Esztergom és Vidéke, 1992

1992-09-17 / 36. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 296 A politikai pártok mostanság igencsak megtisztelik városunkat Nem úgy, mint az elműlt évtizedek­ben. akkor Dunaújváros volt divat­ban. A kormányzati koalíció két ve­zető pártja és az ellenzék első számú pártja helyi fórumára mi is meghí­vást kaptunk. A Zöldházban mind­három alkalommal szó volt a parla­menti törvényhozásról, a kormány­zásról, a közelmúltban eluralkodott politikai indulatokról és az esztergo­mi sajátosságokról. A három fórum­ról időrendben adunk rövid áttekin­tést Pálos Miklós államtitkár, a KDNP alelnöke hangsúlyozta, hogy párt­funkciójából eredően került a mi­niszterelnökségi hivatalba, ezért vé­leményét nem befolyásolja függősé­gi viszony. Előadásának a Múlt, jelen, jövő címet adta. Bevezetőjében az 1985­ös monori és az 1987-es lakitelki összejöveteleket elemezte, amikor még együtt volt az akkori ellenzék: Antall József, Demszky Gábor, Ha­raszti M iklós, Csurka István, Csoóri Sándor... Amikor Pozsgay Imre meghirdette a forradalmi átalaku­lást, akkor kezdődött a plurális tár­sadalom és a többpártrendszer ki­épülése. Békés forradalmat élünk, melyre eddig nem volt modell. Ezért van az, hogy a kormány, minden tisztessége ellenére, sokszor meg­oldhatatlan kérdések előtt áll. Az 1990-es választások kulturált rend­szerváltást hoztak, a törvényhozás­ban, a gazdaságban és a személycse­rékben egyaránt De vannak hiá­nyosságok. Az Alkotmánybíróság döntéseivel hatalmi ágazattá vált S ez egészségtelen. Csupán hivatal­nak kell lennie, amelynek Eszter­gomban a helye. A közjogi méltósá­gú köztársasági elnök, éppen az Al­kotmánybíróság hatására, politikai ügyekbe keveredett Megbicsaklott a demokrácia. A nép csalódott, kö­zönyösssé vált És az baj, hogy az emberek non politizálnak. A mi sor­sunkról nekünk kell döntenünk. An­nál is inkább, mert a mai közéletből sok a kis diktátor, akik kihasználják az emberek elkeseredését A médiá­kat szúk csoport uralja. S az a baj, hogy a KDNP-nek nincs sajtója. Csurka népi író, mindig rámutat a veszélyre. Antall miniszterelnök ne­vét aranybetűkkel fogja írni a törté­nelem; komoly államférfi. Magyar­országon ma megközelítőleg sincs ilyen képességű politikus. Antall a lehetőségek között jól navigálja a sok léket kapott hajót A lélekből fakadó hangra hallgassunk! Világo­suljon meg az elménk! A megmara­dás a tét! Antall József miniszterelnök a törvényesség érdekében javasolta a TV és a Rádió elnökének felmenté­sét ők nem szervezeti és működési szabályzatuk szerint munkálkod­nak. Ebben az ügyben a köztársasági elnök alkotmányellenesen járt el. Parlament, demokrácia, jogállam, ezek az alapok. És az, hogy a bűn ne maradjon büntetlenül, a bűnösek pe­dig büntetlenek. Megszaporodtak az adó- és vám­gazdasági bűncselekmények. Újfaj­ta bűnözés ez. A korábbi stabilitás felbillent, a helyreállításhoz idő és pénz kell. Az MDF centrumpárt, vonzza az embereket Jó, hogy van az ellenzék, mégha olykor erősza­kos is, ha kíméletlen is. POLITIKUSOK VENDÉGJÁRÁSA 7npi? I> r AA/f R A M '• Ju 1 EKbUMÖAIN PÁLOS MIKLÓS (KDNP ALELNÖK), „ .' : r KÓNYA IMRE {MDF FRAKCIÓVEZETŐ),' •• ^ ISIS (SZDSZ ELNÖK) ' • Kónya Imre országgyűlési képvi­selő, az MDF frakcióvezetője: - A mai pártok vezetői 1988- 1989-ben léptek színre. A tenni akarás, a haza iránti szeretet motiválta mindannyi­ójukat. Aki ma a közéletben szere­pel, óriásit vállalt Akkor még nem gondolták, hogy mára a bizalmat­lanság ül az országra. A nép elkese­redett Mindenkinek joga van köve­telni a jobb sorsot. Az elégedetlen­ség jó jel, előrevisz. De a reményte­lenség a mélybe ránt Nem vagyunk tehetségtelenebbek a nyugatiaknál. Egyedüli utunk a parlamenti de­mokrácia, értékeink megbecsülése, a piacgazdaság kereteinek megte­remtése, az állami és a magántulaj­don helyes arányának a megválasz­tása, a szükséges törvények megal­kotása, a kárpótlás véghezvitele... Esztergom különleges város. Lé­lekszáma miatt nem kaphatta meg a megyei jogot Pedig ezt a frakcióve­zető indokoltnak tarja. Azt is, hogy az államosított lőtéri földeket kapja vissza a város. Majd így zárta a fó­rumot: A történelmi igazságtétel nemcsak emberekre, hanem váro­sokra is vonatkozik. Legfontosabb a jogbiztonság, a közbiztonság. A parlament és a kormány is mindezek demokratikus eszközökkel való megteremtésén dolgozik. Tőlgyessy Péter, a szabaddemok­raták elnöke: - Az Antall-kormány tagadhatatlanul nehéz helyzetet örö­költ De eredeti programját feladta. Kezdetben arról volt szó, hogy erős középosztályt építenek. Ezzel ellen­tétben ma jobban adóztatják ezt az osztályt, mint korábban. Szó volt arról, hogy takarékosak lesznek. Most jóval többet költenek. Szóvolt arról, hogy gyors, átlátható privati­zációt hajtanak végre. Ennek nyoma sincs. A Kupa-programból vajmi kevés valósult meg. Azt hiszem ­mondta Tőlgyessy -, hogy a kor­mány nem teljesítette ígéretét El­fordult tőlük a közvélemény. Ez az ország egy új kormányt akar magá­nak. A kétségtelenül nagy kihívás­nak nem tudott eleget tenni. Egy SZDSZ kormányban meglett volna a képesség, hogy olyan döntéseket hozzon, melyek segítségével kiin­dultunk volna a mélyből. Úgy vé­lem, hogy az Antall-kormány rosszabb körülményeket hagy maga után, mint elődje. A következő kor­mány még nehezebb helyzetből in­dulhat A köztársasági elnök alkotmá­nyos kötelezettségének tett eleget, amikor nem mentette fel a két elnö­köt Úgy ítélte meg, hogy a pártsem­leges rádió és televízió került volna veszélybe. A megoldás a hatpárti egyeztetés és a kompromisszum le­het Nem kívánatos, hogy a tévé és a rádió a kormány kezébe kerüljön. Csengey Dénes annak idején a nem­zetnek „foglalta el". Csurka István híressé vált írása kapcsán a kormánytöbbségnek dön­tenie kell, hogy Csurka Istvánnal vagy az MDF-en belüli szabad­elvűekkel akar-e haladni. Tőlgyessy is egyetért azzal - úgy is, mint alkot­mányjogász -, hogy az Alkotmány­bíróság törvényes székhelyét tartsa tiszteletben és Esztergom kapja vissza méltó önkormányzati rangját Végezetül saját szerepkörükről szólt: Ellenzék nélkül nincs demok­rácia. Ezt már Kossuth Lajos is ki­fejtette, mikor ellenzékben volt Kell valaki, aki folyamatosan szem­mel tartja a kormányt És kell, aki a nép akaratából a helyébe lép. (OSI) Magyar-angol környezetvédelmi konferencia kezdődött hétfőn az esz­tergom-kertvárosi OKTÁV székhá­zában. A rendezvényt az Ipari és a Kereskedelmi Minisztérium, vala­mint a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium szervez­te, az angol British Council támoga­tásával. A megnyitón részt vett: John Birch, Nagy-Britannia és Észak-ír­ország nagykövete, Keresztes K. Sándor miniszter, Bakai Árpád he­lyettes államtitkár, John Grote igaz­gató. A közel kétszáz főnyi hallga­tóság körében angol és magyar inté­zetek, minisztériumok, egyetemek, főiskolák, vállalatok, gazdasági tár­saságok, önkormányzatok vezetői, szakemberei, mérnökei, technikusai voltak jelen. Esztergom városa nevében Balogh Péter alpolgármester mondott kö­szöntőt: „... A rendezvény és az egyes előadások címei alapján úgy gondolom, hogy e pár nap célja az angol környezetvédelemi politika megismerése, a szabályozás és a gya­korlat bemutatása, a tapasztalatok átadása. Nem hiszem, hogy be kellene mu­tatnom a várost, melyről nincs, ki ne tudná, hogy első királyunk születési helye, az ország első fővárosa, a ma­gyarországi római katolikus egyház központja, számos kulturális és tör­ténelmi érték őrzője, s amelyik re­ményeink szerint a SUZUKI autó­gyárról is híres lesz. Ez ellen itt, a Duna jobb partján védekezni képtelenség. A város és környéke ivóvíz­ellátását a Prímás-sziget déli végé­nél lévő parti szűrésű kutak biztosít­ják. Esztergomba a Duna szennye­zetten érkezik. Nem messze e hely­től folyik a Dunába az unyi és a kenyérmezei patak, az előbbi a csol­noki és a kesztölci galvanizáló üze­mek, az utóbbi pedig a gyógyszer­Neves vendégek jelenlétében MAGYAR-ANGOL KÖRNYEZETVÉDELEMI •: HXPOK AZ OKTAVBAN :•; Ugyanakkor nem gondolom, hogy általánosan ismertek lennének azok a környezeti problémák, ame­lyekkel szembe kell néznünk. Városunk területe az ország leg­magasabb kéndioxid és nitrogén­dioxid koncentrációjú területei közé tartozik. A párkányi papírgyár lég­szennyezése, valamint a helyi, egye­di szénfűtések füstje, bizonyos in­verziós éghajlati adottságok esetén, Esztergomban fojtó szmoggá válik. gyár szennyvizével dúsítva. Ezek­hez folyik hozzá a rossz hatásfokú kertvárosi szennyvíztelep „végter­méke". A város jelentős erőfeszítéseket tesz a csatornahálózat és a vezetékes gáz kiépítése, továbbá a kommuná­lis szemét gyűjtése és szakszerű de­ponálása érdekében. Gyakorlatilag valamennyi fejlesztési forrásunkat e területeken használjuk föl. Meggyőződésünk, hogy csakis jól kiépített infrastruktúrával és jó kör­nyezetkultúra megteremtésével vál­hatunk vonzó településsé, ahol nem­csak a múlt szép, de ahol jó élni, ahová jó eljönni és újra visszajönni. Kívánom, hogy hasznosan töltsék ezeket a napokat, szerezzenek hasz­nosítható tapasztalatokat Érezzék jól magukat Esztergomban! - fejez­te be megnyitóját Balogh Péter al­polgármester. A résztvevők öt napon át plenáris üléseken, ipari és környezetvédelmi szekciókban tárgyalják meg a leg­különfélébb témákat Néhány cím a sok közül: A környezetvédelem glo­bális problémái; Az Európai Közös­ség és Anglia törvénykezése; A bá­nyászat és infrastruktúrájának kap­csolatrendszere; Az önkormányza­tok szerepe a környezetvédelemben; A fáradt olaj újrafelhasználása; A Földünket fenyegető környezeti ha­tások...

Next

/
Oldalképek
Tartalom