Esztergom és Vidéke, 1992

1992-11-05 / 43. szám

350 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A VAROSHAZA BELÜLRŐL Két éve, az önkormányzati választások után Magyarország városaiban és falvaiban új formában álltak fel azok a csapatok, melyeknek nevét is, feladatkörét is újra kellett tanulnunk: képviselők, képviselőtestület. - A rendszerváltáshoz óriási reményeket fűztek az emberek. A képviselőtestületek belülről szembesültek azokkal a problémákkal, melyeket eddig kívülről, állampolgárokként szemléltek, vagy szenvedő alanyként éltek meg - mondja dr. Takács Márta jegyzőasszony, a városházi apparátus vezetője. - Mi szabályozza az önkormányzati testület kialakításának formáját? - Az önkormányzati törvény, amely keretjellegű, sok esetben ellentmondásos. Ez a legalapvetőbb kiskáténk, elveiben ehhez kell igazodnunk. - A Városháza munkájáról írva, bemutatva belülről az intézményt elsőként egy „szerkezeti rajzot" közlünk, amely a Városháza szerveinek struktúráját, felállását szemlélteti. Ennek a legtetején a képviselőtestület látható, alatta a polgármester, alpolgármesterek. Milyen a viszony a testület és a polgármester között? - A polgármesteri funkció kettős. A polgármester mellett egy főállású és nálunk egy társadalmi megbízatású alpolgármester van. - Ki választja a polgármestert? - Városunkban az a párt jelöli, amelyik a helyhatósági választásokon a legtöbb szavazatot érte el; a képviselő- testület választja. Pozíciója ún. középerős pozíció. Vissza nem hívható, négy éves ciklusa stabil. Ugyanez igaz a képviselőkre, vissza nem hívhatók - az új választásokig helyükön maradhatnak. -Mégis vannak változások. - Igen, visszalépni lehet. -Mit lehet tenni akkor, amikor valaki nem látja el képviselői munkáját? - Ez már etikai kérdés. Léteznek bizonyos elvárások is, de találkozunk sokféle furcsa hozzáállással. A demokráciát - a felelősséget is? - még tanuljuk. -Mit tehetnek a választók? - A civil társadalmi szerveződések lehetnek a legnagyobb befolyással a képviselőkre. Ez nálunk még gyerekcipőben jár - pedig ezek az önszerveződő egyesületek, klubok stb. a fejlett demokráciákban pótolják a választók aktivitását. Azt hiszem, magától értetődő: ehhez az önszerveződéshez társadalmi körülményeinknek kell változnia - a civil életvitel magasabb általános életszínvonalat feltételez. - A következő „lépcső" a jegyző. - Más szint. Nem társadalmi megbízatás, a tisztség elnyerése nem választások eredménye, de őt is a képviselő-testület nevezi ki. Ez a személy irányítja az apparátust, ő a hivatalvezető. - Hogyan jött létre az a struktúra, amit ebben a sémában látunk, s amelyet majd továbbelemzünk? - Az önkormányzati törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatokhoz, valamint a képviselőtestület által vállalt feladatokhoz igazodva a létszámot a képviselő-testület határozta meg. Feladatokhoz rendeltünk embereket, ehhez kerestünk, találtunk ki szervezeti kereteket. Természetesen a változásokkal nem állt meg az élet, pl. a közigazgatás klasszikus része nem változott. A jövő Esztergoma Negyedik alkalommal tartott az Általános Rendezési Tervet készítők munkacsoportja lakossági fórumot Aranyhegy-Előhegy térsége szerepelt napirenden. Aranyhegy és Előhegy térségének tervezője Winkler Gábor. Először a térség kiépülésének történetéről beszélt: - Viszonylag későn kialakult városrész, amely rendkívül érzékenyen reagál a térbeli változtatásokra. Jellegzetes karakterét - a nagyjából zártsoros beépítést a Dobogókői út egy részén, illetve végig a Petőfi utcában - célszerű lenne megőrizni. A fő közlekedési útvonal mögött, a hegy felé még egy utcasor húzódik. Sajnos, a századforduló pincesorai helyenként nagyon drasztikus átalakuláson mentek keresztül, más részének állaga vészesen leromlott Mindenképpen szükséges a megmenthető présházcsoportok felkutatása, megőrzése. - Mindenféle drasztikus változtatással csínján kell bánnunk - folytatta. - Nagyon óvatosaknak kell lennünk. Tiszteletben kell tartani a szerkezetiés tájadottságokat. Meg kell vizsgálni, melyek azok a területek, amelyek itt lakóterületként hasznosíthatóak, de csak oly&i. mértékben szabad itt építkezni, hogy ne csökkenjen a városnak nagyon fontos zöldterület. - Részben esztétikai, részben műszaki problémákról van szó - tette hozzá Foltányi Miklós várostervező. Intenzívebb beépítésre más területek alkalmasabbak. Ilyen hegyes területen építkezni mindig drágább, a közművesítés is bonyolultabb. - Különösen nyári estéken tapasztalható, hogy Aranyhegy és Bánom felől friss levegőáramlat indul a Belváros felé. Ha megbontjuk a térség mostanra elfogadhatónak nevezhető épület-zöldterület egységét megszűnhet ez a jótékony légmozgás, az erősen szennyezett levegőjű város légtere nem tud kellően megtisztulni - mondta^alogh Ákos vezető tervező. - Esztergomiak-e a tervezők? - kérdezték a helybéliek. - Mi a biztosítéka annak, hogy nem ismétlődnek meg a régi hibák? A tervezőcsoport tagjai elmondták magukról, hogy vagy esztergomiak, vagy diákkoruk óta a városhoz kötődnek. Zárszóként Foltányi Miklós: - Esztergom sajátos légkörének megőrzése érdekében nem lenne szabad jelentősen növelni a város területét. A terjeszkedéssel együttjáró forgalomnövekedés levezetése kulcskérdés - a nemzetközi közlekedési kapcsolatok színvonalának előfeltétele, hogy Szlovákiával való kapcsolatunk rendezett legyen. Balogh Ákos: - A város minden területe szempontjából fontos annak eldöntése, milyen szerkezeti változtatások érinthetik a várost: a lakosságnak ezen változtatásokhoz kell hozzátennie az ő elképzeléseit javaslatait Ezért találtuk ki ezt a fórumot, ahova mindig minden érintettet szeretettel várunk! Közmeghallgatás Közmeghallgatást szervez legújabb, sokakat érintő és érdeklő rendeletéről a Városháza Városgazdálkodási és Műszaki Irodája. A rendelettervezet megalkotói: dr. Takács Márta jegyző és Parragi György területgazdálkodási előadó. Jogi „koordinátor" dr. Dedics Imre jogtanácsos. - Milyen a jó jogszabály? - Olyan, amit a társadalom elfogad. Amit erővel kell kikényszeríteni, végrehajthatalan. De az akkor is, ha nem nyeri el a lakosság széles támogatását - válaszol a jegyzőasszony. - Attól tartok, hogy az embereknek elegük van a szigorúságból. -Pedig ez a rendelettervezet szigorúbb az országos előírásoknál, ezt a város műemlékjellege, alapjában véve középkori szerkezete indokolja: szűk utcák, ahol pl. fizikailag is elképzelhetetlen (hát még a látvány!) roncsautók, építési sitt stb. „tárolása". - Elsődleges cél? - Az a célunk, hogy Esztergom egy rendezett kisváros képét nyújtsa. Optimizmusom? Öntörvényűbe az emberek, csak a saját érdekeiket veszik figyelembe - de ez hosszú dolog. A fejekben kellene nagyobb rendet tartani. - Miért van szükség erre a rendeletre? - kérdezem Parragi Györgyöt - 1978-ból származik egy tanácsi rendelet a környezetvédelemről, a közterületek rendjéről, a hulladékok elhelyezéséről. Az ott meghatározott díjtételek minimálisak, mindenképpen szükségesnek látszott ezek felülvizsgálata. - Átfutva ezt a tervezetet, én nemcsak a díjtételekben találok változást! Sok mindenről nem esik szó. - Ez érthető, hiszen most csak a legfontosabb dolgokkal foglalkoztunk: a reklámtevékenység kérdései, helyfoglalás, az árusítás szabályozása stb. Külön rendeletben kell majd foglalkozni a köztisztasági feladatokkal habár ezt már szabályozza egyféleképpen a Rumpolddal kötött keretmegállapodás-, avíz-, fold-, zajvédelemmel, az állattartással. Most ez a terület tűnik a legégetőbbnek. - Már egyszer odakerült a kép visselő-testület elé ez a tervezet. - Ez a rendje. Testületek, bizottságok, külső szakértők, pártok, érdekképviseletek véleményezik. - Miért van szükség közmeghallgatásra? A civil - polgári - szervezetek, az emberek azonnali véleménye nagyon fontos - csak jöjjenek elegen! Elég nagy a társadalmi passzivitás - utólag meg kritika, kritika, arról, amit nem is ismernek, sorsába pedig beleszólhattak volna! A közmeghallgatás ideje: 1992. november 11. délután 6 óra. Helye a Szabadidőközpont (Zöldház) A rendelettervezet a városi könyvtárban, a Szabadidőközpontban, a Szentgyörgymezei Olvasókőrben, a Féja Géza Művelődési Házban és a Városháza Városüzemeltetési és Műszaki Irodáján tekinthető meg.