Esztergom és Vidéke, 1992

1992-11-26 / 46. szám

7 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Lapunk 44. számában írtunk arról, hogy az Esztergomi Érseki Főhatóság meghívásos pályázatot hirdetett a volt Volán szálló papnevelő intézetté (sze­mináriummá) való áttervezésére. A pályázati kiírásban a tervezési prog­ram, a tervezési cél és a tervezési szempontok szerepeltek. A bíráló bizottság az alábbi sorren­det állította föl; 1, Abakusz BT (Tóth Árpád építész­mérnök), 2-3, az E-U Tervező-Fej­lesztő Kft (Bártfai Tamás, Karácsony Tamás, Kund Ferenc építészmérnö­kök), valamint Hermány Judit-Schlosz­szer Attila építészek tervpályázata. Korábbi írásunkban az első helyre rangsorolt pályázatot már bemutattuk. Most a második-harmadik helyre ítélt pályamunkák közül a DOLBY B SYSTEM jeligével beadott É-ll ter­vező csoport alkotását mutatjuk be. - Milyen építészeti cél vezette a tervezőket? - Abból az adottságból indultunk ki, hogy a Volán szálló a hatvanas években épült és külsejében magán viseli a modemizmus jegyeit. Ám a funkcionalizmus értékes, pozitív esz­méi közül keveset tudhat magáénak. Szerkezetei bonyolultak, az átvett kül­ső formai jegyek gyengítik a funkcio­nális megoldást. A lapostető használata öncélú. Az új funkció az épület további megoldásait is megkérdőjelezi: például a földszinti üvegfalat, amely belátást enged a ház földszinti életébe. A cél az, hogy a papnevelde számá­ra zárt, nyugodt, bensőséges hangula­tú világot teremtsünk. Alapvetően mást, mint a mai. Az épületre tehát egy „új ruhát" kell húzni, mely tükrözi a „... íme mondom nektek, hogy boldoggá kell tennünk az embereket..." - Részlet az Árpád-házi Szent Erzsébet Egészségügyi Szakközépiskola Erzsébet-napra hirdetett pályázatának díjnyertes dolgozatából ­Boldogok vagyunk, hogy Szent Er­zsébet életét ismét feleleveníthetjük, hogy cselekedeteit ismerve mi is meg­tanuljunk másokat boldoggá tenni. Élete ma is vonzó példa minden ember számára. Mi is sokszor szeretnénk csodákat tenni, de az emberek a cso­dák említésekor nagy dolgokat vár­nak, pedig a csoda ott van minden kis virágban, minden szívdobbanásban és mosolyban. Erzsébet, II. Endre királyunk lánya 1207-ben született. 4 éves korában ke­rült Thüringiába, hogy a kor szokása szerint vőlegényével, Hermannal együtt nevelkedjék. Hermann halála után testvéréhez, Lajoshoz adták fele­ségül, akit mélységesen megszeretett. A házaspár boldog családi élete nem tartott sokáig, mert Lajos meghalt a keresztesháborúban. Erzsébet szíve vérzett a fájdalomtól, de elfogadta Is­ten akaratát. Nemcsak gyermekeit igyekezett boldoggá tenni, hanem a környék szegényeit és koldusait is. Menhelyet és iskolát alapított számuk­ra, Isten szeretetéből táplálkozva ápol­ta és gondozta a nincsteleneket. Szen­vedésében, bánatában azáltal vigasz­talódott meg, hogy mosolyt fakasztott a szomorú arcokra. Krisztusi szeretet töltötte be és formálta életét, ebből eredt minden szívet meghódító vidám­sága is. Erzsébet lelke mélyéig megrendült azon a napon, amikor a szegények ez­reit hívta meg Wartburgba, hogy özve­gyi örökségének maradékát sajátkezű­leg ossza szét a szegények között. Az éjszakára is ottmaradtaknak tábortüzet rakatott, és ének közben ezt mondta nekik: „Igyekezzünk az embereket felvidítani." Nekünk is nap mint nap alkalmunk van a szeretetnek ajtót nyitni, ha Szent Erzsébet példáját követve viszonyu­lunk embertársainkhoz. Legfontosabb ezt a családban megélni, melyben a kölcsönös bizalom, az egyetértés, az őszinteség és a szeretet munkál, mert ezek nélkül nincs harmónikus élet. A kórházban sok alkalom adódik a betegek panaszát meghallgatni, fi­gyelmesnek lenni, együttérezni velük. A szakmai tudás önmagában kevés. Akkor válik teljessé, ha szeretettel, tisztelettel vagyunk a betegek iránt. Ha Szent Erzsébet ma a betegek között lenne, ma is, úgy, mint életében tette, szívének szeretetét mind rájuk áldoz­ná. Egyszerű lenne és kerülné a feltű­nést, mindenféle ápolási