Esztergom és Vidéke, 1993

1993-05-06 / 18. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A szükséges összhang Az 1991 .évi 32. törvény érteimében a magyarországi egyházak visszaigé­nyelhetik eredeti ingatlanaikat Esz­tergomban, a magyar katolicizmus székhelyén nagyon sok ilyen ingatlan található. Dr. Könözsy László polgár­mester a képviselő- testület ülésén be­számolt a problémával kapcsolatos két tárgyalásáról. Szerdán és csütörtökön az egyházi ingatlanok helyzetének rendezésére alakult egyeztető bizott­ság tartott ülést Budapesten, a Minisz­terelnökségi Hivatalban. A bizottság vezetője dr. Pálos Miklós államtitkár. Szerdán a Kiss János utcai óvodáról volt szó. Itt, egymás mellett két egy­házi tulajdonú intézmény épülete ta­lálható: a volt Kossuth Lajos Általá­nos Iskola, mellette egy óvoda. Egy korábbi képviselő-testületi döntés alapján már visszakerült az egyházhoz a két épület az iskolában elkezdte mű­ködését a Mindszenty József Katoli­kus Általános Iskola, most el kell köl­töztetni onnan az óvodát - ezt a funk­ciót ugyanis nem vette át az egyház. Óvodára a városnak szüksége van. A szerdai kemény tárgyalás folyamán, melyet az esztergomi önkormányzat részéről dr. Könözsy László polgár­mester vezetett, sikerült felépítésének pénzügyi fedezetét biztosítani: 40 mii­hó forintot kap erre a feladatra az álla­mi keretből az önkormányzat. Szep­temberben utalják át az első 20 millió, 1994 márciusában a második 20 millió forintot. Az új óvoda a Budai Nagy Antal úti bölcsőde mellé épül. A tárgyalások csütörtökön folyta­tódtak: ekkor a vízivárosi iskolatömb helyzete került az egyeztető bizottság elé. (Négy iskola van az épülettömb­ben.) Első lépésként azt az épületet kérik vissza a szerzetesrendek, amely­ben a közgazdasági szakközépiskola működik. (Pázmány Péter u. 42.) Az iskolát a városnak valahol működtet­nie kell - a feladatot ugyanis nem vál­lalja át az egyház. Dr. Könözsy László elmondta: „a bizottság elkezdett tár­gyalni, s azonnal egyértelművé vált hogy innen nem egy iskolát kell ki­költöztetni. Felvetődött, hogy a Bazi­lika környékén vannak üres épületek ­ott van például az üres kanonoksor. Úgy határozott a teljes bizottság, hogy július elsején Esztergomba látogat Addigra ezeket az igényeket elő kell készíteni, át kell tekinteni, hogy ne részleges, egyedi megoldásokba men­jünk bele, hanem együttesen tárgyal­juk az egész iskolaügyet Dr. Könözsy László ismertetése után kért szót Miavecz Jenő, az Okta­tási Bizottság elnöke, SZDSZ-es kép­viselő. Idézzük szavait: - Meg szeretném köszönni polgár­mester úrnak az egyházi ingatlanok sorsáról folytatott tárgyalások során azt a fajta igen pozitív hozzáállást aminek eredményeként ezt a 40 millió forintot megkapja a város. Balogh Pé­ter alpolgármester úr az ülés előtt rö­viden tájékoztatott a tárgyalás meneté­ről, amiből egyértelműen kiderül: Pol­gármester úrnak jelentős és kizáróla­gos érdeme van abban, hogy a döntés ilyen módon született meg. Ez az a civilizált hangnem, melyet hiányolunk. Ehhez csak azt tehetjük hozzá, hogy ez legyen az uralkodó nálunk. Ránkfér. A tárgyalásokról: mint dr. Könözsy László mondotta, alaposan fel kell készülni. Évtizedekre előre dolgoznak a mai döntéshozók. Diákok, pedagógusok, intézmények sorsáról, az egyház és az állam kap­csolatának minőségéről van szó. Ar­ról, hogy közöttünk mind több dolog­ban legyen meg a nagyon szükséges összhang. Úgy, ahogyan ez most megteremtődött. R. Hogyan tovább, Mindszenty iskola? Közlemény Az április 15-i, a városi televízió által is sugárzott képviselőtestületi ülésen a Mindszenty József Katolikus Általános Iskolával kapcsolatban olyan megjegyzések is elhangzottak, melyek az iskola és az önkormányzat kapcsolatára vonatkozó igazságot megcsúfolják, a helyzetet arrogáns módon elferdítve mutatják be és az Esztergomi Egyházmegyére nézve sértőek. Ezért kötelességem a képvise­lőtestület tisztelt tagjait és a város köz­véleményét tájékoztatni az iskola va­lós helyzetéről. Az 1990/9l-es tanévben a Kossuth Lajos Általános Iskola Szent Anna templom mögötti épületeiben azok műszaki állapota miatt lehetetlenné vált az oktatás, ezért a felső tagozat a volt művelődési központ épületébe költözött. A Hősök tere 25. szám alatti és a Kiss János úti épületekben össze­sen 120 tanulót helyeztek el. Ugyanitt a következő tanévben 145 tanulóval indult a katolikus iskola. A fenntartás­hoz az önkormányzat - kérésünkre - a (többi iskolához viszonyítva keve­sebb) támogatást, 1.370.000,- Ft ösz­szegben megadta. A használhatatlan Kiss János úti épületek tulajdonjogát az egyház visszakapta, kártérítés nél­kül. Ezáltal az újjáépítés tetemes költ­ségétől mentesítve az önkormányza­tot Az 1992/93-as tanévben már 238 tanulója van az iskolának. A többi is­kolához viszonyítva ismét alacso­nyabb összegű támogatást kért 1.910.000 Ft-ot Ebből eddig 500.000 Ft került átutalásra, a különbözetet hosszú huzavona után a képviselőtes­tület április 15-én megszavazta. 1993. április 28-án a Miniszterelnö­ki Hivatalban tartott tárgyaláson a Szent Anna Plébánia segítségével és jóindulatú támogatásával sikerült megegyezni abban, hogy az önkor­mányzat 1993-ban 20 millió, 1994­ben ismét 20 millió forintot kap az állami költségvetésből és ezért vállal­ja, hogy a Kiss János úti óvoda épüle­tét is visszaadja az egyháznak. A Hő­sök tere 25. szám alatti épület miután azt a katolikus iskola 2-3 év múlva már nem fogja használni, kiürül, azt az ön­kormányzat saját belátása szerint érté­kesítheti. Szívből örülünk, hogy az egyház segítségével sikerült a város önkor­mányzatát ilyen kedvező helyzetbe hozni, és iskolánkban kevesebb támo­gatás mellett több tanulóról gondos­kodni. A város oktatási-nevelési fel­adataiban való részesedést örömmel vállalja az egyház. Ha anyagi támoga­tásra az újjáépítés feladatában nem is számíthat legalább tárgyilagos meg­ítélésre és erkölcsi támogatásra igényt tart megköszönve mindazok közre­működését akik bármilyen módon se­gítik az egész város érdekét jelentő célkitűzés teljes megvalósulását Dr. Kiss-Rigó László, az Esztergomi Főegyházmegye iskolaügyi referense A Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola igazgatója FELVÉTELT HIRDET - AZ ÉRETTSÉGIT ADÓ - DOLGOZÓK HÁROM ÉVFOLYAMOS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA LEVELEZŐ TAGOZATÁRA az 1993/94-es tanévre. A beiratkozás feltétele a szakmun­kásképesítés. További felvilágosítást és jelentkezési lapot az iskolatitkárnál le­het kérni naponta 8-15 óra között. Cí­münk: Esztergom, Kis-Duna sétány 1. Telefon/fax: 13-255. A RÁKÓCZI SZÖVETSÉG VALÉRIA-NAPI NYÍLT LEVELE tú híd. A télen újabb gondott okozott, hogy az Ipolydamásd - Helemba kö­zötti acélhídat új tulajdonosa le akarta bontani. A két önkormányzat érdeme, hogy a híd fennmaradása érdekében sikerült