Esztergom és Vidéke, 1992

1992-08-14 / 30-31. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 265 BAJOR EVEZŐS BAJNOK - ESZTERGOMBOL A SZIM VASAS Esztergomi Hajós Egylet evezősei állandó résztvevői az országos versenyeknek. Az utánpótlás korú evezősök a bajnokságokon rend­szerint győzelmeket, érmes helyezé­seket érnek el. Most Németországból jött a hír: Ju­hász Albin esztergomi evezős a junior „B" korcsoportban bajor bajnokságot nyert. Ez a fiú több éve szerepel a verse­nyeken, eredményeit lapunk sportro­vatában is olvashatták. - Hogyan kezdődött sportolói pá­lyafutásod? - kérdeztem. - Esztergomban születtem 1977­ben. Édesanyám a Petőfi iskolában ta­nítónő, édesapám a GAMESZ-nél csoportvezető. Egy húgom van. Négy éves koromban már rendszeresen fu­tottam a Kis-Duna töltésén. Úszni Gép Sándornál tanultam. Cselgáncsozni is jártam. Gyakorlóiskolás voltam, ami­kor elkezdtem az evezést is. Szívesen jártam az edzésekre; Máramarosi Győző, majd Jávorfi Ferenc lett az edzőm. 1988-tól országos versenye­ken hatszor első, tízszer második, két­szer harmadik voltam. Az első érem megszerzésétől már nemcsak a sporto­lás öröméért, hanem az eredményért is eveztem. Legszívesebben az 1990­ben Szegeden elért korosztályos or­szágos bajnoki címre emlékszem. - Hogyan kerültél Németorszgába? - Németországba a kint élő nagy­néném és a nagybátyám hívtak, nyelv­tanulásra. így az általános iskola utol­só évfolyamát Ingolstadtban végez­tem, a Christoph Scheiner Gimnázi­umban. Vendégtanuló lettem. Iskola­látogatási igazolást kaptam. A nyolca­dik anyagából itthon kell osztályozó vizsgát tennem. A kinti gimnázium na­gyon megtetszett. Jól éreztem magam a német diákok között. - Ki fedezett föl evezősként? - Az iskolában mutatkoztam be először, majd az iskolai evezősedző javaslatára a városi Donau Ruder Club-ba kerültem. Valamennyi létesít­ményükbe ingyenes belépőt kaptam. Edzéseimet Gerd Polland irányította. Az ó, valamint Albert Markendorf szakosztályvezető felügyeletével ver­senyeztem Bamberg, Schweinfurt, Lobenstein, Nürnberg és Klangenfurt városokban. Egy alkalommal a német szövetségi kapitány ezekkel a szavak­kal gratulált: Albin, szeretnénk, ha itt eveznél tovább! - Nos, a versenyeken elért érmes helyezéseim alapján Herr Polland esélyesnek ítélt a bajor bajno­ki cím elnyerésére. A bajnokságot In­golstadtban rendezték meg. Empacker hajóban evezhettem. Olyan nagysá­gok versenyeztek ott, mint TilieJorda­che olimpiai bajnoknő. Abajnokságon 31 club indult, 500 evezőssel. Az én korcsoportomban 17 induló volt. Az előfutamból egyenes ágon jutottam a döntőbe. Ott egy passaui fiú volt a legnagyobb ellenfelem. Ezer méteren egy hajóhosszal előztem meg. Az érem átadásánál a német szövetség ve­zetői is gratuláltak. Külön öröm volt ' számomra, amikor a müncheni Ruder Club magyar származású vezetője kö­szöntött. - Milyen kapcsolatokra tettél szert az elmúlt egy év alatt? - Természetesen az evezésen kívül is szép emlékeim vannak Németor­szágról. Eljutottam Hockenheimbe, a túrakocsisok bajnokságára. Az iskola szervezésében egy hetet ausztriai sítá­borban tölthettem. Többször jártam az Audi autógyárban. Végignéztem a gyártást. Valamennyi típusban autóz­tam. Amikor eljöttem mind az iskolá­ban, mind az evezősök között sok jó­barátot hagytam. Megígértették ve­lem, hogy visszatérek. Ok viszont azt ígérték, hogy a Dunán leeveznek Esz­tergomba. Ez egy jó alkalom lesz az ingolstadti és az esztergomi club sportkapcsolatainak kiépítésére. - Mit csinálsz most, hazaérkezésed után? - Augusztus 25-én vizsgázom. Még a télen felvettek a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumba. Szeretnék jól tanulni és tovább sportolni. Ez szá­momra a következő négy év célkitűzé­se, s továbbra is keményen evezek. A bajor bajnokság után szeretnék újból magyar bajnok is lenni! - Kívánom, hogy így legyen! Csepecz József szerelő-lakatos neve jól cseng az esztergomiak fü­lében. Édesapja hosszú időn át a tűzoltóság városi parancsnoka volt, de