Esztergom és Vidéke, 1992

1992-08-14 / 30-31. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE ÉVADZÁRÓ A BALASSA KÓRUSNÁL A Balassa Bálint Vegyeskar tagjai évadzáróra jöttek össze a Kis-Duna parti zenedébe. A Tókház, a Petőfi iskola nagyterme után most már állandó helyükre. Egy jó év után szívesen értékelünk - mondta köszöntőjében Reményi Károly zeneigazgató. Tíz hónap alatt 12 fellépésünk volt. Az idén művészeti-kulturális díjjal kitüntetett énekkar sokat vállalt. A megszólaltatott művek változatossága és az alapos felkészülés mindig közönségsikerrel járt. öt alkalommal szerepeltek a városi szimfonikusok bérleti hangversenyén. Köztük olyan jelentős produkcióval, mint a Bazilikában előadott Mozart-Requiem. Ezt öt énekkarral, szólistákkal és zenekari kísérettel adták elő. A Szent István gimnázium énekkarával énekelték Vivaldi Glóriáját. Közreműködtek az evangélikus templom 50 éves jubileumán; a Ferences templombam; a Simor János centenáriumi kiállítás megnyitásán; a Szent Flórián napi tűzoltó ünnepségen; a Bazilikában ökonomenikus istentiszteleten. Felléptek a németországi Goarshausenben és Bambegben, ahol dr. Erdódi Gábor egyetemi tanár, nagykövet személyesen gratulált németországi teljesítményükhöz. Nemcsak a pódiumion, de társadalmi eseményeken is szerepeltek. Temetéseken és eskü vökön is részt vettek. Reményi Károly zeneigazgató külön is kiemelte a vegyeskar néhány tagjainak teljesítményét Ők: Csordás Zoltán, Rosta Béláné, Rosta Béla, Cziffra Erzsébet, Burkon Attila, Durzák Anna, Fiedler Éva. A kórusnak három éve óta önálló gazdasági elszámolása is van. Korábban a Labor MIM szakszervezeti bizottsága biztosította az anyagiakat. Működésük évente átlagosan egy millió forintot emészt föl, attól függően, hogy Európa mely országába utaznak. Reményi Károly zeneigazgató és a vegyeskar közös elhatározását követően „Alapítvány a Balassa Bálint Vegyeskar támogatására" 100 ezer forintos alaptőkével bankszámlát nyitottak. Számuk: OKHB esztergomi fiók 364-10864. Minden támogatást szívesen és köszönettel fogadnak. A működésükhöz szükséges pénzt tagdíjbevételekből, pályázatokból, céltámogatásokból szerzik. Előre kell nézni, előre kell gondolkodni! - zárta mondandóját a zeneigazgató. Az új hangversenyévad programja is összeállt Csupán néhány egyeztetés maradt hátra a vendégművészekkel. (emericus) MERRE TART A HELYI TELEVÍZIÓZÁS? Immár két esztendeje, hogy a város lakosságának közel fele láthatjaélvezheti a helyi televízió adásait. Előadásaikkal rendszeresen csütörtökön este hat órakor jelenkeznek. Ezt vasárnap délelőtt 10 órakor rendszeresen megismétlik. Közben minden nap több órán át olvasható a képújság, városi közhasznú információkkal, hirdetésekkel. Az „Esztergom és Vidéke" hetilap is szívesen látott vendég a TV stúdiójában. Rendszeresen ismertetik a lapunkban megjelenő írásokat. Most mi szólunk róluk. A város lakosságának nagyobbik hányada, sajnos, még nem nézheti a kábeltelevízió adásait, műszaki, technikai, vagy pénzügyi akadályok miatt. Újságunkhoz azonban mindenki hozzájuthat. Dr. Etter Ödön főszerkesztő: Soha nem lett volna városi tévé, ha Mező Árpád el nem kezdi!" - Mikor indult Esztergomban a kábeltelevíziózás? - kérdeztük Mező Árpádot. - Már több mint két éve kezdődött. Az országban bekövetkezett politikai változások és az új sajtótörvény adtak lehetőséget az újabb, gyorsabb információs csatorna működtetésére. A város akkori vezetői egy helyi rádióban vagy televízióban gondolkodtak. A kertvárosi szovjet tévéadó átvételéről folytak is tárgyalások. Majd jött a frekvencia-moratórium. Közben megalakultak az új pártok. Jött a választás. Ez volt az a pillanat, amikor dönteni kellett A kiskapu lehetőségét kihasználva léptünk be a parabola antennákra épült kábelhálózatba. - Hogyan jött létre a helyi TV? - Az OKTÁV rendelkezett olyan technikai eszközökkel és jogosítvánnyal, hogy egyik napról a másikra indulhattak az adások. A városban ekkor több parabolaantenna-hálózat működött. Meg kellett állapodni ezekkel a társaságokkal. Legtöbb segítséget az Aranyhegyi Parabola PJT nyújtott. Ezért itt kezdtünk. Először az Aranyhegyen és a városközpontban láthatták műsorainkat. - Milyen eszközökkel indultak? - A „beköszönés", a kísérletek számítógépről történtek. Később a lakosság kérésére már élőképes adásokat is készítettünk. - Honnan közvetítettek először? - A kábelrendszerre való csatlakozás érdekében közel kellett kerülni az antennához. A technikai eszközöket magunkkal cipeltük, hogy az egyik negyedik emeleti lakásban rákapcsolhassunk az ott elhelyezett parabola főállomásra. Az „élőképes" adásokat felvettük, az OKTÁV stúdióban megszerkesztettük és úgy vittük az „adásba". Az adás emiatt nem volt kifogástalan. Mindent csak ideiglenesen tudtunk megoldani. - Kik a kezdők? - Az OKTÁV és a munkatársak. Majd később az egyik választási fórumon csatlakozott hozzánk dr. Etter Ödön ügyvéd, aki azóta is legaktívabb tagunk és irányítója a mostani helyi televíziózásnak. - Ma már a Zöldházban készül az adás. Hogyan kerültetek oda? - Az Aranyhegyi úti lakásból először leköltöztünk az ottani légópincébe, ahol az OKTÁV támogatásával kialakítottunk egy helyi stúdiót. Onnan már valódi élő műsorokat is adhattunk. Innen ismerhették meg a nézők Szederné Pereszlényi Márta bemondónkat, műsorvezetőnket O ajánlotta a Zöldházat. Az OKTÁVra háruló jelentős anyagi terhek miatt az Aranyhegyi úton sem maradhattunk. Etter Ödön barátunk megszervezte, hogy a Zöldházban öszszekapcsolódhassanak a városi kábelrendszerek. Támogatókat is talált Ez volt a fordulópont - Honnan vettétek a Strigon nevet? - A név a város régi nevéből származik. De köze volt az akkori támogatónkhoz, a Strigon 90 kfthez is. - Ez minőségi változást is jelentett.. - Igen. Tartalmi, műszaki, technikai téren egyaránt történtek változások. Kibővült a csapatunk, az OKTÁV pedig az eszközeivel járult hozzá az adások készítéséhez. - De ez sem tartott sokáig. Elfogyott a pénz, elköszönt a támogató... (folytatjuk) (P.I.)