Esztergom és Vidéke, 1992

1992-03-06 / 8. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Lehet-e orvos a közéleti ember?... Beszélgetés dr. Nemes Tamás városi tisztiorvossal Nemrég dr. Nemes Tamás nyer­te a városi tisztiorvosi állásra kiírt pályázatot. Korábban - mint az közismert - megyei tanácstag és a körzet országgyűlési képviselője volt. Most új beosztásába való be­iktatása alkalmából kerestem meg Nemes doktort. - Milyen szervezethez tartozik és milyen feladatokat lát el? - Szervezetünk pontos neve: Ál­lami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat. Centrális aláren­deltségű, államigazgatási szerve­zet, amely a korábbi Köjál és a városi főorvosi feladatok összevo­násából keletkezett. A tisztiorvosi szolgálatnak hazánkban nagy ha­gyománya van, jórészt a háború előttről, de még utána is létezett. Az más kérdés, hogy ma már ke­vés olyan nagy tudású ember van, aki egy személyben ezt el tudja látni. Ezért általában a helyettese a közegészségügyi és járványügyi szakember. Ez Esztergomban is így van. Feladata: a népesség egészségi állapotának javítása. Közismert, hogy halálozási arány­számunk az európai lista végén kullog. Országos programokat kell megvalósítanunk, mint a tü­dőszűrés, a nemibeteg-gondozás, vagy most az AIDS terjedésének megakadályozása. Ezen felül fel­adatunk az egészségügyi törvény­ek betartása és betartatása, vala­mint a hatósági jogkör gyakorlása. - Tisztiorvosi kinevezéséig a megyei közgyűlés alelnöke volt Mi volt ott a teendője? tatás egyes intézményeinek, a sza­kosított szociális otthonoknak, a gyermek- és ifjúsági intézmé­nyeknek a támogatása. Alelnök­ként a kultúrát, az egészségügyet és a szociális területet felügyel­tem, másrészt Esztergomot és tér­ségét képviseltem. Korábbi közé­leti tevékenységem alapján vá­lasztottak meg alelnöknek a me­gyei közgyűlés tagjai. Számomra mindig a szakmai szempontok voltak az elsődlegesek és komp­romisszumkészségem is segített, hogy idáig jussak. - A megyei közgyűlésben a vá­rosért és a vidékért sokat tudtam tenni, sőt most kezdtem volna iga­zán érteni a munkát. A tisztiorvosi pályázat elnyerése után tudtam meg, hogy a megyei alelnökségről le kell mondanom. Ugyanis a tör­vények szerint az államigazgatási tisztviselő nem lehet megyei el­nök, alelnök, városi polgármester vagy alpolgármester. Igazán saj­nálom, hogy ez így történt velem! Visszatérve a kérdésre: a megyei közgyűlés már más, mint a tanácsi rendszer volt. A megye regionális szolgáltatásokat lát el. Ilyen a gáz­vezeték építése, az árvízvédelem; a kultúra egyes területeinek, az ok­- A politikai átalakulás ke­mény éveiben volt parlamenti képviselő. Hogy volt ez? - A Parlamentben töltött öt év (1985-től 1990-ig) életem nagyon érdekes és szép szakasza volt. Ne­héz is volt. Többes jelölés után a választókerületem juttatott be, mindvégig azt képviseltem, meg­alkuvás nélkül. Eredményeim: az új Dobó építése, a Tanítóképző Főiskola kollégiuma. Magam is a nagymarosi vízlépcső ellen sza­vaztam. Leállították az építkezést, győztek a szakemberek. Kétségtelen, hogy a legnagyobb sikerem az Alkotmánybíróság esz­tergomi székhelyének kihasználá­sa. Ebben segítettek a vidéki kép­viselőtársak, a jó előkészítés és dr. Etter Ödön ügyvéd, az ötlet felve­tője. - Tisztiorvosként mit tud ten­ni a városért? - Már megteremtettem az alap­vető munkafeltételeket. Most azon dolgozom, hogy az önkor­mányzatok számára - Esztergom és vidéke értendő ebben - javasla­tokat vessek föl az egészségügyi alapellátási hálózatok kiépítésére vonatkozóan. Az alapellátás Esz­tergomban eddig a