Esztergom és Vidéke, 1993

1993-04-29 / 17. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 3 .A Városháza apparátusa, élén Borz Tibor polgármesteri titkárral jó szervező: szombat estére, a Létkérdések című televíziós műsor felvételére megtelt érdeklődőkkel a Szabadidőközpont nagyterme. Megtelt, annak ellenére, hogy viszonylag szűk szakmai rétegnek szólt a műsor - szűk rétegnek, de mindannyiunkról: egészségünkről. Jelentős számban voltak ott önkormányzati képviselők, sok orvos ült a nézőtéren, képviseltette magát a helyi sajtó, s az eseményre nagyon sok esztergomi jött el. A Magyar Televízió nyilvános felvételét Feledy Péter műsorvezető irányította. Beszélgetőpartnerei orvosok voltak: dr. Surján László népjóléti miniszter és dr. Kovács Pál, az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának alelnöke. Komolyabb vita nem alakult ki a különböző pártállású szakemberek között, hiszen az alapkérdésben egyetértettek: az egészségügy beteg. Intenzív ápolásra szorul. Erre vonatkoztak a kérdések is. Horváth Ernő nyugdíjas kertvárosi bányász egy jellegzetes magyar betegségre, a notorius munkaundorotis nevű kórra hívta fel a figyelmet. Ez a betegség jellemhibával is párosul mondotta. Sokkal egyszerűbb elkerülni a munkát, felvenni a segélyt, mint dolgozni. Dr. S urján László válasza: - A helyzet nem ilyen egyszerű, de az tény: ebben az országban valóban rendnek kell lennie; de nem akármilyen eszközökkel kell ezt elérni! Meggyőződésem, hogy a rend hiánya teremti a diktatúrát. Az egészségügyi törvény megalkotása és elfogadása lehet csak az előrelépés. Mi itt kicsit az umbuldázók országa lettünk. Dr. Kovács Pál a második lépésről beszélt: - A nyugdíjrendszert kell átalakítani. Rendkívül feszítő, hogy a mostani nyugdíjasok egy egészen más ár-bér rendszerben szerezték meg jogosultságukat. Ma már egészen más árrendszert kell figyelembe venni a nyugdíjaknál. Feledy Péter továbbgondolta ezt a témát: - Mi történik azokkal, akik munkanélküliként érikel a nyugdíjkorhatárt? Hiszen ez egyre reálisabb fenyegetés! Dr. Kovács Pál az előnyugdíj intézményéről beszélt, szerinte addig, amíg nem stabilizálódik a gazdaság, erre nagyon nagy szükség lenne. Ehhez kapcsolódott Török József nyugdíjas tanár kérdése: - Mit tesznek a feketemunka ellen? Van példa arra is, hogy egyfajta szuperplusz-rendszerrel növelik a leendő nyugdíjasok biztonságát. hangot, és a társadalombiztosítás makacskodik, akkor esetleg én morogni fogok, bár ennek sok hatása nem lesz. Dr. Szontágh Csaba: - A városnak és nekünkrendkívülfájópontakórház állapota. Most elindul egy átalakítás. Céljaival messzemenően egyetértünk. Ugyanakkor messze nem értünk egyet az ütemmel. A lépésekkel, azoknak az egymásutániságával. Ezen belül az egyenlő versenyhelyzet ránk nem érvényes. Itt, ebben a versenyben nem mérték ki a pályaelőnyöket. Ez az 1902-ben épült kórház nem azokkal a hendikepes dolgokkal indul, amivel indul egy új kórház - nem akarom megnevezni, melyik. Az hatszáz ágyas, nics még tízéves, 960 millió Ft az évi költségvetése, mi a 800 ágyra 630 millió forinttal - birkózunk. Itt nem látom a kiegyenlítődés lehetőségét az elkövetkező időben. Dr. Surján László: - A hendikep kérdése: ha az elindult reformokban egyetértünk, akkor már egyfajta közös bázison lehetünk. Ha arra várunk, amíg tb, állami költségvetés, önkormányzat valamifajta egyenlőséget produkál, addig semmiféle reformot elindítani nem lehet. Az induláskor a rendelet szerint - mindenki ún. saját Létkérdések Dr. Surján László: - Nagyon szeretném, ha az adórendszerben olyan érdekeltségek jelennének meg, hogy a feketemunka ne legyen, ne lehessen érdek. Dr. Kovács Pál: - Egyébként egyszerűen képtelenség mindig, mindenkitellenőrizni. Nincs annyi helikopter, amellyel a sok-sok visszaélés felderíthető lenne. Egy alkalommal Bonnban mesélték, hogyan buktattak meg ilyen segítséggel minisztériumi építkezésen dolgozó, többek közt magyar feketmunkásokat is alkalmazó vállalkozókat. A legkomolyabb témák egyike a társadalombiztosítás. Ez ügyben alapos propagandát fejtettek ki a beszélgető-, vitapartnerek. Mert bár nem lesz több pénzünk a társadalombiztosításban, a meglévő elosztása változhat a tb-önkormányzatok segítségével. Dr. Szontágh Csaba, a Vaszary Kolos Kórház igazgatója némely téren komoly vitába keveredett „egyenesági" főnökével. (Ahogyan ő mondta: „valószínűleg álmoskönyv szerint sem jó, ha az ember nem