Esztergom és Vidéke, 1992

1992-11-05 / 43. szám

353 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE \ huszadik század gyermekének teitett filmművészet első ízben 1893 luáijában Párisi photoplastika néni kopogott be Esztergomba, s azon Jül is Stecker János jóvoltából a Széchenyi téren álló Grünwald-féle házba. 1896 áprilisában a Magyar Király szálló kistermében diorámává nemesülve ismertette még nézőit Svájc, Itália és Oroszország látványosságaival. 1900 decemberében Benkő tanár úr jóvoltából a Fürdő Szállóban gyönyörködhet az úri közönség a rendőrség által meglepő gyorsassággal betiltott pikáns mozgófényképekben. Két esztendővel később a Széchenyi téri Kollár házban (33 .sz.) jelent meg rövid időre a „photoplastikum", más néven a dioráma, immár belépőjegy ellenében. Néhány hónappal később októberben Buchsbaum Gyula fonográfhangversennyel egybekötött dioráma előadására Ülhetett be a város polgársága. 1905-ben a mai Hősök tere által magába foglalt Csillag utcában már „Életnagyságú mozgófényképek láthatók a Wehner-fivérek-féle elektrobioszkópban a ... külön e célra épített és a legnagyobb kényelemmel felszerelt nyári színkörben..." 1907-ben a Fürdő Szállóban és a Magyar Királyban immár mozgófénykép vállalat igaz Budapestről - rendezi a vetítéseket, ám az első valódi és állandó „villamos élőképszínház" a Korona Szálló külön e célra kiépített színháztermében nyitotta meg kapuit Porgesz Béla „Korona Mozgó"-ja november 3-án a Lőrinc utcában. A mozgó, mely akkor az egyetlen állandó mozi a városban, 1908 nyarán kertmoziját is megnyitja a nagyközönség előtt. Ügy tűnik, hogy Poigesz Béla sikerét megirigyelte a Háromszerecsen vendéglő tulajdonosa Németh Gábor, mert 1910. novemberében vendéglőjében megnyitotta a „Szerecsen mozit". Ez azonban egykét esztendő múlva beszüntette működését, s így a Korona Mozgó ismét vetélytárs nélkül maradt. 1913-ban a Fürdő Szálló emeleti színháztermében nyitotta meg moziját Schleifer Mátyásné, október 5-én pedig a Szentgyörgymezői Katolikus Olvasókörből érkezett a hír arról, hogy ott ismeretterjesztő mozi kezdte meg működését A város ötödik mozija 1914. februárjától működött a Kossuth utcai Edison Kávéházban. Az első hangosfilmbemutatóra 1914. március 7-én és 8-án került sor a Fürdő Szállóban. A Tanácsköztársaság leverését követően, 1919 szeptemberében már ismét megkezdte működését a Korona Mozgószínház, majd néhány nappal később konkurenciaként megnyílt a magát Esztergom első önálló mozivállalata néven hirdető Corsó Mozgó a Széchenyi tér 8. sz. alatt Ekkor született a mozgók működését megállapító első tanácsi határozat amely három mozi működését engedélyezte Esztergomban. A határozat indoklása a következőket tartalmazta: „Esztergomban jelenleg három mozgó fényképszínház fenntartására bír ugyanennyi magánszemély hatósági engedéllyel. Ezek közül kettő állandó üzemben van, nevezetesen Adorján János és Porgesz Béla esztergomi lakosok, még Toldy János esztergomi lakos kizárólag mozgófénykép üzem céljaira tervezett építményével most készül el.... Kívánatos továbbá az is, hogy a három üzem egymással versenyre kelve a mozgókép előadásoknak nemzeti tudományos és erkölcsi szempontokból oly színvonalat biztosítani, amely mellett úgy a fenti szempontok, mint a színházlátogató közönség ízlésének és világnézeti irányának megváltozása biztosítva legyen. Indokolt végül a három üzem fenntartása azért is, mert azokat nemcsak a város állandó lakossága látogatja, hanem a városba belaktanyázott és Esztergom-táborban elszállásolt s a jövőben előreláthatólag mind nagyobb számban jelenkező kamegközelíthető moziban büfé, pénztár, s Magasi Németh Gábor két táncoló múzsát ábrázoló munkájával díszített 400 fős nézőtér fogadta a közönséget. A felújított korszerű mozi megnyitása magával hozta a Korona Mozgó bukását. A Korzó Mozgó 1932 szeptemberétől egy ideig Uránia Színház néven működik. Ekkor Sinka Ferenc Pál irányította és ismeretterjesztő filmek vetítésére specializálta magát Decemberben már hivatalosan is használta a Vármegyei Iskolánkívüli Népművelés Mozgószínháza nevet A vállalkozás azonban nem bizonyult életképesnek, mivel 1933 decemberében már arról adnak hírt a helyi lapok, hogy a Korzó Mozit átvette a budapesti City Film Rt s az karácsonytól e cég égisze alatt folytatja működését Egy esztendővel később újabb átalakítás következett s újabb üzemeltető vette kezébe a Korzó Mozi ügyét. Ezúttal az egri mozitulajdonos, Kalmár László remélt virágzó sikert vállalkozásától. 1935 októberétől Elit Mozi, majd 1942 júliusától Bottyán Mozi néven folytatta működését LAPOK AZ ESZTERGOMI MOZIZÁS MÚLTJÁBÓL tonaság nem különben a közeli bányavidék intelligenciája, és minthogy a helyiségek befogadóképessége együttesen sem jelent annyit mint egyetlen nagyobb budapesti vállalaté, a három üzem fenntartása indokolt" A Toldyféle mozi, a Kultúr Mozgó 1920 karácsonyára nyílt meg, a Rákóczi tér 5.sz. alatt A három mozi, úgy tűnik, több volt a kelleténél. Előbb a Korona Mozgó hagyott fel működésével. Igaz, csak ideiglenesen, mivel 1922-ben, átesve egy nagyobb felújításon, ismét folytatta működését. Ezzel szinte egyidejűleg a Széchenyi téri Corsó Mozgó elárverezte berendezési tárgyait és néhány esztendőre bezárta kapuit. Két esztendővel később két kertmozi nyílt a városban. Az egyik a Koronával szemben, a másik pedig a Fürdő Szállóban .fürdő Parkmozgó" néven. A verseny újabb fordulójaként a Kultúr Mozgó jelentős felújításon esett át 1926-27-ben már ismét a város legnagyobb és legszebb filmszínháza nyitotta meg kapuit a budapesti illetőségű Váró Nándor vezetésével. A Korona Mozgó filmügyeit továbbra is folyamatosan Porgesz Béla intézte. Ügyességén és népszerűségén végül kifogtak a nagy riválisok, minek következtében 1930 júniusában bezáratta moziját Jó egy esztendővel később 1930 karácsonyán ismét megnyílt a Széchenyi téren a Korzó Mozgó Spóner János igazgatásával. A tér felől A korszak jellemző vonásaként a színházak mindvégig vendégei voltak az esztergomi moziknak. A húszas évek moziszkeccsei fővárosi művészek szereplését hozták magukkal. így lépett fel 1921-ben a Kultúr Mozgóban a Lilike kalandjaihoz kapcsolódva Hollay Kamilla, Dán Norbert és Mikó László, 1930-ban a Kultúr Mozgóban a Száll a nóta című film kapcsán Sovánka Sándor vezetésével a Központi Kávéház zenekara, valamint Császár Teri és Kelemen Lajos nótaénekes. A szabadnapokban, 1920-ban a Korzó Mozgóban Lax hipnotizőr mester, R. Sári Inci magyarnóta énekes és László Nelly lépett fel Rhédey István műsorvezetése mellett. Ugyanebben az évben és ugyanitt a Nagy diákok című filmhez kapcsolódva fellépett Váci Kis Károly zenekara, 1921-ben Rex mester az Európa-hírű szuggerátor és Huber Elzika, a hat éves primadonna. A Kultúr Mozgó 1926-os felújítását követő megnyitóelőadáson még komolyzenével is találkozhatott a közönség. A megnyitón fellépett a dr. Rajmann János vezette új művész zenekar, s ugyanitt néhány évvel később 1933-ban a hétesztendős csodaprímás Járóka Lacika, a Fővárosi Operettszínház és a Royal Orfeum művésze. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk az 1943-ban készült .Anyámasszony katonája" című filmről, melynek külső felvételei Esztergomban készültek, Szilassy László, Bilicsi Tivadar és Juhász Péter közreműködésével. Az esztergomi születésű s a filmmel már akkor kacérkodó Kollányi Ágoston Kossuth-díjas filmrendező, később a város díszpolgára, amellett hogy 1936. június 23, 26 és 30-án ismeretterjesztő cikksorozatot közölt az Esztergom és Vidékében .Amíg eljut odáig..." címmel, egy Esztergomot bemutató film elkészítésének gondolatával is foglalkozott Terve - melyet élete végéig dédelgetett - nem valósult meg. Dr. Bárdos István & Knltar Oozgószinház MŰSORA: Pénteken, február 2-án Halállétra. Nagy cirkuszdróma 6 telv. Zigotto, mint leányszőktető. Burleszk 2 felv. Az előadások kezdete délután 7 és este 9 órakor, vasárnap d. u. "3. 5, 7 és 9 órakor. & Korona Oozgószinbáz MŰSORA: Csütörtökön és pénteken Csodálatos történet a bölcs Harun al Rasid szultán idejéből .9 felv. Angol híradó. Suzuki, Kismet, Száműzöttek, ez a három nagy attrakció képezi a Korona Mozgó e heti szenzációját. „Suzuki" egy japán leány története az amerikai Metró gyár páratlanul szép produktuma szerdán kerül bemutatásra, amelyet még egy kitűnő „ő" burleszk és egy legújabb angol hiradó előz meg. Csütörtökön és pénteken a szezon egyik legkiemelőbb attrakciója „Kismet" egy csodálatos keleti történet a bölcs Harun al Rasid szultán idejéből 2 részben 9 felvonásban mindkét rész egy előadáson mig szombat és vasárnap a svéd svenska filmgyár grandiózus újdonsága a „Száműzöttek" kerül bemutatásra, a szépséges Jenny Hasselguist és Gars Hanson főszereplésével ezt megelőzőleg egy kitűnő Fattyi burleszk és egy legújabb angol hiradó kerül vászonra. Az előadások hétköznapokon «sf« 7 és 9 órakor, vasár- és ünnet>nat> d. u. a, 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Hasonmás az Esztergom és Vidéke 1923. február 1-jei számából IDŐLAPOZÓ \ i^Jfipp szerkesztésében