tevékenysé­get szívesen végezne, és nem undo­rodnék a betegeket tisztába tenni, ágy­tálukat kivinni. Életünket a visszaverődő sugarak teszik boldoggá. A betegektől felénk áradó hála és köszönet adjon kitartást, hogy becsületteljes örömmel végez­hessük munkánkat - Szent Erzsébet példáját követve. Barina Anikó, Érdy Andrea, Kenyó Krisztina, Mirejder Beatrix, Takács Etelka, a III. B. osztály tanulói A TOKAJ GALÉRIA VENDEGE BENKŐ PÉTER SZÍNMŰVÉSZ Esztergomban, a Kossuth Lajos utca 11. szám alatti üzlethelyiségben Mészáros Iván vállalkozó nemrég nyitotta meg a Tokaj Galériát. Mint a megnyitóról szóló tudósításunkban is írtuk, ez a galéria a kultúra- és műpártolók találkozóhelye lehet. Itt pénteken, november 27-én Benkő Péter színművész előadói estjére kerül sor. Két előadás is lesz: 17 és 20 órakor. Az elsőre leginkább a diákokat és a fiatalokat várják. A művész „Együtt és mégis külön" című műsorának ez lesz az ősbemutatója. Ezt követ,pen beszélgetésre és dedikálásra kerül sor. JEGYEK ELŐVÉTELBEN A HELYSZÍNEN VÁLTHATÓK. oszlopos tér, a „főhajóban" összefüg­gő V alakú asztallal, a tengelyben fres­kóval és nagy tálalószekrénnyel. Az egyterű közösségi épületben paravá­nokból építhető színes „dobozok": stúdió, videó. Agalérián elhelyezkedő számítógépteremmel, könyvtárte­remmel. A kis kápolna égbetörő tető­vel készül. Kertet, fasorral, sétánnyal, kerti építménnyel, a tornaszoba előtti nagy fedett területtel, Az elöljárói lakások esetében nagy árnyékos terasszal, a Bazilika látvá­nyával számoltunk, = Milyen szerkezetekre volna szükség? = A meglévő épület betonrabie elő­tetőit le kell bontani, így válik lehető­vé az egyszerű továbbépítés, illetve az „kéreg" megépítése, ta flj szerke­benne folyó életet, mely jellemzi an- magasra helyezett kisméretű ablakok- zetek hagyományosak, ikersejttégla nak funkcióját. kai. falakkal, monolit vasbeton födémmel, Mindezt úgy, hogy a meglévő épü- Folyamatos, de a funkció szerint fa ácsszerkezettel, let karakteresebbé, esztergomibbávál- változó térfallal az utcai telekhatára- Az új ,.kéreg" kőburkolatú, vala­jon. Ezt jó eséllyel tudjuk megoldani, kon, mely az épületet a zártsorsú tömb mint a közösségi terek padlóburkolata hiszen az az új funkció, amit az épület meglévő térfalával köti össze. is kő. A homlokzatvakolat simított, befogad, önmagában karakteres, évez- Határozott szerkesztéssel, kemény festett. A nyílászárók fa anyagúak, hő­redes hagyományai, kialakult jelrend- élekkel, egyszerű geometriai formák- szigetelő üveggel. A kápolna óromfala szere van. kai. Az épület tömegének és a homlok- faburkolatot kap. A tetőfedés fémle­- Milyen eszközökkel valósítha- zatok egyesúlyával, összefüggő üveg- mezzel, illetve cseréppel történik, tók meg ezek a célok? felületekkel, lebegő tetőkkel simul a - Mennyiből építhető meg ez a - A földszinti és az első emeleti környezetbe. merőben új épületegyüttes? zónában új homlokzati kéreggel. Az új Végül homogén anyaghasználattal, - A papnevelő intézet alapvetően kéreg tömör, stabil, kővel burkolt, il- lehetőleg helyi anyaggal: süttői mész- megváltoztatná a mostani szállót és letve kőből rakott. Kis nyílásokkal vé- kővel, padlóburkolattal, kerti járófelü- környezetét. Esztergom hangulatának delmet adó. Új, középmagas kápolná- lettel. Utalva a középkori történeti megfelelő épületekkel. val, közösségi épülettel, udvari épület- hangulatra, hiszen műemléki jelentő- Nem kerülne többe az elvárt 65 mii­tel, melyek átmenetet jelentenek a ségű területen való átépítésről van szó. liónál, mert olcsón, jól gyártható ele­négyszintes hotel-szárny és környeze- - Milyen új hangulati elemek be- mekből építenénk meg. te között. Új, jelentéssel bíró építmé- építését tervezték? nyekkel, homlokzatokkal, mint a ká- -Az előcsarnok előtt megépített új (Pálos) polna meredekre szerkesztett teteje, „kéreg" és a hotelszárny között üveg míves párkányokkal, kőburkolattal, felülvilágító tető feszül. Az ebédlő

Next

/
Oldalképek
Tartalom