megnyugtató megoldást talál­ni. Az Esztergom-Párkány közötti komp továbbra is nehézkesen működik. Jó lenne, ha a kompjáratok - az egyéb dunai átkelőhelyekhez hasonlóan ­korareggeltől késő estig működnének. Tapasztalataink szerint a hídépítés, valamint az átkelőhelyek megnyitása iránt mindkét ország hatóságai megér­tést mutatnak. Úgy a magyar, mint a szlovák határőrizeti- és vámszervek messzemenő jóindulattal, rugalmas­sággal és segítőkészséggel fogadták azon kéréseinket, hogy alkalmanként megnyissák az említett átkelőket a végleges megnyitást szorgalmazó ke­rékpártúrázók előtt. Az átkelők végleges megnyitása azonban meghaladja hatáskörüket és kormányzati döntésre várnak. Velük együtt a környék lakossága régóta vár­ja e döntések meghozatalát. - paulus­A Rákóczi Szövetség eddig is fon­tosnak tartotta a hídépítés ügyét, így a jövőben az alapítvány létrehozásában és az alaptőke előteremtésében is részt kíván venni, bevonva ebbe más szer­vezeteket is. A kezdő lépés egy jótékony célú műsor lenne, mely neves magyar és szlovák előadók közreműködésével nemcsak a Mária Valéria híd újjáépí­tésére ösztönözne, hanem a régóta várt szellemi hídépítést is megalapozná. Innen kérjük a két város tisztségvi­selőit, a környék polgárait és a vállal­kozókat, hogy lehetőségeik szerint tá­mogassák a születőben lévő alapít­ványt, hisz a híd megépültét gazdasági érdekek is sürgetik. A hídépítés nemes ügyén fáradozva nem lehet szó nélkül hagyni a környék jelenlegi egyéb közlekedési gondjait. A várakozásokkal ellentétben máig sem nyílhatott meg véglegesen a Let­kés-Ipolyszalka közötti kitűnő állapo­1 A két szomszédváros önkormány­zata támogatásával létrejött Hídbizott­ság munkáját hatékonyabbá kell tenni, i Az alkalmi hídbizottsági üléseket a rendszeres előkészítő munkának kell i felváltania. Ehhez mindenekelőtt ele­mi tárgyi feltételekre és pénzre van szükség. Ennek előteremtésére és ke­zelésére célszerűnek látszik egy ala­i pítvány (Mária Valéria Alapítvány?) létrehozása. Május 2-án az Esztergomi Csonkahídon ez évben is megrendezték a Valéria-napi ünnepséget Megnyitó beszédet Kund Ferenc alpolgármester mondott, majd a Rákóczi Szövetség nyílt levelét Koditek Pál olvasta fel a 120-150 fős, főként Fiatalokból álló közönség előtt A kellemes május délutáni programot az esztergomi Tűzkerék együttes színvonalas zenei előadása és az Esztergomi Klubszínpad műsora (Cse­hov: Leánykérés, Radicskov: Zűrzavar) színesítette. A Rákóczi Szövetség esztergomiakhoz szóló nyílt levelét az alábbiakban közöljük: A világháború végén lerombolt Má­ria Valéria híd újjáépítése érdekében először 1991-ben rendeztek Valéria napot Esztergomban és Párkányban a híd megmaradt csonkjain. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és jelentős politikai változások történtek. A híd újjáépítésén fáradozóknak szin­te minden esztendőben újra kellett gondolni a teendőket, mert az eredeti elképzelések gyorsan időszerűtlenné válták. Az önállóvá vált Szlovákia az or­szágszervezés gondjai közben aligha szentelhet kellő figyelmet e híd ügyé­re. A magyar kormányzat pedig helyi érdekűnek nyilvánította a kérdést. Éppen azért fokozott felelősség há­rul a két érintett önkormányzatra. Je­lenleg az ó előkészítő munkájukon múlik a hídépítés megszervezése. Milyen lehetőség kínálkozik a meg­változott helyzetben az ügy elmozdí­tására az újabb holtpontról?

Next

/
Oldalképek
Tartalom