Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-07 / 4. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A Parlamentben a karzat jó távolra esik az ülésteremtől. Ott a hivatalos és nem hivatalos személyek jól megvitathatják az eseményeket. A mi városi parlamentünkben, a jó öreg Bottyán-ház nagytermében azonban nincs karzat, így be kellett érnem a vedégeknek, meghívottaknak, érdeklődőknek fenntartott széksorokkal. Ott is az utolsóval. Nem bántam meg, hogy odaültem. Sőt! Messze esik a tanácskozás szinterétől és mód van a vélemények kicserélésére, mások gondolatainak meghallgatására. Ezeket adom most közre. Újra Esztergom legyen a megyeszékhely! A kárpótlások korát éljük. Most, amikor a törvényhozás az 19381956 közötti személyes sérelmek ügyében munkálkodik, időszerűvé vált a „jogfosztott" városok kárpótlása is. Tudjuk, hogy Balassagyarmat már nyíltan követeli viss^ megyeszékhelyi rangját. Nálunk, Esztergomban a városi önkormányzat is határozatban foglalt állást a javaslat mellett. Mitől fosztották meg a várost 1950-ben? - Azoktól a jogoktól, melyeket még a XI. században kapott. A Magyarország vármegyéi és városai sorozat Esztergom kötetében olvasható (1908): „A megye és az érsekség története, neve együtt említendő... Az 1001-es alapítású érsekség lulyamatosan terjeszkedett a Duna bal partján, s részben itt jött létre Esztergom vármegye is, amelyet az elsők között kell számon tartanunk. Északnyugat-Magyarországon a legkorábbi megyék egyike minden bizonnyal Esztergom volt, mindenesetre ispánjával (Strigoniensis cones) már az 1070-es évek végén találkozunk." - De még Trianon után is városunk az „Esztergom-Komárom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék" székhelye. 1938-45 között pedig újra a történelmi Esztergom vármegye székhelye volt városunk. A háború után: „A volt Komárom vármegye Dunától délre, Magyarországhoz eső részét Esztergom vármegyével egyesítették, Esztergom székhellyel". (Új Magyar Lexikon 4. kötet, 176. oldal). A tanácsi rendszer megszületése után azonban a rákosista vezetés Tatabányát jelölte ki új székhelyül. Ott, ahol mindaddig jórészt kietlen pusztaság, „préri" volt. Ezért ott hatalmas erőfeszítéssel, a nép pénzével mit sem törődve, emeletes házakat építettek. De: beköltözhetett a „megyeközpont". Azzal sem törődtek, hogy 350 tisztviselőnek kellett oda bejárnia. A következő évtizedekben pedig elsorvasztották Esztergomot: mindent átköltöztettek, amit csak értek. Mindössze a megyei földhivatal és a levéltár maradt. Időközben a megye pénzén felduzzasztott Tatabánya megyei városi címet kapott. Az ezzel járó pénzügyi előnyökkel együtt. Ideje, hogy Esztergom újra vissza kapja megyeszékhelyi rangját! A kezdeményezést nekünk esztergomiaknak kell kézbe vennünk. Ne várjuk, hogy Tatabánya fogja ezt felajánlani. Pedig a fair play ezt diktálná! Esztergom Városi Fürdő A Szent István Artézi Fürdőtelep, melyet az Esztergomi Takarékpénztár RT építtetett a XX. század első harmadában, valaha országos hímévnek örvendett. A korabeli újságokból, szemtanúk elbeszéléséből tudom, hogy Budakat. Közben sövényt telepítettek, füvesítettek. A vízmű „úri" gesztusként akadékoskodás nélkül visszaadta a városnak a tőle az államosításkor elvett fürdőjét. 1992. január l-jétől újra van Esztergomi Városi Fürdő. Talán méltó lenne visszaadni a fürdő eredeti nevét is! Évente százezer ember látogatja, naponta 7-9 iskolai osztály tartja ott a testnevelési órákat. Reggel hat órától este hatig bárki látogathatja. Hét állandó munkatárssal dolgoznak, köztük Heer Lajos és Csepregi Attila sportedzők is. Szakmai tanácsért bárki fordulhat hozzájuk. Öröm írni, hogy van jól működő városi sportlétesítmény Esztergomban! Esztergomi Helyi Televíziós Egyesület Az elmúlt években a televizíós kábelhálózat nagyot fejlődött a városban. Ma már több ezer lakásba kábelen jut el a hazai és a műholdas adás. Nemrég néhány hozzáértő és lelkes szakember megalakította az Esztergomi Helyi Televíziós Egyesületet. Akadnak mesik végében - azaz az elején - ülők ezt nehezen akarták megérteni. Pedig Esztergom közbiztonsága mintha romlott volna. Több az erőszakos cselekmény, a házalás, a