Esztergom és Vidéke, 1992

1992-09-10 / 35. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 286 „Környezetünket nem apáinktól kaptuk örökbe, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" hangzik a Föld Napja majd tíz éves jelmondata. E szerint nem apáinknak, unokáinknak kell elszámolnunk majd, mint ahogy az adós is elszámol, ha lejár tartozásának idejeMi, Esztergomban élők, városunkat kaptuk kölcsön, házainkat, Dunánkat, hegyeinket, erdeinket Emberöltőnyi távlatban a mérlegkészítéskor majd számot adhatunk, méltóak voltunk-e ezer éves örökségünkhöz, óvtuk-e, ápoltuk-e, okosan fejlesztettük-e a nagyszerű - a királyi - tájat jól gazdálkodtunk-e természeti, kulturális és anyagi javainkkal. Hozzá nem értésünket tunyaságunkat felelőtlenségünket nem foghatjuk majd külső erőkre, megyei elnyomásra, országot fojtogató hatalmakra, önrendelkezők vagyunk - SZABAD VÁROS melynek jövője polgárai kezében van. Helyes célokkal, okos programokkal, következetes döntésekkel, szakszerű végrehajtással gazdálkodjunk közösen mi, Esztergom polgárai kölcsönvett jövőnkkel. E gondolatok jegyében, KÖLCSÖN VETT JÖVŐ címen indítjuk útra tárcánkat Váijuk közlésre mindazok munkáit - cikkeket rövid tanulmányokat - akik városunk jövőbeni arculatáért felelősséget éreznek, akik a jövőt formálni akarják egészségünk és környezetünk védelmével, kulturánk ápolásával, városunk fejlesztésével. A város az önkormányzati törvénnyel jogokat szerzett, de az kötelességeket is tartalmaz. Korábban a város egy felülről irányított rendszer része volt nem volt önmegvalósítási lehetősége. Ám, ha szellemileg nem készülünk föl, akkor vágyálom marad a város gazdasági-környezeti fejlesztése. A megyei jogú városi rang elérése úgyszintén. A hoszzú távú tervezés letéteményese egy felkészült kis csapat lehet amely önként vállalja a város stratégiai tövének megalkotását Ez természetesen azt is jelenti, hogy létre kell hozni egy esztergomi fórumot amely kialakítania, amely garantálja, hogy más települések szempontjai elhatározásainak nem fognak gátat szabni. A kapcsolatoknak természetesen kölcsönöseknek kell lenniük, és a városnak is folyamatosan követnie kell más települések döntéseit Olyan együttműködést kell kialakítani, amelyben a kisrégió települései már a tervezés fázisában egyeztetik elképzeléseiket Például a tiszta levegő Dorog, Esztergom és Párkány együttműködése nélkül elképzelhetetlen. A tönkretett Duna-part helyrehozása csak Pilismarót Dömös, Tát együttműködésével valósulhat meg. Az útA KÖLCSÖNVETT JÖVŐ I, e szellemi kapacitásnak a központja lehet A hosszú távú tervezésből természetszerűleg kiszorulnak a rövidtávon érdekelt politikusok. Egy-két választási ciklusra szóló érdekeltség esetében - polgármesterek, képviselők nem lehet elvárni, a legjobb szándék ellenére sem, hogy ötven éves kitekintéssel hozzanak döntéseket sok esetben saját politikai érdekük ellenében. A város önrendelkezésével együtt egyre inkább kényszerítő körülménnyé válik a szomszéd települések bevonása a város távlati terveinek kialakításába. Esztergomnak egy olyan térségi együttműködési rendszert kell hálózatra ugyanez vonatkozik. E munkára két évvel ezelőtt alakult meg az Esztergom - Dorog Térségi Településközi Szövetség, mintegy húsz magyarországi település részvételével. Az elmúlt hónapokban Párkányban hasonló településközi szövetség jött létre. Minden reményünk megvan e két szövetség együttműködésére. A munkálatok támogatására a térségi települések létrehozták a Opeion Alapítványt Ez pénzügyi alapot jelenthet a stratégiai tervek kidolgozására. Célszerű lenne egy olyan kisrégiós fórum kialakítása, amelyben a települések, a vállalkozók, a társadalmi szervezetek Zöldek, EBE valamint a kormányzat képviseltetné magát E fórum körül alakulhatna ki az a kisrégiós szellemi kapacitás, amely regionális és országos szinteken képviselhetné a távlati szempontokat. Itt a Duna vízminőségének javítására, az árvízvédelemre, a csatornázási-vízellátási rendszer kialakítására, a természetvédelmi együttműködésre gondolok. E kisrégió alkalmas lenne arra, hogy egy olyan kvázi-megye, önkormányzati egység jöjjön létre, amelyet az elmúlt két évben fogalmaztunk meg kérvényeinkben. Itt elsősorban a megyei jog elnyerésére gondolok. Egy ilyen kisrégió már önálló félként vehetne részt a megyei ügyek irányításában, remélve, hogy a megyében hasonló kisrégiók alakulnak. A megyét mindaddig, amíg a kisrégiók nem állnak össze, felülről fogják irányítani. Akisrégiók képviseletének hiánya pedig csak erősíti a központosítási törekvéseket Az általunk kialakítandó kisrégió megfelelő szellemi előkészítés után a Bécs - Budapest - Duna-medence, Délnyugat-Szlovákiát és Burgenlandot is magába foglaló régió alulról építkező része lehet.. Esztergom, 