Esztergom és Vidéke, 1992

1992-05-22 / 19. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 SIMOR JÁNOS HERCEGPRÍMÁS HALÁLÁNAK CENTENÁRIUMÁN | 1992. május 21-én az Esztergomi Érsekség, Komárom-Esztergom megye Önkormányzata és Esztergom város Önkormányzata emlékeztető konferenciát rendezett a Prímási Palotában. Mivel a rendezvényre lapzárta után került sor, az előzetesen kiadott programot ismertethetjük: Dr. Paskai László: Ünnepi köszöntő Adriányi Gábor: Simor érsek és a magyar egyházpolitika Beke Margit: Simor érsek tudománypártolása és könyvgyűjteménye Ladocsi Gáspár: Simor érsek dogmatörténeti szerepe az I. Vatikáni zsinaton Mészáros István: Simor János és a katolikus iskolarendszer korszerűsítése Cséfalvay Pál: A műgyűjtő és építtető prímás Fülöp Éva Mária: Simor érsek gazdasága és a társadalom szolgálata Farkas Gábor: Simor és Székesfehérvár * Május 21-én, csütörtökön 15 órakor a Keresztény Múzeumban SIMOR JÁNOS EMLÉKKIÁLLÍTÁS nyílt. Avató beszédet Cséfalvay Pál múzeumigazgató mondott. Közreműködött a Balassa Bálint énekkar. A XVI. BÁRDOS LAJOS ZENEI HETEK ESZTERGOMI HANGVERSENYE A „Bárdos Lajos Zenei Hetek" rendezvénysorozata - túlzás nélkül állítható - Európa-hírű. Megrendezésére 1977 óta minden évben április végétől június elejéig kerül sor. Ezeken a hangversenyeken mutatkoznak be a legjobb hazai és a határokon túli magyar kórusok. A vokális, a hangszeres, az egyházi, a világi és a népzene művészei itt adnak számot felkészültségükről. E koncerteken ezidáig több mint harmincezer dalos énekelt. Köztük számos olasz, francia, spanyol, német, svájci, osztrák, makedón, erdélyi magyar és román. Esztergom kezdettől fogva jelentős szerepet játszik a Bárdos Lajos Zenei Hetek megszervezésében. A társrendezők között ott van az Esztergomi Állami Zeneiskola, Reményi Károly vezetésével. Május 23-án, este a Zenei Hetek egyik koncertjére a régi művelődési házban kerül sor. Ezen közreműködik a székelyudvarhelyi Catilena Kamarakórus, vezényel Major László; az esztergomi Monteverdi Kórus, vezényel Hunyadi Zoltán; a Dobó Katalin Gimnázium Énekkara, vezényel Galyasi Géza; az Óbudai Kamarakórus, vezényel Erdős Ákos. A 19 órakor kezdődő hangversenyen dr. Könözsy László polgármester mond köszöntőt. A városi szimfonikus koncertekre szóló bérletek erre a hangversenyre is érvényesek. Muzsikára vágyók, figyelem! PÁSZTÓI TAMÁS (fuvola), BALOGH MÁRIA (zongora) és PÁSZTÓINÉ WAGNER JUDIT (cselló) hangversenyére 1992. június 10-én (szerdán) 19 órakor a Szabadidőközpont (Zöld Ház) előadótermében kerül sor. Műsor: J. S. Bach: B-moll prelúdium és fúga G. F. Hándel: g-moll szonáta a-moll szonáta F-dúr szonáta J. Ph. Rameau: V. koncert ^ Belépődíj: 25 Ft Az Európai Nőorvos Társaság magyarországi tagozatának ül. tudományos ülésére kerül sor június l-jén az esztergomi Technika Házában és a Zöld Ház előadótermeiben. Témája: a civil társadalom és az abortusz. Az esemény szervezője és rendezője a Vaszary Kolos Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztálya. Az ülés e\nöke dr.BerbikIstván, a kórház osztályvezető főorvosa, megyei szakfelügyelő. Az előadók sorában a szakma jelesein kívül a közönség „kedvencei" is eljönnek Esztergomba: dr. Czeizel Endre orvos-genetikus, dr. Ranscburg Jenő pszichológus, dr. Lux Elvira szexológus Dr. Szállási Árpád, városunk polihisztor-orvosa pedig az abortuszrendeletek történetéről tart előadást. A világiakon kívül jeles teológusok is megtisztelik a konferenciát: Nyiri Tamás professzor a római katolikus hittudományi akadémiáról, Landesmann György vezetőfőrabbi, SomorjaiAdám teológusprofeszszor Pannonhalmáról. Ez alkalommal kerül sor prof Markku Seppala (Helsinki), a Nemzetközi Noorvos Társaság elnökének a magyarországi szervezet tiszteletbeli tagjává avatására. Ügy látszik, Berbik főorvos úr közelmúltbeli kinevezése óta érezhetően felpezsdült városunk tudományos élete. Amikor az előző törvényhozási ciklus a végéhez közeledett, több képviselő az országgyűlés főtitkáránál, illetve a hivatal vezetőjénél arról érdeklődött: mi legyen a sorsa a birtokukban lévő tekintélyes menynyiségű parlamenti anyagnak? A kérdést megválaszolandó született 1990. február 21-én az a körlevél, amelynek egyik „tanácsa" így szólt: „A Parlament nyilvános működési elvéből következik, hogy kivételes esetektől eltekintve (pl. zárt ülés) az előterjesztések, döntések nem minősülhetnek zárt, titkos anyagoknak. Kezelésükre, esetleges megsemmisítésükre így külön szabályok nincsenek, sorsukról belátásuk szerint dönthetnek." Nem tudjuk, miként döntöttek az egykori honatyák „saját belátásuk szerint" történelmünk egyik legizgalmasabb időszakának parlamenti, vagy az e munkával összefüggő iratok sorsáról, hányan használták gyújtósként, de azt igen: Esztergom és környékének akkori képviselője, dr. Nemes Tamás úgy gondolta: e forrásértékű iratok helye csakis a megye levéltárában lehet! A 46 dobozt kitevő, öt és fél iratfolyóméternyi anyagot Trabantjával saját maga hozta be a Vörösmarty utca 7. szám alá. A mennyiségre támponttul egy adalék: háromszori úttal sikerült beszállítania... Hogy valójában milyen értékkel gyarapodtunk, csak akkor mértük fel, amikor az adományt rendszereztük, az iratokat forrásuk szerint csoportosítottuk. Kiderült, az dr. Nemes Tamás iratai „Ha majd egyszer Esztergom kíváncsi lesz rá.,." országgyűlési iratok mellett több doboznyi Komárom megyei és Esztergom városi anyag is a gyűjteményben van. Egyik ilyen „végigfutó" téma a vízlépcső. Képviselőnk mindent összegyűjtött és rendszerezett, amit e tárgyban egyáltalán összegyűjthetett. Itt vannak az ügy előzményeit rejtő tanulmányok, az Akadémia állásfoglalásai, a kivitelezési módozatok, javaslatok. Király Zoltán emlékezetes építés-felfüggesztési javaslata, az e javaslat körül kialakult vita írásos dokumentumai, és természetesen a megépítést ellenző társadalmi csoportok, mozgalmak röplapjai, aláírási ívek, sőt a képviselőknek címzett választói levelek. Szándékunk, hogy e dokumentumokból még az idén kiállítást rendezünk. Jövendő történészeink bizonyára izgalmas „olvasmányokat" találnak a parlamenti képviselők tájékoztatására megjelentetett Országházi Hírekben, az Elnöki Tanács jelentéseiben, a Külügyminisztériumi tájékoztatókban., az Országgyűlési Jegyzőkönyvekben is, amelyek szintén a gyűjtemény részét képezik. Amikor dr. Nemes Tamást megkérdeztük, miért szánta a levéltárnak ezeket az iratokat, azt válaszolta: „Ha majd egyszer Esztergom kíváncsi lesz rá mi, hogyan és miért történt, hiteles dokumentumok alapján tudhassa meg." Dr. Nemes Tamás iratai - akaratának megfelelően - korlátozás nélkül kutathatók. Bencze Cs. Attila