tolakodó lakásháborítás. Főleg az idős családokhoz kopognak be, pénzt értéket kérnek. Ha ennivalót vagy ruhát kérnének, azt biztosan kapnának is, de itt nem erről van szó! Üresen álló lakásokat feszítenek fel, rabolnak ki, sőr már az is előfordult, hogy egy főutcái épületbe jogtalanul költöztek be. Mit szól ehhez az a több száz lakásra váró, aki türelemmel, nélkülözéssel vár a sorsára! Bizony elítéli ezeket a betolakodókat A hivatali tétlenségről is megvan a véleményük. A hátrahagyott orosz laktanyaépületekből is olyan szállásokat lehetne kialakítani, mint a fővárosi hajléktalanoknak. Aki olyan helyzetbe jut, hogy nincs fedél a feje fölött, az meghúzódhatna ott. Ezzel lekerülhetnénk a jogtatalan lakásfoglalásokat, a lakásfeltöréseket, a törvényen kivüli cselekményeket. Tavaszodik, jön az idegenforgalmi szezon. Nincs szükség arra, hogy a szemetes, elhanyagolt városkép elviselése után még az erőszakoskodóktól is féljenek az idelátogatók. Reméljük, a hivatal és a rendőrség is cselekedni fog. Mindannyiunk nyugalmának megőrzése érdekében! Költségvetési koncepció A város működtette intézményeknek, az iskoláknak, a kórházaknak, a könyvtáraknak, a levéltáraknak, a sportcsarnokoknak, sporttelepeknek ez évi működtetése a saját költségvetés mértékétől függ. Nyilvánvaló, hogy ezek a nem termelő szférában működő intézmények, „jogi személyek" bevételük jelentős részét a várostól kérik és onnét is kapják. Hogy mennyit? Amennyit ők jónak látnak. Aztán ezeket összesítve kiderül, hogy több a kért összeg, mint ami elosztható. Nos, ezért váltott ki osztatlan elismerést az egyik szenátor javaslata, hogy az önkormányzat egy költségvetési koncepciót alkosson. Amiben aztán rangsorolást, sorrendiséget, prioritást és különleges követelményt lehet megfogalmazni. Enélkül sem a költségvetés előkészítői, sem a városi képviselők nem tudnak lelkiismeretesen dolgozni. Pedig választóiktól erre kaptak bizalmat! (Pálos) AZ ÜLÉSTEREM VÉGÉBŐL... Véleményeit és megjegyzések cénások is, akik pénzükért reklámot kérnek, és ezzel járulnak hozzá az adások megteremtéséhez. Nyolcan-tízen lehetnek azok, akik szabad idejüket nem kímélve, kicsinyke honoráriumért dolgoznak azon, hogy sok esztergomihoz eljussanak a helyi hírek. A kezdeti sikereken felbuzdulva minőségi változásra törekednek. Most van születőben az esztergomi televíziózás kiterjesztésére hivatott alapítvány. Arról tudunk, hogy előrehaladott tárgyalások folynak a televíziósok és a városi önkormányzat illetékes tagjai között. Több természetes és jogi személy anyagi, pénzügyi és szellemi erejéből jön létre a tőkeerős városi televízió. Szükség is volna rá, hogy a több mint 110 éves Esztergom és Vidéke mellé csatlakozzon a fiatalabb Esztergomi Televízió is. Házalás, erőszakoskodás, lakásfoglalás A déli városrész markáns egyéniségű képviselője vetette fel hozzászólásában, hogy körzetében az év vége táján sok erőszakos cselekmény történt. Ezt mi, a hátsó sarokban ülők mindannyian ugyan így gondoltuk, mint a képviselő úr. Nem tetszett, hogy a terem mápestet hajójárat kötötte össze Esztergommal, a fürdőzők örömérekedvére. Szép környezetével, elegáns (ma patinás) kabinsorával, 29 Celsius fokú selymes artézi vizével páratlan felüdülést nyújtott. Az államosításkor a vízmű tulajdonába került. S amíg Debnárik Géza volt a telepvezető úszómester, addig még megőrizte eredeti varázsát. Ám a Kristály Vállalat által épített kazánház már súlyos környezetrombolással járt. (Ma is rendületlenül tömik a kazánokba a szenet, a magas kémény pedig okádja a kormot. Közben onnan 50 méterre található a távhő leágazása!) Géza bácsit nyugdíjazták, a megyei vízmű pedig elhanyagolta a fürdőt. A medencék faláról mállott a vakolat, a kabinsor omladozott, s fedett medence pedig az összedülés előtti állapotba került. Ám az utóbbi öt évben újra igazi szakember, Heer Lajos lett a fürdő vezetője. De a vízmű is sokat tett a felújítás érdekében. Megépült a feszített víztükrű 50 méteres versenyuszoda, átépült a fedett rész. A két közös öltöző, a 63 darab kabin új köntöst kapott. Megújult a 10.302 négyzetméteres zöldterület, tavasszal pedig szakszerűen metszik a közel százéves platáno-