1992. augusztus 12. Balogh Ákos esztergomi polgár Talán kevésbé köztudott hogy a szocialista párt irodája, a volt MSZMP székházában, népszerű nevén a Zöldházban található. A kiköltözés már többször is szóba került, de érdemi előrelépés alig történt - Mikor kerülhet erre sor? - kérdeztük Csernusné Láposi Elzát, az MSZP helyi irodavezetőjét - Irodánknak mind a mai napig szándékában áll kiköltözni. Mi teljesen egyetértünk az ez irányú kéréssel. Jelenleg várjuk az önkormányzat által felajánlott cserehelyiséget Mihelyt megkapjuk, máris költözünk. Itt meg kell említenem, hogy a Zöldház költségeihez - fűtés, villany - mi is hozzájárulunk. iwmmm Pártunk fontosnak tartja, hogy legyenek irodái és függetlenített alkalmazottai. - Mit tehet az MSZP Esztergomban, tudván, hogy nincsenek képviselői az önkormányzatban? - Tevékenységünk sokrétű. Hadd soroljak fel ezek közül néhányat! A városi május elsejét a vasas szakszervezettel közösen, mi szerveztük meg, a Béke napját úgyszintén. A munkanélküliek helyi egyesületét továbbra is mi patronáljuk. Taglétszámunk jelenleg 222 fő. Jogsegélyszolgálatunk minden páratlan hétfőn segít a rászorulókon. A BAL-klub rendezvényeire többnyirejeles előadók közreműködésével kerül sor. Legutóbb az oktatási törvényről vitatkoztunk. Az Ez Vant havonta adjuk ki, ezer példányszámban. Az Esztergomi Ifjúsági Természetjáró Egyesület a baloldali értékek iránt elkötelezett civil szerveződés. Pigazdára a képviselői szék, 11-et a szocialisták nyertek el. Itt Esztergomban is ugyanezt érezzük. Irodánkat számosan keresik föl, ha másért nem, egy jó szóért vagy eliga Mi újság a baloldalon? lismaróton, az erdőben egy negyven zításért Egy kicsit panasziroda is letfős sátortábort üzemeltet az egyesület tünk. Ez elsősorban a szociálisan rászorulók - Mi a véleménye az esztergomi tábora. Tavaly és az idén több százan önkormányzat munkájáról? nyaraltak itt, főként a munkanélküli - Nincs átütő ereje. Nem vitatom a szülők gyermekei és a nagycsaládo- jóindulatot a jószándékot, de ez kesok. A szállást vagy ingyen, vagy éj- vés. Némely területen több szakérszakánként húsz forintért adtuk. Á tá- telemre lenne szükség, bort alapítványi pénzekből tartjuk - Mi a legnagyobb gond Esztergomban? - A munkahelyek hiánya. Jó volna, ha a || megszűnt nagyvállalati tok helyén újak szerve.. xódnének. Az önkormányzatnak erre is gondolnia kellene. - Indítanak-e jelölteket az esztergomi időközi választásokon? - Mindkettőn. Úgy érezzük, hogy a város politikai beállítottságát a képviselőtestület mai összetétele nem tükrözi. A hatos körzetben dr. Toros Pétert, a kilencesben pedig a független jelöltként induló Forró Sándort támogatjuk. Végezetül hadd említsem meg, fönn. Ehhez az esztergomi önkormányzat nem járult hozzá. A Regionális Baloldali Ifjúsági Tábort hat megye fiataljainak, a Veszprém megyeiekkel közösen szerveztük meg. Ezen, többek között Horn Gyula is vendégeskedett a sajtóvisszhang is jó volt - Milyennek látja a párt mostani helyzetét? - A kilencvenes választásokon az emberek egyértelműen a rendszerváltásra szavaztak, az MSZP-t pedig be- hogy a németországi Neuburg SZPDsorolták a múlt rendszerhez kötődők szervezetével nagyok jók a kapcsolaközé. A szociális gondok előtérbe ke- taink. rülésével azonban a párt megítélése is A fiatalok cseréje rendszeres. Még megváltozott. Az országban ezidáig munkát is szerveznek nekik. Jó ellesni 21 településen került sor időközi vá- egymás módszereit, lasztásra. Ezek közül 18 esetben talált (s. j.) HELYREIGAZÍTÁS 1. Legutóbbi számunk 3. oldalán a Városháza: nyári döntések után c. tudósítás két mondata - amelyet értelemzavaró sajtóhiba torzított el - helyesbítésre szorul. A 2. bekezdés elején az augusztus 13-i testületi ülésről azt írtuk (volna), hogy „ugyan 'terven felül' hívták össze, de nem volt 'rendkívüli'." A 6. bekezdés első mondata pedig helyesen a következő:, jónéhány család életkörülményeit fordítja kedvezőbbre két lakásügyekre vonatkozó javasla/ elfogadása." 2. Augusztus 28-i (32-33.) számunk címoldalán Horváth István beszédét közöltük, amelyet az augusztus 20-i ünnepség bevezetőjeként mondott el. Sajnos a kézirat első részéből két sor kimaradt A Szent István születési helyét jelző egykori kőlapra emlékezve, H. I. a feliratot is idézi. Öt sort egy régi népénekből, természetesen hiánytalanul. Lapunk a „Hol vagy István király?" kérdésre következő negyedik sort „tüntette el": ,Téged magyar kíván!" Az emlékkő sorsát összefoglaló mondata is megcsonkult egy kéziratsorral. Kiegészítve így hangzik: „Talán emlékeznek rá még néhányan, hogy az 50-es évek ben az emlékkövet ismeretlen kezek összetörték, a 60-as évek közepén pedig még töredékeit is eltüntették (...)" Tisztelt szerzőnk és olvasóink szíves elnézését kérjük.