Esztergom és Vidéke, 1993
1993-04-15 / 15. szám
ESZTERGOM ES VIDEKE 3 Megkérdeztük a polgármestert... Ahogyan arra az Esztergom és Vidéke 1993/12. számában ígéretet tettünk a képviselő-testület április 1-jei ülésén Brossai György az SZDSZ frakció nevében két kérdéssel fordult dr. Könözsy Lászlóhoz, Esztergom város polgármesteréhez: ki terjesztette fel őt kitüntetésre, és mi volt a javaslat részletes indoklása? Dr. Könözsy László úr lakonikus tömörséggel adott válasza a következő volt: nem tudja, kitől származik az „ötlet", az indoklásnak is csak az újságban megjelent változatát ismeri. A kérdésre adott válaszok tartalma nem lepett meg különösebben minket, hiszen számunkra a kérdés feltevésének ténye volt lényeges. Válasza csupán kor-(vagy inkább kór) történeti adalékok. Kérdéseink feltevésével érzékeltetni kívántuk, hogy a képviselő-testület szabaddemokrata frakciója nem ért egyet az (anonim) előterjesztővel. Meggyőződésünk, hogy dr. Könözsy László polgármesteri tevékenysége nem méltó elismerésre. Megállapításunkat, mint a képviselő-testület kisebbségben lévő frakciója, tényekkel is alá tudjuk támasztani. De hát nem a mi nem-szavazataink emelték posztjára, ahogy nem a mi javaslatunk alapján részesült magas szintű elismerésben sem. Elhatárolódó nyilatkozatunktól függetlenül a tény tény marad. Mint ahogyan az is tény, hogy mindhárom kitüntetésben részesült polgármester (Gödöllő, Szentgotthárd, Esztergom) az országban egyébként meglehetősen kevés kormánypárti önkormányzati vezető egyike. Brassai György, Miavecz Jenő, Nyers Sándor, Paál Anikó, dr. Sólyom Olimpia szabaddemokrata önkormányzati képviselők Tények és kommentár egy kitüntetéshez A tények Az Esztergom és Vidéke 12. számában a képviselő-testület szabaddemokrata frakciójának tagjai kinyilvánították, hogy „úgy is mint várospolgárok, úgy is mint a polgármester munkáltatói" két kérdésre szeretaének választ kapni: 1. Ki terjesztette fel dr. Könözsy Lászlót kitüntetésre? 2. Mi volt a részletes indoklás? Azt is bejelentették, hogy e kérdéseket a testület legközelebbi ülésén élőszóban is felteszik majd Esztergompolgármesterének. Ez április 1jén megtörtént. Dr. K.L. azt válaszolta, hogy nem tudja, ki volt a felterjesztő, az idevonatkozó jogszabályokat nem ismeri, és részletesebb indoklást annál, ami az újságokban megjelent, vele sem közöltek, ilyet az adományozó okirat sem tartalmaz. Választ tehát nem kaptunk, amit nagyon sajnáltam, hiszen - pártonkívüli liberálisként - azért csatlakoztam társaim nyilatkozatához, mert a teljeskörű tájékoztatást a demokratikus nyilvánosság természetes követelményének tartom. Ugyanakkor a polgármesteri válasz számomra nem okozott meglepetést: vajon miért is kellene e kérdések nyitját éppen a kitüntetettnek kutatnia? Megtettem én, úgy is mint könyvtáros. Nem volt nehéz: a kihirdetett - ezért hatályos - jogszabályok a nyilvánosságnak igazán szélesre tárt kaput kínálnak. (Más kérdés, hogy többnyire csak az sétál be rajtuk, akinek muszáj...) Nos, a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. éviXXXI. törvény és 1 .sz. melléklete a fenti két kérdést a következőképpen válaszolja meg. 1. Az előterjesztés jogáról: „A Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnöknek a Kormány hozzájárulásával tett előterjesztésére, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet a feladatköre alapján illetékes miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza." 2. § (l)bek. - dr. K.L. az utóbbi kitüntetésben részesült.) „Magyar állampolgár kitüntetése esetében a kitüntetés alapjául szolgáló érdemek nagyságán kívül a felterjesztendő személy közéleti szerepének, életkorának, esetleges korábbi kitüntetéseinek figyelembevételével a miniszterelnök terjeszti elő az adományozandó fokozatot." (Mell.7. § (l)bek. - dr. K.L. az Arany Érdemkeresztet kapta, amely fokozatból - a (3)bek. szerint - évenként legfeljebb 200 adományozható.) 