Oldalképek
Tartalom