Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-14 / 5. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 7 Künstlergasse III. Tisztelettel a „Künstlergasse" cikk írójának, s.j. úrnak. Kérem, engedje meg, hogy az Esz­tergom és Vidéke 1992.1. 31-én meg­jelent cikkére mint született esztergo­mi lakos és hajdan a Rózsa utca lakója válaszoljak, illetve engedelmével a cikket a tényeknek megfelelően he­lyesbítsem: A Szenttamás-hegy lábá­nál, a „Jódobronyánál" lépcsősor ve­zet a Szent István-emlékműhöz, illet­ve a „Művészek utcájához". Igen, így helyes, mert a „Jódobronya" fölötti út oda vezet és nem a Rózsa utcához, mert a Rózsa utca párhuzamosan ha­lad a Bajcsy-Zsilinszky utcával és nem a Szent István-emlékmű felé! To­vábbá meg kell említenem, hogy a Ró­zsa utca 8-10 éve az egyik aradi vérta­nú, Török Ignác nevét viseli. Néhány ház számtábláján is látható az új utca­név. Idős korom miatt inkább nyáron sé­tálgatok el gyermekkorom kedves ut­cájába. Annak idején kis házacskák, kedves otthonok voltak ott és az utca nem volt szemetes, pedig csak kispén­zű munkások lakták. Sok évtized múlt el azóta! Mindig sajnálattal állapítot­tam meg, hogy most milyen elhanya­golt, rendetlen, amikor ott milliomo­sok is élnek! Felújították, újjáépítették azt a bizonyos házat is, amit ön a cikkében „kupi"-ként említett. Most újjáépítve a, .RÓZSA" panzió és presz­szó üzemel benne. A felújítás óta már néhány év eltelt, de még mindig nagy kupacokban áll a törmelék, a szemét ­legalább is az ősszel még ott volt! Ugyanígy ott a szemétlerakat (kő, bá­doghordó és cseréptörmelék) az évek­kel ezelőtt felújított Bajcsy-Zs. u. 27. számú ház Török I. utcai részén! A jelekből ítélve, úgy látszik, az önkormányzattól az utcában nemigen járt illetékes személy - aki látva a há­zak körüli rendetlenséget, szemetet, hivatalból felszólította volna a tulaj­donosokat, rakjanak rendet a saját por­tájuk körül. Ha az önkormányzat ezekben az ügyekben sem intézkedik, s az utcarend megóvására nem alkal­maz szankciókat, akkor Önök még na­gyon sokszor és nagyon sokáig irogat­hatják, hogy : SZEMETES A VÁROS! Tisztelettel: Egy öreg esztergomi lokálpátrióta Hogyan került a Zöld Ház falára a napóra? Lapunkban nemrég jelent meg Rafael Balázs írása, amelyben a Zöld Ház falán elhelyezett napórát illetően jól „odamondogatott". Mi megkérdeztük Klotz Józsefet, az óra alkotóját, mondaná el, mit is tud ez az ősi szerkezet: - Amikor a Regiomontanus csil­lagászati klub a régi művelődési házból átköltözött a Zöld Házba, dr. Jónás László kollegámmal kör­bejártuk az épületet. A déli falat szemlélve bennem vetődött fel a napóra gondolata. Vállaltam, és a hozzá való anyago­kat is én szereztem be. - Kérem, ismertesse az óra működését! - Először is hadd mellékeljek egy december 25-én készült felvé­telt. Ekkor ellenőriztem a napóra működését, az egyik legfontosabb időpontban, amikor az időegyen­let „O". Lehet látni, hogy a fém­pálca árnyéka pontosan a téli idő­számítást jelző 12-es órapont fe­lettjelenik meg. Ekkor delel a nap. Tehát az égi vezérlés a földi szá­mítás pontosságát igazolja. Az „időegyenlet" - azaz a szo­láris és a középidő különbség - az év folyamán állandóan változik, ezért jelenleg, január 15-én, tör­vényszerűen késik kilenc percet a napóra - az óraszámok közép­pontjához viszonyítva. A múlt év októberében Pécsett részt vettem az V. Országos Csil­lagászattörténeti Találkozón és a Napóra Szimpóziumon. Akkori előadásomban nemcsak a Zöld Ház falán lévő napóra diafelvéte­lét mutattam be, hanem a Deák Ferenc utcai óvoda számára készí­tett játékos napóráét is. Talán en­nek köszönhetem, hogy a jelen lé­vő Herbert Rau napórakutató Ber­linből ajándékként elküldte az évek óta áhított Sonnenuhr című rendkívül ritka és értékes könyvet. Továbbá szeretném megemlíteni, hogy a napórák fényképét és leírá­sát a szakértők elkérték és azok a magyar napórakatalógusban is meg fognak jelenni. De hadd mondjak néhány szót magáról az óráról is. A napóra 4,8 méter széles és 2,4 méter magas. Fölötte a felirat: Pro patria et liber­tate - A hazáért és a szabadságért. A felirat betűi rézlemezből készül­tek. Az árnyékvető rúd (gnomon) hossza 155 centi, átmérője 2,5 centi és rozsdamentes acélcsőből készült. A rúd Esztergom földrajzi szélességének (47,8°), valamint a falfelület kelet felé való 10 °-os elfordulásának megfelelően oldal­irányban 80 °-os szögben egy tár­csához van hegesztve. A napóra felülete és a mutató méretezése olyan, hogy a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején (III. 21., illetve IX. 23.) 42,5 °-os napál­lásnál - a téli időszámítás kék szí­nű 12-es óraszámát éri el. A rúdtartó tárcsán négy lyuk van, azok segítségével rögzítettük a tárcsát a falhoz, olymódon, hogy a falat átfúrtuk és mindkét oldalán menetes csavarokkal és alátétek­kel biztosítottuk a rúd szilárd tar­tását. A téli időszámítást mutató arab számok 23,5 centi magasak és alu­míniumbólkészültek. A zsírtalaní­tás és eloxálás után kék Trinát zo­máncfestékkel még kétszer átken­tük őket. A nyári időszámítás római szá­mai 26,5 centi magasak és rézle­mezből készültek, kalapálásos domborítással. Ezek az óraszá­mok az árnyék iránya felé fordul­nak. A napóra felületén lévő minden festési munkát tartós, Tilatex kül­ső diszperziós falfestékkel végez­tünk, három rétegben. Apax - bé­ke, békesség - felirat is festve van. A zónaidő - időegyenlet - tekin­tetében a „földi" órák a közép-eu­rópai időt mutatják, vagyis a 15. hosszúságú kör szerint járnak. Esztergom azonban a 18°45' hosszúságú körön fekszik. Vagyis a különbség (18°45'-15°) = 3°45\ Mivel 1° = 4 perccel, ezért 3°45'= 15 perccel. A napóra készítésekor a 15 perc zónaidőt „beépítettem" (kelet felé 15 perccel elcsúsztatva tüntettem fel az óraszámokat), ezért a földi órákkal történő összahasonlításnál csupán az időegyenletet kell szá­mításba venni. - (Időegyenlet, vagy időkiegyenlítés: a szoláris idő és a középidő közti különbség, mely az év folyamán állandóan változik). De, hogy a csillagászati követel­ményeknek is eleget tegyünk, - a napóra felületén a SUGARAK IRÁNYA PONTOSAN A HELYI VALÓDI IDŐT JELZI! Vagyis, ha ezek középpontjára esik az ár­nyék, az a helyi idő. A napóra tervezését és kivitele­zését is jórészt magam végeztem. A tartozékok elkészítésében Du­dás György vegyészmérnök, a Do­gép Rt, Dinnyés Mihály és Szé­kely Béla bádogos, Vörös József és Trexler László amatörcsilla­gász, valamint Baják Mihály és Antal Péter voltak segítségemre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom