Esztergom és Vidéke, 1993

1993-06-10 / 23. szám

189 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Az 1993. június 3-ára meghirdetett nyilvános testületi ülés folytatására június 7-én 17 órától került sor. (Az előző ülésen az önkormányzati bérlakások értékesítésével és a Máltai Szeretetszolgálat elhelyezési kérelmével kapcsolatos napirendi pontokat tárgyalta meg a testület - a Szerk.) A két testületi ülés közti eseményekről kiadott írásos polgármesteri tájékoztatóhoz dr. Etter Ödön egyéni képviselő szólt hozzá. Megköszönte a polgármesternek, a testületnek, hogy a városközponti sajnálatos tűzeset károsultjai részére az önkormányzat 300 ezer Ft kamatmentes kölcsönt folyósított az épületkárok helyreállítására. Kérte, hogy a lakóknak a hivatal továbbra is mindenben legyen segítségére. A tűzeset kapcsán a képviselő kitért arra is, hogy a tűzeset talán megelőzhető lett volna, ha van posztos rendőr a városközpontban. Hiába biztosított a Város ez évtől 3 millió forintot a rendőri állomány létszámának növelésére, a Megyei Rendőrfőkapitányság saját vállalásának pénzügyi problémák miatt csak 1994-től tud eleget tenni. Megfontolásra javasolta, hogy a városi pénzből már a második félévtől állítson szolgálatba a rendőrség három posztos rendőrt. Dr. Könözsy László válaszában kitért arra, hogy jelen helyzetben polgárőrség felállításával látja megoldhatónak a rendőrség létszámgondjait. Miavecz Jenő (SZDSZ) terjesztette elő az általános iskolások nyári napközis tábora ez évi üzemeltetésének költségigényével összefüggő napirendi pontot. Az Oktatási Bizottság elnöke külön is hangsúlyozta a tábor működtetésének jelentőségét és megfelelő pénzügyi keret biztosítását. Előterjesztését a testület elfogadta. Az esztergom-kertvárosi óvoda vezetőjének, Sándor Józsefnénak a testülethez címzett levelét Vilmos Péter egyéni kertvárosi képviselő ismertette. Az óvoda vezetése eredményesen pályázott különböző alapítványokhoz, így 3 millió forintot nyertek az óvoda bővítésére. Vilmos Péter javasolta a képviselőknek, hogy az óvoda latot a pénzügyi ellenőrző bizottság pedig az irodavezetőknek, a polgármesternek, az alpolgármestereknek és a jegyzőnek egyhavi fizetésükkel azonos összegű jutalmat is javasolt. (A tételes bizottsági javaslatból kimaradt a Műszaki Iroda és az Oktatási Csoportvezetője?!) Miavecz Jenő és dr. Etter Ödön képviselők erre rákérdeztek és felhívták a figyelmet arra, hogy a hivatal dolgozóinak munkáltatója a polgármester, így csak ő jogosult a jutalmazási keret személyi elosztására. Brossai György (SZDSZ) a teljes jutalmazási keret tartalékalapba törtéKoditek Pál V á rosházi tudósítása csoportbővítés megvalósításához még hiányzó 700 ezer forintot szavazzák meg. A képviselők a javaslatot egyhangú szavazással fogadták el. A polgármester terjesztette elő az 1992. évi pénzmaradvány felosztásáról szóló javaslatot. Az igazgatási ágazat 2.585 ezer forintjából már korábban 488 ezer forintot a Mindszenty iskola támogatására fordítottak a képviselők. A polgármesteri javaslat szerint a még meglevő 2.097 ezer forintból 648 ezer forintot szakértői díjakra, 1.449 ezer forintot (Tb. járulék nélkül ez csak 1.006 ezer forint) a hivatali dolgozók jutalmazására fordítson a testület. Sipos Imre és Vilmos Péter bizottsági elnökök támogatták a javasnő helyezésére tett javaslatot azért mert az év elején betervezett költségvetési bevételek (ingatlaneladások) ezideig nem teljesültek. A jutalom kifizetésére az év végén - a bevételek teljesülésének függvényében - látnak lehetőséget. A közel egy órát igénybe vevő (talán politikai megfontolásoktól sem mentes - a Szerk.) vita az időközben elrendelt szünet után folytatódott. A polgármester a szünet után módosító indítványt tett: a tavalyi bérmaradvány 60 %-akerüljön most kifizetésre, 40 %-át pedig helyezzük tartalék alapba azzal, hogy az az 1993. évi bevételek kedvező alakulásától függően az év végén legyen kiosztható. Hangsúlyozta, hogy személyében nem tart igényt az egyhavi fizetéssel azonos jutalomra, azt jótékonysági célra kívánja fordítani. „A Városháza dolgozóinak bérét viszont köteles vagyok védelmezni, mert az (már mint a bérmaradvány) a