Esztergom és Vidéke, 1993

1993-07-22 / 28-29. szám

226 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE VÁRSZÍNHÁZ BURGTHEATER ESZTERGOM i 99 3. JÚNIUS 19. — AUGUSZTUS 27. Az előadások 20.30-kor kezdődnek JÚLIUS 30., 31. (Esőnap: AUG.l.) Presser Gábor - Sztevanovity Dusán - Horváth Péter: A PADLÁS Félig mese, félig musical - 9-től 90 éves korig A NAGYVÁRADI ÁLLAMI SZÍNHÁZ SZIGLIGETI TÁRSULATÁNAK VENDÉGJÁTÉKA Jelmez: Díszlet: Koreográfus: Rendező: Újvárossy Gyöngyi Horányi László VALKAY FERENC m.v. HORÁNYI LÁSZLÓ m.v. „A PADLÁS (...) szerintem a világ egyik legjobb musicalja, családi színdarabja. (...) Közösen élvezhetik az előadást a nagyszülők, a szülők és a gyerekek." (Horányi László) AUGUSZTUS 6. (Esonap:AUG. 7.) A SZÍNÉSZ-ZENEKAR KONCERTJE Tagjai: Bubik István, Forgács Péter, Dunai Tamás, Sasvári Sándor, Sípos András AUGUSZTUS 13. (Esdnap: AUG. 14.) Ismeretlen francia szerző: PATHELIN PÉTER PRÓKÁTOR Vásári komédia a 15. századból A békéscsabai FÉLING Színjátszó Kulturális Egyesület vendégjátéka Jegyelővétel: a GRAN TOURS Utazási Irodában (Széchenyi tér 25., tel./fax: 33/313-756) és a Vármúzeum előcsarnokában VÁRSZÍNHÁZ (@! BURGTHEATER ESZTERGOM 1993. JÚNIUS 19. — AUGUSZTUS 27. Népi iparművészeink kiállítása A Népművészeti Egyesület megyei szervezete és a tatai Kuny Domokos Múzeum közös rendezésében 1993. július 11-én nyílt meg a tatai várban a megyében élő népi iparművészek kiállítása. A szakmai megnyitót dr. Hoffer Tamás, a budapesti Néprajzi Múzeum igazgatója tartotta, majd köszönetet mondott a rendezőknek, köztük Cs. Kiss Emő és Nagyné Nyikus Anna népi iparművésznek. A kilenc kiállító: Bokody Kálmánné Kovács Erzsébet fafaragó iparművész (Esztergom), Bércziné Szendrő Csilla tojásfestő iparművész (Esztergom), Csiszár József fazekas iparművész (Tata), Cs. Kiss Ernő fafaragó iparművész (Tata), Horváth György kovács iparművész (Esztergom), dr. Kovács József fafaragó iparművész (Esztergom), Mátray Magdolna csipkeverő iparművész (Bábolna), Nagyné Nyikus Anna hímző-szövő iparművész (Komárom), Végh Ákos fazekas iparművész (Tata). A megyében élő alkotóművészek már második alkalommal rendezik meg kiállításukat. A fafaragók nagyobb méretű dom borműveiből, kopjafáiból is látható néhány, de leginkább a domború faragással, ékrovással díszített tárgyak: székek, asztalok, tükrök, padok szerepelnek a kiállításon. A fazekasok munkái: bödönök, tálak, tányérok, köcsögök, korsók, szilkék, boroskancsók, gyermekjátékok képviselik a híres tatai fazekasközpont minta- és formakincsét. A hagyományos kézi kovácsolás, a csipkeverés, a hímzés-szövés, a tojásfestés legszebb egyedi darabjait úgyszintén láthatjuk. Aki teheti, ne mulassza el megtekinteni az érdekes kiállítást, mely a múzeum kiállítási napjain augusztus 11-ig látható. (Pálos) Pikko hertzeg és Jutka Perzsi tragiko-komédiája Ilyenkor érzi azt a színházbajáró, hogy erről nem beszélni kell, ezt meg kell nézni. De mit tehet az esztergomi színházbarát? Legfeljebb utánamegy az előadásnak, de ezt a Várszínház-bélit, a miénket másutt nem találja. Szerencsés a helyszín, jó a környezet, ideális a színpad, nem mindennapian kiváló az akusztika. Ehhez már „csak" egy olyan fergeteges előadás szükségeltetik, mint a Független Színpadé. A német Haffnertöl valamikor hozzánk keveredett, s éppen kétszáz