Esztergom és Vidéke, 1993

1993-07-08 / 26-27. szám

1993. július 8. 26-27. szám i * Ára: 24,50 Ft ESZTERGOM és VIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-b«n Alapító főszerkesztő: DR. KŐRÓSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban Esztergom a kerékpárosok városa (is) lesz? Extra szolgáltatás Egy, a Dunakanyaron végighaladó kerékpárútról már fölröppentek ilyen-olyan hírek, a megvalósítás azonban talán sohasem volt olyan közel, mint most. Erről kérdeztük Szappanos Jánost, a Medibau (Bp.) képviselőjét - A Táttól Visegrádig (a megyehatárig) terjedő 17 kilométeres szakasz egy leendő európai kerékpárút részeként épülhet föl. Ez Németországból, a Fekete-erdőből indul és Ausztrián keresztül - ott a Duna mindkét partján - érkezik Magyarországra. Nálunk Rajkától a szerb határig haladna a kétsávos kerékpárút Erre az Útalap e célra elkülönített hányada ad fedezetet. A közelmúltban a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium és a Vasúttervező Vállalat országos kerékpárút-koncepciótervet készíttetett Eszerint a legnagyobb kihasználtságú út a Duna menti lenne. Az Útalap támogatását azonban csak azok az önkormányzatok nyerhetik el - az építési költség 70-80 %-át! akik a hiányzó részt önerőből, vagy más forrásból biztosítani tudják. A Duna menti kisközségek azonban még a tervezést sem tudják fizetni. E hiányzó 20-30 %-os önrész előteremtésében segít a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány, amely vállalta, hogy megpróbálja elindítani a tervezési munkálatokat, továbbá segíti az első harminc kilométer engedélyezési tervének finanszírozását. Esztergom önkormányzata kétmillió forinttal járult hozzá a 17 kilométeres út megépítéséhez. Ez természetesen kevés a kívánatos önrészhez. És akkor még a tervezés és az esetleges kisajátítás díját sem vettük figyelembe. Továbbá az önkormányzatnak minimum 20 %-ot kell biztosítania. Ezt a 20 %-ot vállalta át a Promóció Kft, melynek része a város kétmilliója. A kft különböző alapítványoktól, szponzoroktól, szövetségektől, a megyei önkormányzattól próbál pénzt szerezni. Amikor összegyűlik, máris benyújtjuk a szükséges terveket. Reméljük, minél előbb... (s.j.) A Magyar Természetbarát Szövetség, a lengyel nagykövetség ez évben már harmincötödik alkalommal rendezte meg a Sobieski János evezőstúrát. A túra Esztergom és Mohács között - sok-sok állomással megszakítva - zajlik. Esztergomban ünnepséggel és kulturális programmal kezdődik. Ezúttal a Kolping Egyesület volt a házigazda. Az Erzsébet-parki Sobieski emlékműnél gyülekeztünk, hogy megemlékezzünk a magyar-lengyel barátságról és koszorúzzunk. Ott volt a megemlékezésen az önkormányzati képviselő-testület néhány tagja, a pártok, a társadalmi szervezetek, az egyesületek képviselői, a sportolók, a sportvezetők és érdeklődők. Csombor Erzsébet, a KomáromEsztergom Megyei Levéltár megbízott igazgatója mondta a megemlékezést: - Ma, amikor a nacionalizmus, a vak gyűlölet, az erőszak ismét elnyeléssel fenyegeti Európa keleti felét, különösen fontos felidézni azokat az értékeket, melyeket érdemes megőrizni, ápolni mind az egyén, mind pedig a nemzetek életében. Ilyen értékek a barátság, az együttműködés, az összefogás és a segítőkészség, melyekre számos hálát fejezi ki az 1933-ban, a török uralom alóli felszabadulás 250. évfordulójára készített emlékmű. Az emlékoszlopot, a tetején pihenő sassal Körmendi Frimm Jenő szobrászművész készítette... Duna-túra A magyar-lengyel barátság jegyében példát szolgáltat a magyar-lengyel barátság immár évezredes története. Ebben a történetben kiemelkedő szerep jutott Esztergomnak, ahonnan Szent Adalbert, Szent István királyunk bérmálója elindult Lengyelországba. A köztudatban azonban ennél a ténynél mélyebben és élőbben ivódott be a török alóli felszabadulás emléke, ami szorosan összekapcsolódott Sobieski János lengyel király nevével... A magyar nemzet fiai, Esztergom lakói máig is hálásak neki. Ezt a A megemlékezés további részében szó volt az 1939 utáni lengyel menekültekről, a magyar-lengyel kul

: turális kapcsolatokról, Glatz Gyula és Etter Jenő polgármesterek történelmi kiállásáról, az emlékmű zarándokhellyé válásáról a háborús időkben. A magyar-lengyel barátság kiszélesítéséről, Esztergom-Gniezno testvérvárosi kapcsolatfelvételének lehetőségéről. A Sobieski-emlékmű helyreállításának fontosságáról, az október 30-i magyar-lengyel közös Sobieski ünnepről. Majd ezekkel a szavakkal zárta: „Mert szebb jövőt csak úgy remélhetünk, ha szűkebb régiónkban a tolerancia, a barátság, a béke légkörének kialakításáért szállunk síkra. Ennek előfeltétele egymás jobb megismerése." A megemlékezés koszorúzással zárult. Koszorút helyezett el: a lengyel nagykövetség, az önkormányzat, a Kolping Egyesület, a Dunakanyar Intéző Bizottság, a Természetbarátok Szövetsége, a 14-es Holló Cserkészcsapat, a Duna-túra résztvevői és néhány magánszemély. (Pálos) VÁRSZÍNHÁZI NAPLÓNK A 6. OLDALON