Esztergom és Vidéke, 1992

1992-10-22 / 41. szám

334 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE HÍREK— ESEMÉNYEK—TUDÓSÍTÁSOK Egyházi iskolák napjainkban Tények és elképzelések ...címmel tartott előadást a Vitéz János Tanítóképző Főiskolán dr. Korzenszky Richárd bencés szerzetes, miniszteri biztos nagyszámú hallgatóság előtt Gárdái Zoltán főigazgató bevezető szavaiban biztosította a szinte teljes számban megjelent oktatói kart, hogy az előadás terve régi, témája nem kapcsolódik szorosan a tanítóképző egyházi irányítás alá kerülésének tényéhez. Folyosói beszélgetések, tétova félmondatok feloldásában is segíthet az eladó, cél a tiszta kép, a tiszta fogalmak, tiszta elgondolások - a tisztázás. Mit jelent az egyházi iskola? - tette fel önmagának is a kérdést az előadó. Ezt a témát ugyanis felkapják az emberek, mert izgatja őket (ahogyan a jelenlévők is mindannyian érintettek). 1945 és 48 között az oktatási rendszer 60 %-ában egyházi iskolák működtek. Afelekezeti oktatást 1948-ban államosították.l950-ben már csak 8 katolikus, egy protestáns, egy izraelita középiskola kezdte meg működését Ettől kezdve az egyház elsődleges feladatává az evangéliumhirdetés vált az oktatás kikerül kompetenciájából. A változások ideje 1989-ben érkezik el, ekkor kezd újra működni a Fasori Evangélikus Gimnázium; emlékezetes, hogy az őszi tanévnyitót onnan közvetítte a televízió, Glatz Ferenc akkori kulturális miniszter beszédével kezdve egy új időszakot. De mitől is válik egyházivá egy iskola? - kérdezte dr. Korzenszky Richárd. Jogilag az az oktatási intézmény, amelyet egyházi jogi személy tart fenn. Mássága azonban elsősorban szellemiségében tapintható - ez nem saját tanterv, saját könyv függvénye. A résztvevőket elsősorban a tanítóképző főiskola sorsa érdekelte. Az ezzel kapcsolatos döntési hátteret az előadó a következőképpen vázolta: Az egyházak hitéleti, oktatási, vagy szociális, karitatív célokra igényelhetik vissza ingatlanaikat. Mérlegelés következménye, hogy az épület kerül vissza - funkcióval, vagy részleges kártérítésben részesül az illető egyház. A társadalmi kihívás hozza létre újra az egyházi oktatási intézményeket Korzenszky Richárd kormánybiztos figyelmeztetett a múltat nem lehet restaurálni; valamint tisztázni kell, hogy ki taníthat egyházi iskolában. A normák nem különböznek az ismert tanári követelményektől: emberi tisztesség, szakmai felkészültség, az iskola célkitűzéseinek elfogadásainak egyértelműsége, hogy azokkal nem fordul szembe. Dr. Gaál Endre, a Hittudományi Főiskola rektora válaszolt a főiskola oktatóinak kérdéseire: - Elképzeléseink szerint egyházunk szeptembertől fokozatos átmenet megvalósításával venné át az iskolát. Cél a főiskola folyamatos működésének biztosítása, a közművelődési funkciók betöltésének támogatása. Egyházunk jellemzője a türelem és emberség - megértő hozzáállással kívánjuk biztosítani, hogy az, aki itt kezdett tanulni, állami diplomát kapjon, illetve hogy a jövőben is itt elsősorban tanítóképzés folyjon. Dr. Korzenszky Richárd: Úgy kellene megvalósítani ezt az átmenetet hogy mindenki maradhasson, aki maradni tud. MiaveczJenő önkormányzati képviselő, a főiskola volt hallgatója kérdezte: Az egyházi ingatlan átadása érinti-e azokat az épületeket, melyek újak, állami tulajdonúak (kollégium, gyakorlóiskola)? Miért nem a Mindszenty József Altalános Iskola lesz a gyakorló? - Feladatait az intézmény csak akkor tudja maradéktalanul ellátni, ha ebben az egységben marad. Nem lehet szétválasztani részekre. Abban a pillanatban, ha leválasztunk valamit az egész nem funkcionál. Már ez a gyakorló is kevés a feladatok ellátására, más iskolákat is be kell vonni a munkába - válaszolt Gárdái Zoltán főigazgató. Várakozásteljes arccal ültek be oktatók és kis számban hallgatók az előadásra. Kérdéseikre válaszoltak. A tárgyalások folytatódnak. Esztergom - válságövezet? A helyi Érdekegyeztető Tanács (HET) az elmúlt hét szerdáján ülést tartott. Az egyetlen napirendi pont: Esztergom térségének rohamosan növekvő munkanélkülisége. A HET ülésének összehívását a Megyei Munkaügyi Központ legújabb adatszolgálatása tett különösen aktuálissá: tovább romlott Esztergomnak és körzetének munkanélküliségi mutatója, az ország legveszélyeztetetebb térségeihez hasonlóan 20 % fölé emelkedett a munkanélküliek száma. Az Érdekképviseleti Kerekasztal Állásfoglalásának kérdései és javaslatai: Milyen intézkedéseket tett az önkormányzat a munkanélküliség kezelése érdekében? Milyen intézkedések várhatók a további növekedés ellensúlyozására? A munkaadók milyen eszközöket vettek igénybe a foglalkoztatottság növelése érdekében? Javaslataik: kapacitálni kell a vállalkozókat a munkahelyteremtő beruházásokra; a munkahelyteremtő tőke behozatala Esztergomba az új testvérvárosokból; az önkormányzat radikálisan növelje a közhasznú munkák számát Határozati javaslatként Kiss Csaba, a HET soros titkára egy megfontolandó kérést valamint tiltakozások sorozatát vezette elő: Kérje a HET a körzet válságövezetté való nyilvánítását! Tiltakozásaik: - Tiltakozunk a munkanélküli járadék futamidejének és összegének tervezett csökkentése, a személyi jövedelemadó visszaforgatásának 5o %-ról 3o %-ra csökkentése és a szolidaritási járulék emelése ellen! A kemény hangon felvetett kérdésekre a munkaadók élesen reagáltak. Endrédi József (VOSZ): - Enyhén szólva katasztrofális számomra ez a felvezetés! Senki más nem fogja kifizetni a járulékokat csak az, aki dolgozik. Próbáljunk meg azzal foglalkozni, hogy mi mit tudunk csinálni! Sebák Józsefné (ÁFÉSZ): munkahelyteremtés csak állami segédlettel létezik. Minőségi cserére van szükség, ugyanakkor adottt esetben a segély több, mint amit mi kínálni tudunk. Á mi alkalmazottaink keveset keresnek, sok munkával, de van munkájuk! Juhász Józsefi IPOSZ): - Akisvállalkozások nem tudnak elég alkalmazottat foglalkoztatni. Pedig ha mindenki csak egy embert felvenne, jelentősen csökkennének a munkanélkülkiséggel járó gondok. Emellett nem tudnak a kisvállalkozók, iparosok tanulókat fogadni: nem kapják meg a normatív támogatást (fejkvóta), a szakmunkásképzés leállt az iskolák pedig a csőd szélén állanak. Balogh Péter alpolgármester: - A HET felvetései meghaladják azt a szintet, amelyen mi még cselekedni tudunk. Közvetlen, aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz az önkormányzat kezében nincs! Tóth-Kurucz János országgyűlési képviselő reálisnak ítélte, hogy kérjük a körzet válságsújtotta övezetté való nyilvánítását Ugyanakkor kételyeit is megfogalmazta: az ilyen övezetek magas száma miatt sok eredmény ettől nem várható, rosszak a tapasztalatai, a támogatott beruházások nem sikerülnek. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a tanulókat fogalalkoztaió kisiparosok megkapják a normatív támogatást (Meghívottként jelen volt Tóth-Kurucz János, a tát-tokodi körzet országgyűlési képviselője; Tát és Mogyorósbánya önkormányzatainak delegáltjai. Munkaadói oldalról meegjelent Sebák Józsefné, az ÁFÉSZ elnöke, Juhász Jószef, az Iposz esztergomi elnöke, Endrédi József, a VOSZ megyei képviselője, Antal Péter, az Iparkamara esztergomi ügyvezetője, Kipke Ferenc, a Főegyházmegyei Hivatal gazdasági igagatója. önkormányzati oldal: Bauer Lajosné, a Pénzügyi és Költségvetési Iroda vezetője, Bcdogh Péter alpolgármester. Munkavállalói oldal: 0svaid Gyula, a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Tanács részéről, Kiss Csaba, a munkavállalói oldal soros titkára, Pintér Zsuzsa a KKDSZ részéről, Csernusné Láposi Elza és Nagy Zoltán szakértők.) A jövő Esztergoma Az Általános Rendezési Terv ismertetésének második fordulóját tartotta a tervezőcsoport szerdán, 14-én a Zöldházban - meglepően kisszámú érdeklődő előtt. Pedig a téma a Belváros és a Prímás-sziget volt, amelyek sorsa mindenkit érint. Balogh Ákos vezető tervező számolt be az előző heti lakossági fórumról (Bánomi-dűlő). Alapcélként határozta meg: mindenképpen meg kell akadályozni a rablótőke beáramlását Esztergomba (bocskoroskúti telkek budapesti felvásárlása). Ezen a fórumon is szóba került a tehermentesítő út, együtt az égetően fontos környezeti kérdésekkel: a Duna helyreállítása; a levegőszennyezés ijesztő mértéke; a város és a hegyek kapcsolata. Foltányi Miklós városrendező: - A valamikori királyi városról van szó. Cél a belső területek részleges besűrítése, amíg nem szükséges, ne növekedjék a város területe. A város meghatározó adottsága a két kiemelkedő terület a Várhegy és a Szenttamáshegy, ezek megfelelő feltárása, megóvása az elsődleges cél. Meghatározóak a város szellemi tényezői - iskolaváros, egyházi központ-, de háttéripar nélkül a város bajosan fejlődhet. Először hallhattuk Havas Mária építészt a Prímás-szigetről: - Esztergom legjobb adottságú és mégis legkevésbé hasznosított területe. Legelőbb a legnagyobb gondot az árvízveszélyt kell megtanulnunk kezelni. Ennek érdekében egy olyan, a szigete északi és középső részének nagyjából a tengelyében húzódó gátat kell építenünk, melynek koronája a csonkahídhoz vezető úttal egyszintű, rézsűje pedig nagyon enyhe, több tíz méteres s így árvíz esetén egyrészt megvédi a Kis-Duna felé eső területeket, másrészt nem zár el a Nagy-Dunától. A sziget északi területén, a Kossuth híd és a Bottyán híd közé szálloda- és turisztikai negyedet tervezünk, ligetes, kúriás beépítésben, a lépcsős hídig terjedő terület kulturális, sportzóna, az Árok utca vonalában, a Prímánál (Tokház) tervezett új, közúti híd vonaláig pedig a zöldterületek dominálnának, itt kapnak helyet a klubrendszerű, egyesületi sportélet létesítményei. Ide, a kemping közelébe egy strand is kerül - vizet már találtak. A zöldterületi rendszer tervezője Balla Andrásné: - Meg tudjuk óvni a sziget déli részének fáit. A finn üdülőfalu területének kialakítása feltöltéssel jár, de elkerülhető az a pusztítás - ha mindenki odafigyel! -, ami a Táti-szigeteken történt A partrendezésnek kialakultak már természetbarát technikái. A Mária-Valéria híd sorsa bizonytalan. Homor Kálmán, aHíd-bizottság vezetője elmondta, hogy esztergomi és párkányi részről közös az akarat ő a politika kiszámíthatatlan változásaitól tart leginkább. Fontos annak tisztázása is, hol, s hogyan épül meg a másik szigeti kis híd (Árok utca), mert a várható jelentős személykocsi-forgalom levezetésére már alkalmatlan a belváros! A másik híd nagyforgalmú közúti (vagy közúti és vasúti) hídként épülne meg a jövő évezredben, Kertváros északi határának vonalában, Párkányba a papírgyár alatt vezetne. A párkányiak erre a területre kikötőt terveznek, melyet Esztergom is használhatna.