be nem töltött álláshelyek feladatát is ellátó dolgozókat megilleti." - mondta dr. Könözsy László. Az elrendelt szavazáskor azonban csak 15-en szavaztak a módosító javaslatra, a többiek nemmel szavaztak vagy tartózkodtak. így az 1992. évi bérmaradvány - időlegesen? - tartalékalapba került! Sipos Imre (KDNP) a Gazdasági Bizottság elnöke sürgősséggel terjesztette elő az esztergomi Petőfi Filmszínház filmforgalmazással kapcsolatos gondjait. (Mint ismeretes, a Megyei Moziüzemi Vállalatot 1993. július 31-ével felszámolják. A premierfilmek forgalmazását két hónapra előre kell lekötni, ha ez nem történik meg, augusztus-szeptember hónapokban Esztergomban csak,.raktári" filmeket vetíthetnek.) Dönteni kell abban is mondta Sipos Imre -, hogy a mozit a város a jövőben intézményként vagy v állalkozásként kív ánja-e működtetni, miután Esztergom lett a mozi tulajdonosa. Döntés - sajnos - nem született, mert az intézmény alapításhoz szükséges 2/3-os képviselői jelenlét nem volt meg. A képviselő-testület ülése - további 6 napirendi pont megtárgyalása után pontban 21 órakor ért végett. Hazatért. Paál (Bohátka) Magdolna festőművész hosszú távollét után megtért szülővárosába. 1920-ban született Esztergomban, 1944-ben ment feleségül a szintén esztergomi származású Szabó Czimbalmos Kálmán festőművészhez. Művészeti tanulmányait Bajor Ágostnál kezdte, majd Bajorországban, Párizsban, Firenzében, Rómában folytatta. A háború vihara sodorta el őket Magyarországról New-Yorkba, ahol jó nevű művészeti magániskolát létesítettek. Paál Magdolna művészi munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták, öt alkalommal nyerte el a State n Island Museum of Art - New York portré-díját, 1967-ben az Olasz Kulturális Klub aranyérmét 1971ben pedig a Pannónia aranyérmet. 1961-ben J.F. Kennedy elnök elismerő levele méltatta tehetségét Művei számos országban szerepeltek kiállításon. 1982-ben részt vett a „Tisztelet a szülőföldnek" c. Műcsarnok béli kiállításon Budapesten, majd 1985-ben (férjével együtt) az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban mutatkoztak be gazdag életműkiállítással, amelynek anyagát (38 db festményt) a múzeumnak ajándékoztak. Ettől kezdve kétévenként hazalátogattak. Paál Magdolna festőművész most végleg hazatért szeretett szülővárosába..^- váratlanul ragadta el a halál 1992. december 14-én New Yorkban.) Temetése június 18-án 15 órakor lesz a Belvárosi temetőben, majd 16 órakor Nagy László plébános mond misét lelki üdvéért a belvárosi plébániatemplomban. Emlékét megőrizzük. Nyugodjék békében. Felhívás A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Szövetsége (a HONSZ) három éve alakult. Ez a szövetség vállalta 2. világháborúban megrokkant katonák, özvegyen maradt feleségek mára sajnos nagyon megfogyatkozott társadalmi csoportjának érdekképviseletét. Munkájuk eredményeként született meg a 6/1992 (1.16.) számú Kormányrendelet, mely a legalább 65 %-os hadirokkantaknak és hadiözvegyeknek havi járadékot biztosít, melyet a nyugdíjjal együtt folyósítanak. A HONSZ jelenleg azt szorgalmazza, hogy a parlament a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és a hadiárvákat - hasonlóan más, sokat szenvedett társadalmi réteghez - kárpótlásban is részesítse. Az országban jelenleg 63 vidéki szervezet működik, az Esztergom környéki szervezet most van alakulóban. Az országos szervezet döntése szerint e régióhoz tartozik Esztergom városa, valamint Bajna, Dömös, Mogyorósbánya, Nagysáp, Pilismarót, Tát, Tokod, Tokod-Altáró községek. A HONSZ várja mindazok jelentkezését, akiket eddigi okmányaik szerint korábban hadirokkantnak nyilvánítottak, vagy akiket új orvosi felülvizsgálat után hadirokkantnak ismernek el és ezidáig a hivatalos nyilvántartásokban nem szerepeltek. Mindezek számíthatnak a rendelet által nyújtott havi 3 ezer forint összegű járadék folyósítására. Jelentkezni lehet nyilvántartásba vétel céljából a polgármesteri hivatalokban, Esztergomban a hivatal szociális irodájában. A HONSZ működéséről, céljairól az Esztergomi Szervezet megbízott elnöke ,Temesy Károly ad információt. (Postacím: Esztergom, Kis-Duna sétány 18. Telefon: 311-976) Koditek