sportolóként is megállta a helyét. János bátyja Esztergomban vált NB l-es labdarúgó kapussá, hogy aztán Tatabányán és a fővá­rosban csillogtassa képességeit. Csepecz József 1958-ban szüle­tett. Tíz évesen lett tagja az úttörő­ház modellező szakkörének. A szakkör vezetője, Pufa Vince a fia­tal fiúban hamar felismerte a repü­lőmodellezés iránti vonzalmat. Munkára fogta és szigorú szem­mel figyelte fejlődését. Az ered­mények nem is maradtak el. Cse­pecz József 1972-ben a szabadon repülő modellek A-l-es kategóriá­jában megyei bajnokságot nyert. Az országos diákolimpián Debre­cenben bronzérmes lett. Ezt a gé­pét Pufa Vince tervei alapján ké­szítette. Csepecz József a model­lezés mellett a labdarúgásban is tehetségesnek bizonyult. A MIM Vasas SC ifjúsági csapatának volt a kapusa, de szerepelt a szakszer­vezeti válogatottban is. Ott együtt játszott Disztl Péterrel, Preszeller­rel, Bodnárral, Híressel, Krisztin­nel, Csonkával... Leszerelés után a munka és a lakásépítés volt az elsődleges. Megnősült, három gyerek édesap­Kézügyesség, technika, kitartás CSEPECZ JÓZSEF REPÜLŐMODELLEZŐ ja. -Miután előteremtettem a csa­lád alapját - mondja Csepecz Jó­zsef - már megengedhettem ma­gamnak, hogy szenvedélyemnek is hódoljak. 1987-ben visszatért a modellezéshez. Szinte második otthona lett a modellező-szakkör. Az ez évi ver­senyekre körültekintő gondosság­gal készült. Meg is lett az eredmé­nye. Nemzetközi versenyen Döm­söd-Apajpusztán a széndioxid haj­tású repülőmodellek F-l-K kate­góriájában negyedik lett. Magyar­országról egyedül Benedek György repülőmérnök előzte meg. Benedek a világ egyik legjobb modellezője. A „Benedek számy­profil"-t az egész világon ismerik E sikeren felbuzdulva Csepecz Jó­zsef indul az idei Csepel Kupán. Szeptemberben a 43. évfolyam kezd a modellező szakkörben. Az elmúlt évben válságos időket élt meg a szakkör. Már-már a széthul­lás fenyegette őket. Pufa Vince át­adta a stafétabotot tanítványának. Csepecz József szeretettel várja az újakat. Miközben minden nyári idejét arra használja, hogy a saját építésű modelljeit repülésre ké­szítse elő. Köszöntése: A repülősök nyelvén kívánok, Jó hajózást"! INDUL A LABDARÚGÓ BAJ­NOKSÁG NYITÁNY: SZOMBATON FÉL ÖTKOR! Kertes (Krischneider) László edző vezetésével ötödik bajnoki évét kezdi az Esztergomi Vasas SC NB III-as labdarúgócsapata. Amikor 1988 őszén átvette a csapa­tot, még mások voltak s körülmények. Akkor a Vasas a tabella végén kullo­gott, úgy, hogy előtte egy csapatra va­ló játékos távozott. De így volt jól! Más szellemre volt szükség! Kertes edző esztergomi születésű, Szent­györgymezőn nőtt fel. Fiatalon került az NB l-es Dorogba. A,3" válogatott­ságig vitte. Majd viszajött Esztergom­ba, és jó néhány évig itt játszott. Legutóbb úgy vágtak neki a bajnok­ságnak, hogy most itt az alkalom. Az­tán a tavaszi szezon nyitányakor a já­tékosoknak állásuk sem volt A tisz­tességesen végigjátszott bajnokság­ban ötödikek lettek. A végeredmény: 1. Pénzügyőr (Budapest), 2. Érdi VSE, 3. Honvéd Hargita SE, 4. Száz­halombatta Dunai Kőolaj, 5. Eszter­gomi Vasas, 6. Rákosmenti TK (Bu­dapest). A labdarúgó NB Hl Duna cso­portjában 16 csapat szerepel. A neve­zési díj 45.000 forint. Több csapat még nem fizette be, ezért lapzártáig még végleges sorsolást sem adtak ki. Az már véglegesnek tűnik, hogy az első fordulóban a Vasas hazai pályán mérkőzik a Honvéd Szondi SE (Szé­kesfehérvár) csapatával. Kezdés 1992 augusztus 15-én (szombaton) fél öt­kor. Kertes edző irányításával a követ­kező játékosok készülnek: Schrome­isz, Faragó, Csapucha, Nagy József, Fogarasi, Ormándi, Gömbös, Varga László, Cserép, Szoboszlai, Veress, Szálkái, Spáth, Molnár, Lábos, Benke, Kneiszel, Paul Gábor, Meszes. Szilá­gyi Mihály (Tokodi Üveggyár) és Zambó Gyula (Budapest) átigazolá­sáról most tárgyaltak. Tehát sok még a kérdőjel az NB ül Duna csoportban, de nyitány szombaton fél ötkor. Akkor több minden kiderül. Legyünk ott mi­nél többen! HAJRÁ ESZTERGOM!

Next

/
Oldalképek
Tartalom