Esztergom és Vidéke, 1992

1992-12-03 / 47. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE HÍREK— ESEMÉNYEK—TUDÓSÍTÁSOK Bankos vendégek Esztergomban j árt Bod Péter Akos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. - Polgármester úr! Mi, a sajtó lekéstünk erről a találkozóról. Miért jártak itt a vendégek? -Én magam is csak néhány napja tudtam, hogy jelentós pénzemberek csoportja jön városunkba - elsősor­ban a Suzuki érdekli őket. - Jól tudjuk, hogy az ilyen talál­kozók nem minden részletükben nyilvánosak, publikusak. Mégis: mit tudhatunk meg? - A Suzukiban Lepsényi igazgató úr vendégei voltak a bankszakembe­rek. Egy ilyen gyárlátogatás nagyon sok látványossággal szolgál. Bizo­nyára érdeklődve nézték az első ma­gyar kiskocsik szerelését. - Ez biztos. Azonban ilyenkor másról is szó eshet... - Természetesen. Mint tudjuk, ez a kocsi csak akkor lesz magyar, ha egy jelentős arányt elér a hazai be­szállítók aránya. Efelől tájékozód­tak a szakemberek, ennek kapcsán esett szó speciális hitelfinanszírozá­si problémákról. Többet a dologról nemigen mondhatok. - Ez természetes. Mint ahogyan az is, hogy a Városházát is felke­resték. - Igen. Egy órát töltöttek itt, tájé­kozódni kívántak az önkormányzati munkáról. Éppen két bizottsági ülés volt a Házban, azokra is belátogat­tak. - Milyen gondokat célszerű szóba hozni egy ilyen látogatáskor? - Nekünk nagyon súlyos öröksé­günk van, laktanyák, honvédségi te­rületek elsősorban, meg az elmara­dás más dunántúli területektől. Szóltam a kincstári vagyonkezelő­vel való gondokról, arról, hogy sok mindent nem mozdíthatunk mi ma­gunk előre, pedig képesek lennénk rá. - Gondolom, az értékesítési prob­lémák... - Azok is. Meg aztán: elriad a külföldi, mikor kiderül, hogy itteni ingatlanokról, egyebekről, minden­ről Pesten kell tárgyalni. Van egy csomó dolog, amiért mindig a fővá­rosba kell szaladgálni. Így sok min­denről lemaradunk. De az egy óra elszaladt... Jönnek hamarosan, s ak­kor a sajtót is idecsődítjük! - Előre is köszönöm. Jövünk. Végetért Esztergom Általános Rendezési Tervének lakossági fóru­mokon való bemutatása. Az utolsó alkalommal a tervezők Esztergom város külterületeit mutatták be. Havas Mária ismertette a zártker­tek helyzetét. Nagyon sok olyan kül­területe van a városnak, ahol, túllép­ve a mindenkori szabályozásokon, komoly magánépítkezések voltak. Az így született épületekben nem­csak hétvégeken, nyáron tartózkod­nak, sokan folyamatosan ott laknak. (A tudósító megjegyzése: annak el­lenére, hogy „nem a megengedett módon hasznosítják" épületeiket, tudomásul kell venni: sokan csak így tudták megoldani lakásproblé­máikat!) Az építész elképzelései szerint differenciálni kellene a különböző területek között: Búbánat, Szamár­hegy, Csenkei-híd, Szénrakodó kör­nyéke - illetve Dobogókői út feletti szolok. A közvetlenül a Duna menti területeket ugyanakkor célszerű egységesen szabályozni, mintegy 3o-5o méter széles szakaszon sé­tányt kialakítani. Erre lehetne vezet­ni az oly sokat emlegetett nemzetkö­zi kerékpárutat is. Csenkei-híd környéke: a terület kiválóan alkalmas vízisport-telep létrehozására. A külterületeken kívül létezik még néhány olyan helyszín, amely­nek tervein az OPEION alapítvány szakemberei dolgoznak. Ilyen Esz­tergom-Kertváros területének, a Pa­latínus-tónak, a kertvárosi lakta­nyáknak a gondja. Pilisszentlélek rendezési tervének kérdése egyre fe­szítőbb - a falu helyzetével külön oldalon foglalkozunk. A fórum után beszélgettem Ba­logh Ákos vezető tervezővel, az Ál­talános Rendezési Tervet létrehozó team vezetőjével. - Milyenek voltak a fórumok? - Hasznosak. Volt, mikor sokan voltunk, volt, amikor kevesen jöttek el. -Nem lehetne a jövőben másképp szervezni ezeket az estéket? - Az elmúlt alkalommal mondtam a „tervkocsmák" ötletét. Ez az egyik lehetséges irány. így talán ki lehet kerülni a felesleges, egyeztetés nél­küli vitákat. - Úgy érzem, valamilyen városi fórum létrehozására is szükség van. - Igen. Egy olyan, az összes váro­si szervezet számára létrehozott vi­tafórum lehetne ez, ahol kialakíthat­nánk a nagyon hiányzó stratégiai gondolkodásmódot. - Egy ilyen fórum - egyfajta ma­gisztrátus, tanácsadó testület - mit tehet ilyen igények esetén: itt la­kunk, csak itt lakhatunk, a külterüle­ten , de nincs víz, szemétszállítás, gáz stb.? - Tudatosíthatja, hogy a helyi kis­közösségnek kell vállalnia a közmű­építésből, egyebekből adódó gondo­kat. - Vannak ilyen kísérletek a világ­ban? - Természetesen. Ezeken a talál­kozókon az adott helyi társada­lomból jelen vannak tervezők, orvo­sok, tanárok, diákok - mindazok képviselői, akik a régióban élnek. Egyfajta, a mára már - nálunk ­szinte ismeretlen bizalom jellemzi ezeket a közösségeket. A gépek után a programokról Lipót h András né és Vezér László ez év tavaszán, egyszerre érkeztek a Városházára, ellátni olyan feladato­kat, amelyek nélkül ma már a kor­szerű ügyvitel nem tud létezni. - Hogyan kezdtetek a munkát? - Felmértük, milyen feladatokat kell megoldani a Polgármesteri Hi­vatal munkáján akgyorsításaésköny­nyítése érdekében - mondja Lipóth Andrásné, aki a sajnálatosan tönk szélére került SZIM-ből jött át a hi­vatalba. - Milyen területeken akartok előbbrelépni? - Ahogyan már a múlt héten el­hangzott: a hivatali munka könnyí­tése, az ügyintézési idő rövidítése, döntéshez szükséges, naprakész in­formációk biztosítása a cél. - Eddig a hivatalban papíron, kartotékokon tartották nyilván a kü­lönböző adatokat. Ez megváltozik? - Az új adatok számítógépre vite­lével pontos, naprakész nyilvántar­tást tudunk megvalósítani (például folyik az önkormányzati vagyon tel­jes számbavétele, a közeljövőben a lakásigénylők számítógépes nyil­vántartását kezdjük meg. -Az állampolgárnak mivel „szol­gál" ez a rendszer? - Már egy meglévő, de mindig bővíthető és bővülő városi informá­ciós rendszerbe kerülnek a különbö­ző adatok. A rendszer kiépülése után bármit kell előkeresni, bármilyen, lakásra, telekre, szőlőre stb. vonat­kozó adatot, az azonnal rendelkezé­sünkre áll, az ügyfélnek nem kell hetekig dolgai után járkálnia. Az in­formációs rendszer csúcsát a majd bevezetésre kerülő térinformatikai rendszer jelenti. A Városháza ­belülről -Nagyon misztikus ez a kifejezés. Valójában mit jelent? - A szöveges információkat térké­pi adatokkal kapcsoljuk össze. Gya­korlatban? Ha valaki például épít­kezni akar, számítógépen megjele­níthető a telke, háza, pontosan jelez­hetők - rajzon! - a különböző köz­művek, telekhatárok. Nem kell kar­totékok között kutakodni poros rak­tárakban, elpiszkolt, régi adatokat bogarászni: minden azonnal előt­tünk lehet. -A Városháza gépparkja jelenleg mire képes? - Nem kevésre. Ahhoz azonban, hogy a tervezett rendszert megcsi­nálhassuk, komoly beszerzésekre van szükség. - Úgy tudom, ti magatok is „csi­náltok" pénzt! - Közvetve igen. Mert azok a programok, melyeken dolgozunk, valamikor talán eladhatóak is lesz­nek - de megvenni semmiképpen nem kell őket. - Azzal is segítettétek a Városhá­zát, hogy magatok végeztétek a kü­lönböző osztályokon a betanítást. - Azok a tanfolyamok - mondja Vezér László -, amelyeket drága pénzen szerveznek, biztosan jók, hatásosak. A helyi betanítás óriási előnye, hogy minimális számítás­technikai ismeretekkel tanítja meg a felhasználókat a programok haté­kony alkalmazására. - Ez is egyfajta „megtakarítás". A dolgozóknak már jó kétharmada került kapcsolatba a gépekkel. Itt az év vége. Tele statisztikai kötelezett­séggel. Milyen segítséget ad a szá­mítógép? - Ez a munka, hagyományos mó­don, több hetet vesz igénybe. Ha a gépekbe táplált adatok pontosak, s ha kiegészül a VIR (Városi információs rendszer), akkor a különböző szem­pontú statisztikák „lehívása", összeál­lítása néhány mozdulat csupán... A jövő Esztergoma

Next

/
Oldalképek
Tartalom