Esztergom és Vidéke, 1993

1993-08-19 / 32-33. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Hagelmayer elnök: Fontosnak tartom Esztergom fejlődését Dr. Hagelmayer István közgazdász professzort, az Állami Számvevőszék elnökét sokan ismerik e tájon. Esztergomban végezte a középiskolát, Dorogon élt, ott volt híres ifjúsági labdarúgó. Legutóbb a Pünkösdi Kiállítás és Vásár fővédnökeként járt városunkban. Most állami ünnepünk előestéjén exkluzív interjút adott lapunknak: - Milyennek ítéli a térség mai helyzetét? - Be kell vallanom, hogy a térség mai helyzetét nem teljesen ismerem, hiszen csak 18 évig éltem Dorogon és 4 évig jártam az esztergomi középiskolába. De látok biztató jeleket. Valószínűnek tartom, hogy a Suzuki Gyár, amely bárhol is telepszik le, nagyon gondosan vizsgálja a térséget, nem döntött rosszul. Azt nagyon sajnálom, hogy a Labor MIM, meg a SZIM Marógépgyár nem tudtak talpon maradni, de ezt nem tartom valami speciális dolognak, országos jelenségről van szó. Fontosnak tartanám azt, hogy megépüljön a párkányi híd, ez Esztergom idegenforgalma, nemzetközi kapcsolatai szempontjából is sokat jelenthet. - Esztergomban és vidékén három és félezer munkanélküli van. Miféle közgazdasági megoldások léteznek ennek felszámolására? - A 3,5 ezer munkanélküli - bármennyire fájdalmas is -, nem több, mint amennyi az országos átlag. Itt sem tudnék sajnos speciális megoldásokat felsorolni. De Esztergomnak van egy óriási előnye. Mindig is iskolaváros volt, az oktatás fejlesztésével növekedhetne azon kiművelt emberek száma, akik magasan kvalifikált munka elvégzésére is képesek lennének. Gondoljon csak az egykori bencés-, ferences gimnáziumra, majd később az István gimnázium eredményeire. - M ilyen foglalkoztatási ág (ipar, mezőgazdaság, idegenforgalom, szolgáltatások) illik Esztergom és vidéke adottságaihoz? - Legutóbb Esztergomban akkor jártam, amikor a kisvállalkozók kiállítását volt szerencsém megtekinteni. Valószínűnek tartom - az ott látottak alapján is -, hogy a kisvállalkozások fogják fedezni azt a szükségletet, amelyekre a jövő iparágai épülnek. Nagyon szép munkákat láttam és büszke voltam, hogy én is erről a környékről származom. - Ha nem a Számvevőszék első embere lenne, vállalná-e az esztergomi polgármesterséget? - A helyzet az, hogy 12 évre választottak meg a Számvevőszék elnökévé. Nagyon szép munka és megtisztelő feladatnak tartom. De nem lehet kevésbé fontos feladata annak sem - csak más -, aki az esztergomi polgármesterséget vállalja. Nem lehetnék Esztergom polgármestere - bár sok minden köt a városhoz - azért sem, mert Budapesten lakom, itt él és dolgozik családom minden tagja, feleségem és két gyermekem, unokáim. A várost szeretem és fejlődését magam is fontosnak tartom márcsak azért is, mert ebben a városban töltöttem ifjú korom négy olyan évét, amikor mindenkiben kezd kialakulni az „ember". Végezetül az elnök a következőket üzeni lapunkon keresztül: „A város minden polgárának őszinte szívből kívánok boldogulást, hiszen e város a magyar történelmi eseményeknek mindig egyik jelentős központja volt. így legyen ez a jövőben is!" (Pálos) A Mindszenty József Katolikus Általános Iskola az első, a két esztendővel ezelőtti tanítási évét a Hősök terei épületben kezdte, mivel a volt egyházi iskola épületeit a Kiss János utcában használhatatlan állapotban kapták vissza. Az iskola fenntartója, a Szent Anna Plébánia 1991 márciusában alapítványt hozott létre az épületegyüttes felújításához és bővítéséhez szükséges anyagi fedezet összegyűjtésére. Az alapítványt Rudnay Sándor hercegprímásról nevezték el, aki a római Pantheon mintájára építette a Szent Anna templomot, és a város nagylelkű mecénása volt. Karácsony Tamás Ybl-díjas építészmérnök tervei szerint a bővített épületek 20 termet és a hozzá tartozó helyiségeket foglalják magukba, a tornateremmel együtt. E tervek szerint megépülő iskola a szoros értelemben vett oktatási és nevelési feladatokon túl otthont ad majd a plébániai központnak, karitatív szolgálatnak és kulturális rendezvényeknek. Közeleg a tanévkezdés. Hol tart most az építkezés? Hol fogják elhelyezni az újabb osztályokat? Dr. Kiss-Rigó László teológiai tanár, az Esztergom-Budapest Egyházmegye iskolaügyi referense, a Rudnay Sándor Alapítvány kuratóriumi elnöke, Bánhidy László, az iskola igazgatója és Varga Ernő építőmérnök, az építkezés műszaki tanácsadója naponta rendszeresen látják az előrehaladást. Tőlük tudtam meg, hogy szeptembertől már tizenkét osztályban ( két-két elsőben, másodikban, harmadikban, ötödikben, hatodikban, egy-egy negyedikben és hetedikben) folyik tanítás. A Hősök terei épületben hét osztály van. Öt osztály már a Kiss János utcai épületben kezd. A fővállalkozó Stabil Kft. emberei minden munkanap hosszú műszakban, sőt szombaton és vasárnap is dolgoznak, hogy kész legyen az öt tanterem, a szertárak, az irodák, a számítástechnikai terem. A tanévnyitó Veni Sancte szentmise szeptember 3án 15 órakor lesz, a felújított épület avatása 16 órakor. Mindkét ünnepi eseményt dr. Paskai László prímásérsek végzi. Az építkezés folytatódik, mert évente két-két újabb tanteremre lesz szükség. Ehhez pénz kell. Az eddigieket nagy részben a főegyházmegye biztosította, továbbá az olasz Padovai Szent István Plébánia; tagjaik éves jövedelmük fél százalékát adják a nemes célra. De egyéni adakozók is vannak, akik minden kérés nélkül teszik ezt, a Szent Anna Plébánia tagjai között. A még hiányzó összeg előteremtésére a Szent Ánna templomban és a Fogadalmi Kápolnában vasárnap gyűjtést tartottak. Kéréssel fordulnak Mindszenty bíboros tisztelőihez és azokhoz, akik a katolikus oktatás-nevelés ügyét fontosnak tartják, hogy lehetőségeik szerint támogassák az iskola újjáépítését. Az adományokat a Rudnay Alapítvány gyűjti, melyek összege az adóalapból leírható. A számlaszám: Magyar Hitel Bank esztergomi fiók 36111431. (Pálos) A KOLPING SZÉKHÁZ RONGÁLÁSA MIATT FELJELENTÉST TETT AZ ÖNKORMÁNYZAT Lapunk előző számában Öröm és csalódás címmel tudósítást olvashattak a Kolping Egyesület július 30-i közgyűléséről. Több kérdésben érintve volt az esztergomi önkormányzat is. Ezekre Balogh Péter alpolgármestertől, az oktatási ügyek irányítójától megnyugtató választ kaptunk. Az önkormányzat szakszerűen és kellő jóindulattal foglalkozott eddig is a Kolping Egyesület ingatlan átadási ügyeivel. Elsőként a Prímásszigeti Ifjúsági házzal, még 1992. márciusában. Akkor a Főegyházmegye még nem igényelte vissza a volt egyházi ingatlant. Meghirdették hasznosításra és pályázó is akadt. Nyáron a sportcsarnok személyzete üzemeltette. Ám mégis meggondolván magát a főegyházmegye, 1992 őszén az önkormányzat visszaadta az épületet. Szerintük normális állapotban. Azt is elismerve, hogy valóban maradtak ott használhatatlan oktatási eszközök, amiket a Kolping Egyesület szállíttatott el a szeméttelepre. Ez okozhatott kisebb feszültséget. A volt Legényegylet székháza ügyében 1992. augusztus 25-én született megállapodás a főegyházmegye és az önkormányzat között, melyet az egyesület egyházi prezense és világi elnöke is tudomásul vett. Öt tanterem, stúdió, igazgatói iroda, gazdasági iroda és színházterem kivételével birtokba is vette az egyesület. A tulajdonátadás január elsejével történt meg. A Kossuth iskola most július végével adta át a teljes épületet, ám ott a Kolping Szövetség már 1992 őszétől átalakítást végeztetett. Az önkormányzat is látta, hogy milyen állapotba került az épület, éppen ezért feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen. A Kossuth iskola berendezési tárgyait pedig szétosztották az arra igényt tartó iskolák között: Petőfi iskola, Kisegítő iskola, Arany János iskola, Balassa iskola, Mindszenty József Katolikus iskola, Zenede, Somogyi iskola. Balogh Péter alpolgármester így summázta véleményét: - Tudom, hogy voltak nézeteltérések. Azt is, hogy a Kossuth iskola diákjai előbb a folyosón, majd a Szemüvegkeretgyárban ebédeltek. Megtehettük volna, hogy nem részlegesen, hanem egyszerre, az 1992-1993-as tanév végén adtuk volna át a székházat. Ám mindig a higgadt, csendes tárgyalások híve voltam. Becsülöm, tisztelem a Kolping Egyesület törekvő tagságát. (Pálos) Hol tart a Mindszenty iskola építkezése?