Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-27 / 6. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Február 13-án újabb ülést tartott a képviselőtestület. A napirendek fő helyén változatlanul az 1992. évi vá­rosi költségvetés állt. Dr. Könözsy László polgármester tájékoztatta a képviselőket a két ülés közti hivatali eseményekről. Ezek között az Alkotmánybíróság vezető­jével, dr. Sólyom Lászlóval folyta­tott tárgyalás keltette a legnagyobb figyelmet Dr. Sólyom László - a polgármester útján - a következőket közölte a város képviselőivel: ko­rábban azt hitték, hogy az Alkot­mánybíróság csak ritkán fog ülésez­ni, munkája azonban tetemesen megnőtt. Az intézmény létszáma már most 100 fő körül van, így szá­mukra kicsi lesz az általunk felaján­lott Sándor-palota. De az Ország­gyűlési Könyvtárat sem tudják nél­külözni, Esztergomban ez pedig nem pótolható.,,Ha Esztergomba le­költöznének, sok lakás is kellene, melyre az Alkotmánybíróságnak nincs pénze." Kompromisszumos megoldás­ként javasolta, hogy a Sándor-palo­tát mint ünnepélyes kihirdető helyet használnák, így évente néhány ülést is tartanának Esztergomban. Az esz­tergomi palota lényegében „alkotó­háza" lehetne az Alkotmánybíróság­nak - tolmácsolta dr. Sólyom László gondolatait a polgármester. A tájékoztató után dr. Könöszy László tette fel a kérdést: „A testület mérlegelje, megér-e nekünk ennyit, hogy ez így legyen?" A képviselők egyetértésüket adták, hogy a Parla­ment vidéki képviselőihez levelet küldjön az önkormányzat, melyben támogatásukat kérik az esztergomi székhely változatlanul hagyásához. E napirendhez kapcsolódott Ba­logh Péter alpolgármester tájékoz­tatója. Balohg Péter részt vett a me­gyei önkormányzat egészségügyi bizottságának ülésén, ahol is a váro­sok polgármesterei kritizálták a me­gyei források elosztását „Például Tatabánya város a megyei kórház­hoz egy forinttal sem járul hozzá, de ez más ágazatoknál is így van" ­mondta az alpolgármester. A második napirendben a Petőfi utca 44. sz. alatti (volt MÉH telep) ingatlan-eladását terjesztette a kép­jobb bérkeretnek, de ez a hivatal nagy létszámú! A költségvetést csak akkor fogadom el, ha olyan határo­zat születik, hogy a testület néhány hónap múlva felülvizsgálja a hivatal létszámát" - fejezte be hozzászólá­sát Sipos Imre. A polgármesteri válasz szerint máshol a „régi trükköt" alkalmaz­zák, az igazgatási létszámot másho­vá helyezik ki, ezért alacsonyak a Sipos Imre által közölt létszámok. „A következő 2.5 - 3 évben többször átvizsgáljuk a létszámot, de a becsű­Városházi tudósítás viselők elé dr. Balázs László, a gaz­dasági bizottság elnöke. A szolgalmi joggal is terhelt ingatlan szakértők által megállapított vételárát a testü­let néhány tagja vitatta, így az eladás ügye nem kapta meg a 2/3-os több­séget. A testület 17 órakor kezdte meg a költségvetés vitáját. Napirend előtt kért szót Sipos Imre, aki a Polgár­mesteri Hivatal létszám- és bérkere­tével kapcsolatos észrevételeit tárta a képviselők elé. „A hivatal bérkerete - közterhek­kel együtt - 1991-ben 28.530 ezer forint volt, ez az 1992. évi költség­vetésben már 42.564 ezer Ft-ra (149 % - szerkJ) növekedett Meg­kérdeztem több várost, akik tájékoz­tattak hivatalaik létszámáról. Tatán 20 ezer feletti lakosra vetítve 61 fő, Komáromban 24.5 ezer lakosra 63 fő, Gyöngyösön 34.5 ezer lakosra 81 fő, míg Esztergomban 30 ezer körüli lakosra vetítve 120.5 fős a hivatal állománya. Nem vagyok ellene a letes dolgozók jie ijedjenek meg, hogy munka nélkül maradnak!" ­válaszolt a feltevésre dr. Könözsi László. A képviselők e fontos kérdésről úgy döntöttek, hogy fél éven belül felülvizsgálják a hivatali apparátus létszámát A költségvetési rendelet-tervezet vitájához a továbbiakban hozzászól­tak még Juhász Józsefné (bérkérdé­sek), Kund Ferenc (GAMESZ-nek a költségvetés végrehajtásában kapott szerepe), Nagyfalusi Tibor (a Szaba­didő Központ költségvetési elő­irányzatának csökkentése). Vilmos Péter kertvárosi képviselő múlt heti határozott kérésének meg­felelően a költségvetésben részlete­sen kimunkálták a részönkormány­zatot illető részt Esztergom-Kertvá­ros 1992-ben összesen 88.012 ezer Ft-tot kap, melyből 45.694 ezer fo­rint felhasználása, illetve annak fel­ügyelete a jövőben a részönkor­mányzat feladata lesz. Az előző heti testületi vitában Mi­avecz Jenő, az oktatási bizottság el­nöke kifogásolta, hogy az oktatási intézmények felújítására a költség­vetés-tervezetben a bizottság mini­mum-igénye sem kapott helyet! Ez a költségvetés azonban már „terve­sítve" tartalmazta a 6 milliós mini­mum-igényt A mostani vitában az is eldőlt, hogy az eseüeges többletbe­vételből az intézmények felújítási igényei is elsőbbséget élveznek. A költségvetési vitát követően - csu­pán címszavakban - a következőről döntöttek a képviselők: 1.) Ámon György, a kertvárosi önkormányzat vezetője kérte, hogy a jelenleg 4 fős részönkormányzat létszámát 11 főre emelje fel a testü­let Ez a kertvárosiak kérése. A kérés még jogi tisztázást igényel, ha ennek nincs akadálya, a testület a kérést támogatja. 2.) Minczér Kálmán szlovák ki­sebbségi képviselő Pilisszentlélek 1992. évi rendezvényeihez kért tá­mogatást A költségvetés erre jelen­leg csak 60 ezer forintot tudott biz­tosítani. 3.) Dr. Antalics Mihály, az egész­ségügyi bizottság mb. elnöke szerint „elhamarkodott döntés volt" a Csa­ládsegítő Központ Széchenyi térről való kiköltöztetése. Miután a Buda­pest Bank az épület emeleti irodáiért évi 1,5 millió Ft, bérleti díjat fizet a testület elfogadta az intézmény más de azonos színvonalú helyen történő további működtetését A testületi munka a szünet után zárt üléssel folytatódott, amin a kép­viselők a szigeti finn üdülőfalu léte­sítése körüli újabb fejleményeket tárgyalták meg. Tudósított: Koditek Pál A képviselőtestület február 17-ére közmeghallgatásra hívta Esztergom polgárait. Dr. Könözsy László köszön­tötte a megjelenteket és a helyi televí­zió révén a város lakosságát, majd rö­vid áttekintést adott az eltelt esztendő gazdálkodásáról, melyet így foglalt össze: sikerült megőrizni a Város fize­tőképességét és biztosítani az intéz­ményhálózat működését. Kérte a jelenlévőket hogy a, jó gaz­da" szemével vizsgálják az 1992-es év költségvetését A „keretek szűkösek", de ez a költségvetés minden fontos terület számára elégséges pénzt igye­kezett juttatni - foglalta össze az ez évi költségvetés készítésének alapelvét a polgármester. Dr. Takács Márta jegyző és Bauer Lajosné, a pénzügyek vezetője ismer­tették a költségvetés indoklását és a különböző ágazatokra fordítható összegek nagyságát majd ezt követő­en a lakossági kérdések, vélemények következtek. A lakosság részéről - mint várható volt - Esztergom igen rossz köztiszta­sági helyzetét illette a legtöbb kritika. Ez ügyben négy felszólalás is elhang­Bezár-e az aranyhegyi bölcsőde? KÖZMEGHALLGATÁS '92 zott de a polgármester a helyzet alap­vető javulását csak a Városgazdálko­dási Vállalat átszervezésének befeje­zése után tudta ígérni. Köztudott hogy a városi bölcsődék alacsony kihasználtságára való tekin­tettel a Város átmenetileg be kívánja zárni az Aranyhegyi úti bölcsődét. Az ez ellen tiltakozó szülők képviseleté­ben Muzslai Zsitva Ágnes nyújtott át petíciót a polgármesternek, de az ügy­ben Lencsés József, mint érdekelt szü­lő, szóban is tiltakozott Kérte, hogy a bölcsődét legalább májusig üzemel­tesse az önkormányzat mikoris a gyermekek egy része úgyis óvodásko­rú lesz. A bezárást szakmai és gazda­sági okok egyaránt szükségessé te­szik: így indokolta a testületi döntést dr. Antalics Mihály, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke valamint Balogh Péter alpolgármester. Endrédi József, a következő hozzá­szóló is egyetértett a bölcsőde átmene­ti bezárásával, majd az iránt érdeklő­dött hogy mekkora tőke után tervezte meg a Város a 4 milliós vállalkozási hozadék-bevételt. A kérdésére Bauer Lajosné válaszolt és elmondta, hogy a Város hét gazdasági vállalkozásban vesz részt közel 60 milliós tőkével. Ebből azonban mintegy 90 % az im­mobil tőke, amit kivonni - különböző megfontolások miatt - nem lehet illet­ve nem célszerű, (pl. UNIKER RT, STRIGONIUM RT.) Az MDF esztergomi szervezetének tagja, dr. Gaál Károly közgazdász kér­dései is érintették a közigazgatás té­makörét de kíváncsi volt az önkor­mányzat oktatáspolitikájára is. Miavecz Jenő, az oktatási bizottság elnöke fejtette ki a képviselőtestület álláspontját. „Legfőbb koncepciónk, hogy a Város iskolajellegét megtart­suk! Éppen ezért nem adtuk át közép­fokú intézményeinket a megyének. Az oktatási bizottság nevében megnyug­tatom a pedagógusokat és a szülőket hogy a bizottság oktatásbarát politikát folytat!" - válaszolt a kérdésre Mi­avecz Jenő. Horváth György a vállalkozási pá­lyázatok bírálatára, illetve az egyes pályázók etikátlan magatartására vilá­gított rá az esztergomi temetők gondo­zására kiírt pályázat kapcsán. „Az egyik pályázó kft képviselője 100 ezer forintot kívánt adni, hogy meg­nyugtasson" - mondta a képviselő, de most a televízión keresztül üzenem, hogy „ezt inkább adja a II. vüághábo­rús emlékműre" - fejezte be nagy tet­szést aratott hozzászólását a szóki­mondásáról ismert nagyvárosi képvi­selő. Török József nyugdíjas testnevelő tanár kritikával illette a képviselők hosszú felszólalásait A képviselők egy része nem tart kapcsolatot válasz­tóival, s egyetért Sipos Imrével, mert szerinte is magas a Polgármesteri Hi­vatal létszáma - vette számba észrevé­teleit a nagy közéleti aktivitásáról is­mert tanár. A közmeghallgatás röviddel 21 óra előtt ért véget K.P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom