Esztergom és Vidéke, 1992

1992-11-26 / 46. szám

1992. december 10. * 48. szám * Á ra: 19,50 Ft ESZTERGOM és VIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KÖRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban Esztergom és Ehingen: testvérvárosok 1992. november 21-én testvérvárosi delegációt fogadott Esztergom város képviselő-testülete. Ehingen küldött­ségét Johann Krieger polgármester vezette. A Városháza szimbolikus virág­kompozíciókkal díszített nagytermé­ben gyülekeztek az esztergomi képvi­selők és a Városháza vendégei. Szívé­lyesen fogadták a három napos gazdag program fő eseményére, a testvérváro­si szerződés aláírására érkező német vendégeket Dr. Könözsy László, Esztergom polgár­mestere, a házigazda köszöntötte őket. Beszédében legelőbb a múltról szólt - Kapcsolataink régről datálódnak. Joggal kérdezhetné valaki: ha ilyen régen ismerjük egymást miért nem szorosabbak kapcsolataink? Ha pedig szorosak, akkor mi szükség rá, hogy hivatalossá tegyük? A válasz egyszerű - folytatta a pol­gármester. - A civilizált világban min­dig törvényesíteni szokták a szoros kötődéseket. Jónéhányszor volt alkal­mam már korábban is, ehingeni bará­tuinkkal beszélgetni, és mindig kitűnt hogy partnereink úgy vágynak - a régi barátság okán - a szerződésre, mint gyermek a Karácsonyra. (Talán most december közeledtén még érzéklete­sebb ez a hasonlat.) Élő barátság fűz össze minket El­mondhatom azt is, hogy volt szeren­csém már Krieger főpolgármester úr vendégeként szép városukban meg­fordulni: egy másfél évvel ezelőtti ta­lálkozásunkra szívesen emlékezem. Az elmúlt év két kiemelkedő esztergo­mi eseménye: Mindszenty kardinális temetése és a pápalátogatás pedig azt eredményezte, hogy együtt ünnepel­hettünk. Polgármesterünk a két nép történelmi kapcsolataival is foglalkozott. Külön szólt arról, hogy mit tett a közelmúltban Magyarország a németségért: - Ez nem formális kapcsolat közöt­tünk. Összeköt minket a Duna. De ösz­szeköt minket az a jelentős esemény is, a közép-európai rendszerválto­zások első jelentős lépése, amikor megnyíltak nyugati határaink a kelet­német áttelepülni szándékozók előtt. I "I TVet' Siahi-VM efom-öoni | '•<•/, unb i>or S»Jb: n.it I Jj/ €f)i»pcn voiwiii 6íiii> ,'p~—""V úWi'iiílujcHonimrn. uoin V Jji'iitjsp feco ?rícűií<.*hen ju­5iH«mcr>li?i)ciiB íhíit íanbi'j>, IT.itionon unb főiaci> unb oom JCitnfef) 9eicítct, ~ ben üű»gcrft íiji>ci< Stabie, vor alíem ben Ju­8tab, bic mpfiüCl)«.eií bjettn, cínanbci* Kcn­ncnjulci-iien, - Jui- fntroicKUuut freo íícuibcíioeplwlii'g ti>npcn, - bíe netKiifo'ti'cic JnfonuícMUiű iU>ci- Í>íc 0rn<>b~ mffc ücrattUiMigJtán'gneít fópbcvn, ~ ben Jfuftau|Vl) von pj-ot^amnicnaiif íutffuivillem. ÍVunSUc^í feiiem; getotohe»ílícl)«n wttb sportl í ­cJjemc;cbicr ciufjufCtf^en, ~ l>űí i>w Vwiafimg bon síeli ontanncnbcn Üe< íieiiungen jwífelieii ben tBÍMfcí)áftfcj«í)cítcn bc>< pftrínupj'íát'ie Jtii Xfe ju icífiín. 1 ' Sít ij.i&cn i>c/cl)lof|"cn, tiíe 6tdtot efolcunomm Üngawi jui> pc^tnci'J'íabt °>t obt Cmucien (í)on,m) ' hio í>U\6t ttiin^en i'Oonou) m'.&>ulf«hlaríb papínci'j^űbt Sttfbí efoic^gom ju wiuAiro. fejíóöc/fbcn JU a! altit ifára fj;craűi«;5 ítjíiigeu ACiü hujuh U, ~ J) wf'i-­ci'jfi. C? v.iípelv ftíjottí íúqüt:­ÍÍÍS t-losit rtctítuc -'fo­i'.nttnat«r^u lŐi>cl\cbncii a far­tCa iSH«tt«nűlí.<5i>íJ)';, áuúmi SchOI Colút'l' é» niínbníf vávos cMfóinfnucivet íiojó iwpcfol&ton. , cs cpíft féiie. Tcroofjci'rt táwp. gataffni jürulnaR. Jjajjft, liogti nj cayűttTHŰUőí>c<> foj íjamat ában: ~ » Mt uái-os po/gAraí, eífoforoan ifjúfáqa, a 'wf^** -mínöítír úávofbon fcjjőbjon aj iöegcnforgaiom, - £U űnftorniímujatí 9J«?i'wi\. cs ínfcjmcnucí. xenbfjíi'cscn 1 ftojíaf fóí\ eg^ittíijt imuií\ajuiv ;ói tenticííU'ől , - a ftalíui-a, im'íocfjót, egefjTcciúcn) és spori te­i'viíctín proaroiaaHftt cfci'íljtncK, ílletoc ftő^ós rcnbc^vc'twei\cí- t üfí fanüív. - a ^ajbíifacií $)crvcsctc!\ ^dpcjolcitíxíí cimíHjul­Xífcjcj^lim-sflsojőöéfünivjt, J)0i)i) (cfjtcraom és €HtUQCJi líXjnau) ícfl wi-roárofí tgvúttniúue-bcfc to®Aot> fogja crófífení o rongijar its nímrt ncnijcí Rojótr Jiapyoo^ijofaii J\íataft,uti aapcfoíatrcnb­ejfPí, ufl^aiidRAoi' seoítí Énrípa ncmytcíiu'H., nfpcínclv Hp'jcícbérct is. Un y' 1 '^síuni St.Jl. J992 Xdt • Jői)anr«3Gucf>ej' Oboí>úf3íivnu>iftC!' 6w Siabt (Ü)ínj)ín c5>onau) Ekkor a jelenlévő német vendégek hosszú tapssal köszöntötték a szóno­kot aki befejezésül a következőkép­pen foglalta össze mondanivalóját: - Fontos, hogy a két város lakosai megismeijék egymást. Az ifjúságnak különösen jó esélyeket kínál ez a szer­ződés a találkozásokra, ismerkedésre. Ók a jövő, amit szolgálni - nekünk kö­telesség Ennek a kötelességvállalásnak jegyében írom alá ezt a szerződést Válasza elején Johann Krieger, Ehin­gen főpolgármestere szintén a Duná­val, mint a minket összekötő, szimbo­likus erejű folyóval példálódzóit majd így folytatta: - Városunk történelmének jelentős részét a Habsburg-ház határozta meg, az a királyi ház, ahonnan Magyaror­szág egyes királyai is származnak. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy az első magyar király, István a mi ­leendő - testvérvárosunk szülötte. Ahogy az esztergomiakat ez a büsz­keség bennünket is melenget. Ezzel az érzéssel érkeztünk ide. Újkori kapcsolatainkból én magam is azt emelem ki, amit tisztelt polgármes­ter-társam. Magyarország kényszerí-tet­te ki a vasfüggöny megnyitását Ennek következtében Európa és Magyarország megváltozott elindulhatunk az egyesült földrész, a béke, a szabadság felé - az átmeneti időszak riasztó jelei ellenére. Ebből is látszik Esztergom és Ehingen kapcsolatának nagyszerűsége és idősze­rűsége, hiszen ez a kapcsolat korábban nem is jöhetett volna létre, mert a közöt­tünk felhúzott falakat határokat egykor egy rendszer átjárhatatlanná alakította. Talán a néhány perccel korábbi eskü­vői menet látványa is ihlette Ehingen polgármesterének záró gondolatait - 1990 karácsonyán kezdtünk „ud­varolni" egymásnak. Nagyon jó kap­csolatunk alakult ki. Mára már, közel kerülve egymáshoz, megállapíthatjuk, hogy házasságunk nagy jövő elé néz ­a távolság nem lehet akadály. Letettük baráti kapcsolataink épületének alap­kövét. Köszönjük, hogy partnerek le­hetünk. Köszönjük az ittlét az aláírás, a frigy öröméti Or. XánÓJfq ÍÁfjló epíc*30«M Uávos poit]ár«iffíei'c A két polgármester bensőséges szavait Klaus Reiff, Németország budapesti kultu­rális attaséjának gondolatai követték: - Remélem, ez a kapcsolat gyü­mölcsöző lesz. Kívánom, hogy ez az aktus ne csak hivatali legyen - de az oly sokat emlegetett házasság úgy sem lehet csak hivatalos. A falak ledőlése után re­ménykedhetünk, hogy hosszú, békés időszak előtt állunk. Bízom benne, hogy mások is örülnek erősödő kapcsolata­inknak. Remélem, hogy az ilyen szer­ződések erősítik a közös Európát, biz­tosítják a békét. Magam és kormányom nevében minden segítséget megígérek. Gratulálok a két város szerződéséhez! Az aláírás után Esztergom városa ajándékokkal, közöttük egy Ehingent ábrázoló festménnyel, újabb, gyönyö­rű városzászlóval gazdagodott. A pohár pezsgő után pedig a polgár­mester fogadása várt a vendégekre ­fenn, István palotájában. Rafael Balázs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom