Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-14 / 5. szám

ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TÁRSADALOM * POLITIKA * MŰVELŐDÉI * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM 1992. FEBRUÁR 14. 5. szám ARA: 19,50 Ft MEGHÍVÓ Esztergom Város Képviselő-testülete tisztelettel meghívja a város lakosságát február 15-én (szombaton) délután 5 órára, a Szabadidő Központban (Zöld Ház) tartandó közmeghallgatásra. A város működését alapvetően a költségvetés határozza meg. A jelen évi összeállítása, tervezése most folyik. Ez ügyben kerestem meg Balogh Péter alpolgármestert. - Önt az önkormányzat szigorú közgazdászának ismertük meg. így van-e? - A polgármester és a közöttem való munkamegosztás alapján én gondozom, felügyelem az oktatás és a szociálpolitika területét. A város pénzének jelentós részét e területek intézményeinek működtetésére és fenntartására fordítjuk. Ezért fontos a közgazdasági szemlélet. Hogy ez szigorúsággal párosul-e?... Ezt nem én vagyok hivatott eldönteni. Alapvetően azért dolgozom, hogy a városban meglévő értékeket továbbra is megőrizzük, illetve továbbfejlesszük. Természetesen nem mindenáron. Ha szükséges, akkor a meglévő szervezeteken is változtatnunk kell. Ezek óhatatlanul is egzisztenciális kérdéseket érintenek. E tényből fakad, hogy egy-két megnyilvánulásom bizony feszültséggel terhelt. Az én vállamon is és a képviselőtestület vállán is nagy felelősség nyugszik. - Ha jól érzékelem, akkor most a korábbi évekhez képest - nagyobb szerep hárul a városi költségvetésre... - Az előző rendszerben sem az előkészítési, sem a végrehajtási munkákban nem vettem részt. Nem is igen figyeltem erre. Azt viszont tudom, hogy mostanság sokkal nyíltabb a költségvetés készítése, sokkal hozzáférhetőbb mind a képviselőtestület, mind az intézmények számára. Természetesen ez egy erős érdekérvényesítési harc, ezért kerül a költségvetés az érdeklődés előterébe. Az állampolgárok is egyre többet tudnak róla. Ez a városi újságnak és a tévének is köszönhető. - Mióta dolgoznak az 1992-es költségvetés összeállításán? - Intenzíven tavaly december óta. Akkor kaptuk meg az irányszámokat. Az oktatási intézményektől is ekkor érkeztek meg a végleges adatok. Az évközi szervezeti változások, az egyes intézkedések költségvetési vonzata is ekkor vált világossá. Számba vettük, hogy milyen lehetőségeink és kötelezettségeink vannak, és ezekből kiinlami támogatás és csak kisebb része a helyben képződött. A bevételek ikertestvére a kiadás. Ennek fő területei: az intézmények, az óvodák, az iskolák, a kórház, a szociális otthon, a polgármesteri hivatal működtetése, fenntartása, továbbá a város üzemeltetése, a szociális ügyek, a közművelődés és a sport támogatása. Ezek a működtetési és fenntartási feladatok. A következő fejezet a fejlesztés, amely arányában csak töredéke az előzőeknek. Ez kétszázmilliós nagyságrendű. Ebből a sajáterős rész mintTATABÁNYA MA IS ELÖNYŐSEBB HELYZETBEN VAN..;

1 mondja a költségvetésről Boíogh Péter alpolgármester dúlva próbáljuk az egyensúlyt megteremteni. - Milyen nagyságrendű a bevétel és a felhasználás ? - A város minden intézményére vonatkozóan a bevételünk másfél milliárd forint. Ennek nagyobbik hányada feladathoz kötött állami támogatás. Tehát a kórház, az óvodák, az általános és középiskolák, valamint a szociális otthon működtetésére kaptuk. Ezenkívül külön támogatások is vannak: a szociálpolitikai feladatokra, a lakásgazdálkodásra, az üdülőhelyi feladatokra, közművelődési célokra vonatkozóan. A város polgárainak két évvel ezelőtti személyi jövedelemadó-befizetéseinek felét is megkapjuk. Ezt egészítik ki a város saját bevételei, melyek az ingatlanok bérbeadásából, eladásából, a működési bevételekből és a helyi adókból tevődnek össze. Tehát bevételeink túlnyomó része álegy a fele, a másik fele pedig céltámogatás. Évközi fejlesztési pályázatokra is számítunk, de ezeket a parlament még nem tárgyalta. Reményeink azonban jogosak. - Milyen előkészületek előzik meg a költségvetés tervezését? - A meglévő és az előjegyzett adatok alapján a pénzügyi iroda készítette el az első változatot. Ez került aztán az egyes önkormányzati bizottságokhoz. Ók igyekeztek figyelembe venni az intézmények kéréseit, természetesen a megváltozott körülményekhez képest. Acél: megtalálni az optimális támogatás mértékét. Többlépcsős munkáról van szó. Az érintett intézményvezetők véleményének meghallgatása után mára az egyes bizottságok konszenzusra jutottak. Ám most jön a neheze: a különböző bizottságok és ágazatok igényét egységbe foglalni! - Mit örököltünk a tanácsi rendszertől? -Esztergom az elmúlt évtizedekben nagyon kevés beruházást kapott. Akkor még a költségvetés tervezése és a fejlesztési pénzek megítélése is „fönt" történt. Ennek összes hátránya és tehertétele most jekenkezik. Ezenkívül Esztergomban olyan fejlesztés valósult meg, amely pénzügyi oldalról nem volt jól végiggondolva. S ez máig áthúzódó kötelezettségeket ró a városra. - Előnyben van-e még a megyeszékhely Esztergomhoz képest? - Ma már nincs olyan privüégizált helyzetben, mint korábban. Sokkal jobb infrastruktúrával rendelkezik, azonkívül rengeteg intézményt megyei pénzből tartanak fent. Ebből a szempontból Tatabánya ma is előnyösebb helyzetben van, mint Esztergom. - Milyen feladatok vannak még hátra a költségvetés végleges elfogadásáig? - A költségvetési törvény szerint február 28-ig kell megszületnie a városi költségvetésnek. Addig önkormányzati ülésen tárgyalunk róla, majd február 15-én városi meghallgatás lesz a Zöld Házban. Elképzeléseinket ott ismertetjük a lakossággal. - Hol tart most az érdekegyeztetés? - Jelenleg meglehetősen nagy az eltérés a bevétel és a kiadás tervszámai között, mintegy 60-70 millió forint. S ez Esztergom magyságrendjét illetően jelentős szám. S ha e 60-70 millióval megoldani remélt feladatokat nézzük, akkor bizony éles harc várható a költségvetés vitájában. (Pálos)