kórházhoz tar­tozott. Most ezt le kell választani. Ez vitákkal jár. A kétpólusú egészségügyi ellá­tás egyik része az alapellátás. Cél­ja, hogy minél több ember már az első szinten befejezett ellátást kapjon. Ez a hatékonyabb és taka­rékosabb rendszer. Az a cél, hogy az egészségügyi alapellátás a la­kosság számára elérhető legyen, és ne jelentsen többletterhet. Ille­tékességi területem Dömöstől Süt­tőig terjed. Több önkormányzattal, minde­nekelőtt az esztergomival jó kap­csolatot kell kiépítenem. Valamennyi polgármesterrel jó kontaktusom van, de ezeket az egészségügyi kérdésekben mélyí­tenem kell. Minden önkormány­zaü ülésen jelen kell lennem, s véleményemet hangoztatnom kell! (Pálos) Esztergom egy amerikai környezetvédő szemével Nemrég városunkba érkezett Mike Pohnl, az amerikai Békeszolgá­lat önkéntese, hogy két évet töltsön itt, ezzel is segítve Esztergom-Do­rog térsége környezetvédelmi gondjainak megoldását. Amerikában először a Michigan State Universityn végzett mezőgaz­dászként, majd üzleti ügyvitelből szerzett kandidátusi fokozatot. Hét évig Michigan állam gazdasági é. közösségfejlesztési szakértőjeként dolgozott, valamint mikroközgazdaságtant és management-t tanított a helyi főiskolán. Szabad idejében most a magyar nyelvvel ismerkedik. Esztergomi munkahelye a Komlerv Jókai utcai székházában található. ígérete szerint írásaival rendszeresen fogunk találkozni az Eszter­gom és Vidéke hasábjain. Az első már meg is érkezett. íme: Köztudott, hogy Magyaror­szág is rengeteg környezetvé­delmi problémával küzd. Szá­muk kétségbeejtő, de ezek nem minősíthetők megoldhatatlan­nak, ha - cselekvő módon te­remtjük meg az esélyt a továb­bélésre. Ebben a rovatban olyan eseteket szeretnék bemu­tatni, amelyek azt példázzák, hogy az USA polgárai hogyan járulnak hozzá a környezet megóvásához. Természetesen kitérek az esztergomi hasonló­ságokra is. Egy Saint Claire-tó menti kisvárosban, GROSSE POIN­TE-ban nőttem fel. Barátaim­mal időnk legnagyobb részét a tavon töltöttük; kenuztunk, horgásztunk. Húsz évvel ké­sőbb Lansingbe költöztem. A város egyetlen folyója olyan szennyezett volt, hogy életveszélyes volt akár a vízbe pottyani is. Ha ilyesmi mégis előfordult, csak a gyors orvosi beavatkozás segített. Az ott la­kók megelégelték a helyzetet, és hogy a városi hatóságokat is cselekvésre buzdítsák, akció­kat indítottak. Feltakarították a folyópartot és felkutatták a szennyezés okait, majd adatai­kat nyilvánosságra hozták. Kö­vetelték, hogy az illetékes ható­ságok akadályozzák meg a fo­lyó további szennyezését, en­nek érdekében még az adók időleges növelését is megsza­vazták. Ezek után a víz minősé­ge annyirajavult, hogy újra biz­tonságban lehetett úszni és csó­nakázni anélkül, hogy bárkinek is egészségügyi károsodást okozott volna. A város egy olyan 10 kilomé­teres sétautat építetett, amely a partközeli parkokat és a városi állatkertet köti össze a folyó­parttal. Ezen a sétányon a hét­végeken sok ezer ember élvezi a szabad levegőt, a folyót újra horgászok és kenusok népesítik be. A folyóparthoz ebéd utáni sétára munkások százai járnak le. Ami a mi dolgunkat illeti: az Esztergom-Dorog Település­közi Szövetség célja, hogy se­gítse a lakosság, az ipari és köz­igazgatási szervek együttmű­ködését a környezetvédelmi problémák megoldásában, amellyel az egész közösség ja­vát szolgálják. Mindenkinek rá kell ébrednie, hogy az embe­ribb környezet nem teremtődik meg magától, tenni kell érte. Ez pedig közös cselekvést kíván a döntéshozásban és a „takarítás­ban" is. (Gaál Árpádné fordítása)

Next

/
Oldalképek
Tartalom