éve bemutatott vásári komédiát Ruszt József és társulata biztos érzékkel, a korbeli fordítást felhasználva állította színpadra. Megérezték a különösebben nem bonyolult szövegben rejlő, egyszerű, őszinte szerelmi történet ironikus felhangjait. Jutka Perzsi, a nagyszájú, szájhős, konyhavitéz tatár Khám leánya népe, országa - s elsősorban apja! - ellenségébe, a deli szép, sudár, és szintúgy nagyszájú, száj hős Pikk kalmük hercegbe szerelmes. Apja - hiúságból? kisstílű „nagypolitikából"? - hallani sem akar frigyről, szerelemről, érzeményről. Nem és nem! Leánykérésből sértegetés, fülletépés, tettlegességből háború, szerelmi légyottból számonkérés, shakespeari öngyilkosság lesz heppienddel: földöntúli, sátáni-sámáni segítséggel mindenki, még a fejetlen apa is feltámad és járják az élet folytonosságának körtáncát. És micsoda táncot! Az előadás nagy értéke Sebő Ferenc széki zenei elemeken alapuló, irónikus felhangokkal teli gyönyörű muzsikája. Bravúros zene, bravúros táncokkal (Bihari Táncegyüttes), muzsikálással (Hegedős Folk Zenekar). S a játszó személyek? Olyan elementáris vidámsággal komoly(talan)kodnak a színpadon, hogy egyszer csak azt látjuk, Pikko hertzeg (Bagó Bertalan) nagy monológja alatt a háttérben üldögélő, szerepe szerint tragikusan szomorkodó Jutka Perzsi (Györgyi Anna) „kiesik a figurából" és dől, szó szerint, dől a kacagástól; a tatár Khám (Kaszás Géza) szemeforgatása, fröcsögése, hatalmas hájainak rengetése közepette kicsúszik a hangszer a zenészek kezéből, hasonló lelkiállapot mián, feldől a veresbor, s a társulat tagjai néha alig-alig tudnak együttmaradni, annyira élvezik - a másikat A partner játékát. „Színpadszaki" szempontból: együttes munka. Társulat, valóban. Társak. Két szó a nyelvről: a Független Színpad művészei egy soha nem volt nyelvet használnak. A jó kétszáz évvel ezelőtti fordítás korabeli helyesírással jegyzi le a mű szövegét. A jellegzetes magyar kétjegyű betűk (cs-ts: tsak, c-tz: hertzeg és így tovább) korabeli bizonytalan írásmódját a ma színésze fonetikusan olvassa ki, újabb teret adva az iróniának. De nem élnek vele vissza, nem mai újbátrak, hogy egy elmúlt korszak félművelt figuráit innen, a biztosnak tűnőből gúnyolják (emlékszünk, ugye: tud-juk, lát-juk, elmondhatjuk... És senki nem mert szólni: az ott gy, ty! A helyesírás három alapelve közül a szóelemző...) Emellett még néhány alapelv érvényesül Ruszték társulatában: az igényességé, a tisztességé. A színvonalé. Bárcsak lenne kőszínházunk! Bárcsak többször jöhetnének! De ezt is: köszönjük. Mégiscsak lesz itt színházi élet! (R. ellő) Július 25., vasárnap, Bazilika, délután négy óra: A KOKKOLAN NAISLAULAJAT finn női kórus hangversenye. Műsorukon Arcadelt, Tegnér, Reger, Bortnjanski, Lotti, Sibélius művei szerepelnek. Jegyek válthatók a Gran Tours utazási irodában és a koncert előtt a helyszínen. KIÁLLÍTÁSOK Frisss! Szakrális táj, szakrális Komárom-Esztergom megyéből emlékek származó képzőművészeti főiskolások tárlata a Duna Múzeumban. Lantos Miklós fotói a Balassa Múzeumban láthatók. Megtekinthető augusztus 2-ig. Megtekinthetők augusztus 9-ig. Ezúttal szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik feleségem, BOHÁTKA P. MAGDOLNA festőművész elhunyta után osztoztak mélységes fájdalmamban és részvétüket nyilvánították. Czimbalraos Kálmán