2. Az indoklásról: / „A Magyar Köztársaság nagyra becsüli a nemzet szolgálatában, az ország fejlesztésé b ől elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységet. Ezek elismerésére az Országgyűlés Magyar Köztársasági Érdemrendet és Magyar Köztársasági Érdemkeresztet alapít." (l.§) Kommentár 1. Valóban rá lehet mutatni kisded demokráciánk fejletlenségére, ha meggondoljuk, hogy a képviselőtestületnek - amely az önkormányzati törvény 33. §-a szerint a polgármester felett „gyakorolja a munkáltatói jogokat", így a jutalmazásét is - állami kitüntetések esetében e másik törvény még a véleményét sem óhajtja kikérni. El kell azonban ismernünk - akár szomorúan, akár örömmel tesszük -, hogy az eljárás jogszerűsége manapság vitathatatlan. 2. A vélemények világában elkerülhetetlen, hogy a hibákat és érdemeket, büntetéseket és jutalmakat az emberek mérlegeljék. Mérlegelni azonban annyit jelent, hogy a tárgyilagosság kötelezettségét is vállaljuk. Feltételezve egy lehető legtárgyilagosabb városi közvéleményt, ez szerintem - a következőket nyilatkozná: A város és intézményei működnek, a legfontosabb közművek épülőfélben. Az önkormányzat nem kötött előnytelen szerződéseket, nem vitte a várost adósságokba, nem torlaszolt tehát akadályokat utódaink sikeresebb működésének útjába. A különböző nézetek, felfogások meg-megütköztek, de párt- és egyéb érdekharcok nem vezettek javíthatatlanul rossz döntésekhez vagy döntésképtelenséghez. Botrányok, visszaélések nem gyengítették. Igaz, hogy erejéből ennek az önkormányzatnak sem futotta megváltó eredményekre, de a munka neheze elől sem futottak meg. A képviselők éppúgy nem, ahogy a polgármester vagy a városházi alkalmazottak. Folyamatosan elég dolgot adtak egymásnak, és eredményesen korlátozták egymást, nehogy megfontolatlan döntések szülessenek. Az önkormányzat a város ítéletében - akár akarjuk, akár nem - szétválaszthatatlanul együtt jelenti az egész képviselő-testületet (összes frakciójával), a városházi hivatalt, a tisztviselői kart és a polgármestert. Ez az együttes pedig nem bukott meg, mindmáig legalábbis ,Jó közepes" eredménnyel dolgozik. Úgy látszik, mai helyzetünkben ez is kitűnőnek minősülhet. Ettől a relatív, ha tetszik: megalkuvó értékeléstől ugyan el lehet „határolódni", de hogy az elismerés mindnyájunk munkájának (is) szól, az kétségtelen. Nagyfalusi Tibor Helyreigazítás Az Esztergomi Fórum 1992 januári számában jelent meg a Bogáncs rovatban, Kardos Tamás tollából, a „Kecskére káposztát" című írás, amelyben a dr. Kovács Lászlóról állítottak később nem bizonyultak igaznak. A lap szerkesztősége tévedését a következő számban helyesbítette, és elnézést kért. Dr. Kovács Lászlótól - kérésére az Esztergom és Vidéke hasábjain úgyszintén elnézést kérünk Tévedésünkért ismételten megkövetjük őt - a békesség jegyében. A Magyar Demokrata Fórum Esztergomi Szervezete Az Esztergom és Vidéke szerkesztősége - mint az érintettek által ,jelentős lapnak" ítélt médium - a Magyar Demokrata Fórum és dr. Kovács László kérésére ad helyt a megkövetésnek. Április 24-én, szombat SZENT GYÖRGY NAPJA, az igazságos győzelem ünnepe, A RENDŐRSÉG NAPJA A megyei ünnepre Tatabányán, a sárbereki Csónakázó-tó környékén kerül sor: 7.00 Zenés ébresztő 9.00 Térzene a tóparton 10.00 Rendőri díszünnepség 10.45 Bábolnai huszárok A délelőtti program: gyermekek lovagoltatása, aszfaltrajz-verseny, kerékpáros közlekedési verseny, játékos „rendőrismereti" vetélkedő, fegyverzeti, felszerelési, ruházati bemutató, lövészet légpuskával, gépjárművek, motor és trafipax bemutató, kommandós bemutató, kutyás bemutató, ujjnyomatvétel, számítógépes nyomazonosítás, vagyonvédelmi eszközök bemutatása, tűzoltó bemutató, csónakázás a tavon. A délutáni program: 12.40 Ebéd gulyáságyúból térítésmentesen 13.30 Mazsoreuek felvonulása 14.00 Nyugodtan nevethet! Zenés zsarunapi kabaré a Mikroszkóp Színpad művészeinek közreműködésével: Heller Tamás, Defekt Duó (Rácz Mihály és Markos Zoltán), Forgács Gábor 16.00 Fórum a rendőrségről 17.00 „Utcabál" a tóparton A belépés díjtalan! Francois-Xavier Villáin úr, Cambrai polgármestere hívja Esztergomot