ért egyet a miniszterével..") - Egy példa: szeretnénk Dorogra telepíteni egy ultrahangkészüléket, s be tudom bizonyítani, hogy két év alatt az utazási költségekből erre telik. De - akkor ne legyen a tb-nek két zsebe, egyik az utazásra, másik pedig üresen az ultrahangra, hanem neki is legyen érdeke az, hogy íme, ebben a helyzetben az utazási költségek meghoznák az árát, s így meg tudnánk oda venni ezt az eszközt. Dr. Surján László: - Ultrahang: a tébének az esze már megvan, csak pénze nincs mindig. Majd ha Ön megveszi saját költségvetéséből az ultraáron indul, de az is jogalakotói szándék, hogy ez féléves, éves ütemekkel változni fog. Mit jelent ez? Az a kórház, amelyik az átlagosnál magasabb költségvetéssel indul, az első menetben láthatóan jól jár. Amíg ott - hasszám - egy gyomorműtét húszezer, addig Esztergomban ez tízezer forint. A következő lépésben ezt ott levisszük 18-ra, itt felvisszük 12-re. Miért nem azonnal? Ezer oka lehet, hogy annak a kórháznak a költségvetése magasabb, mint az esztergomié. Lehet ott pl. egy nagy könyvtár, messze földről járnak oda dolgozni kollégák. S ez benne van a kórház költségvetésében. A másiknál ilyen nincs. Ha elkezdenénk a gyógyítás alapján az egyenlősdit, akkor pl. ennek a könyvtárnak be kellene fejeznie a működését. Le kell választanunk ezeket az extra dolgokat Meg kell keresnünk rá az extra finanszírozást - továbbá emberek vannak ott! Teszem azt, rossz gazdálkodás van a húszezres műtét mögött. Lehet Ha ez van, egy jó gazdálkodás helyreteszi a dolgokat. Ebből az következik, hogy a rosszabb helyzetben lévők fejlődhetnek, a többieknek pedig a gazdálkodásukat kell fejleszteni. Nincs arra példa sehol Európában, hogy a tb-önkormányzatnak extra jogokat adtunk. Miért mentünk mi mégis bele? Mert ebben az országban bizalomvesztés van. A kormány dokumentálni akarta, hogy odaadja ezt a jogot másrészt pedig nem akar manipulatív erőként megjelenni. A számokról pedig: a magyar egészségügyben nem valós számok keringenek. Az egész dolgot ezért engedtük csak tárgyevre. Én most csak egy fél év türelmet kérek, s ki fogunk békülni! A tudósító kérdése: - Esztergom néha nagyon akar, néha meg, úgy tűnik, nagyon nem akar újra megyeszékhely lenni. Rövid kérdésem: előfeltétele-e a „megyeszékhelységnek" egy megyei rangú, színvonalú, ellátottságú stb. stb. kórház? Dr. Surján László: - Ilyen előfeltételről nem tudok. De ha valóban megyeszékhely lesz Esztergom, talán előbb lesz kórháza is megyei rangú és súlyú. Sokáig lehetett volna még folytatni - a saját városi stúdióban Etter doktor kérdezett is tovább. Az MTV felvételi ideje lejárt a hétfői adásból súlyos percek maradtak ki (a kórházigazgató és a miniszter polémiája többek közt) - az érintettekkkel visszatérünk gondjainkra. (R.B.) RÖVIDEN Közművelődés Összevont bizottsági értekezleten (Egészségügyi-Gazdasági-Kulturális -Településfejlesztési) a bizottsági tagok megtárgyalták a középiskolai kollégiumok helyzetét. A bizottság a Bottyán kollégium megszüntetését javasolja. A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság üléséről: Nagyfalusi Tibor beszámolója a március 22-i ülés óta történtekről; Esztergom és Vidéke főszerkesztő mandátumának lejárta; Gnezno, mint testvérváros;Bottyán kollégium épületének hasznosítási lehetőségei közművelődési célokra. Április 22-én a "Körlánc" Amerikai-Magyar Környezeti Nevelési Projektesztergomi munkacsoportja nagyszabású rendezvénysorozattal emlékezett meg a Föld Napjáról a Vitéz János Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában. Április 23-án a Somogyi Béla Általános Iskola Sugár Galériájában Nagy Ferenc naiv festő kiállítását nyitotta meg Barcsai Tibor grafikusművész. Április 23-án a Városházán Balogh Péter alpolgármester meleg szavakkal köszöntötte a csíkszentmártoni magyar általános iskola küldöttségét. Az erdélyi diákok és pedagógusok kulturális kapcsolat keretében látogattak el Esztergomba. Április 24-én az Éneklő Ifjúság keretében 15 középiskolás kórus találkozott a Dobó Katalin Gimnáziumban. Esztergomból 8 kórus szerepelt. Aranyoklevelet kapott: a Dobó K. Gimnázium kamarakórusa, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium fiúkórusa és a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium kamarakórusa. Ezüst fokozatra minősítették a Dobó K. Gimnázium női és vegyeskarát a Berzeviczy G. Közgazdasági Szakközépiskola leánykarát és a Liszt Ferenc Ifjúsági Kórust.