Esztergom és Vidéke, 1992

1992-08-14 / 30-31. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 TÁRLATOK A VÁRHEGYÉN! Legutóbb július 10-1 számunkban ajánlottuk olvasóink figyelmébe az Esztergomban megnyílt tárlatokat Azóta a Várhegy nyári kínálata megváltozott, illetve bővült. Augusztus elején bezárt a Komárom-Esztergom Megyei képzóés iparművészek tárlata; de továbbra is látható Székely Gábor keremikusművész szabadtéri kiállítása, a Vármúzeum bejárata dótt. Az elmúlt héten a múzeum belső tereiben két újabb tárlat nyílt. A Kassák-teremben szeptember 10-ig látható a Tárgyi emlékek Kína múltjáról című kiállítás, amelyet augusztus 6-án nyitott meg Fu Zhlliang úr, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének első titkára. Másnap, augusztus 7-én pedig a Rondellában nyílt meg új tárlat: az Esztergomi Művészek Céhének második helyi bemutatkozása. Ezen a tagok közül 19-en szerepeinek műveikkel: festményekkel, grafikákkal, fotókkal (Andráskó István, Balla András, Barcsay Tibor, Földes Vilmos, Franta Dezső, Furlán Ferenc, Kántor János, Kaposi Endre, Kókay Kriszta, Kovács Melinda, Morvay László, Mudrák Attila, Ptrunkl János, Szentessy László, Tamási Péter, Végvári I. János, Vertei József, Vince László és Wieszt József). A kiállítás szeptember 13-lg tekinthető meg. Az alábbiakban Balogh Péter alpolgármester megnyitóbeszédét közöljük, melyet az Esztergomi Művészek Céhe kiállításán mondott. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megtisztelő számomra, hogy az Esztergomi Művészek Céhe mostani tárlatát megnyithatom. A kiállítás szervezőjétől, Horváth Béla igazgató úrtól étkezett felkérésnek örömmel teszek eleget Nem úgy, mint a képzőművészetek avatott ismerője, hanem mint egy, a művészeteket kedvelő, tisztelő, a város kulturális életéért felelőséget érző városi köztisztviselő. Esztergomban vagyunk, Esztergomban élűnk, s ha csak kimondjuk ezt a szót, máris halljuk mellé kimondatlanul is a jól ismert jelzőket: Szent István városa, a magyar államiság bölcsője, az ország első fővárosa, a magyar római katolikus egyház szellemikulturális központja, a magyar Vatikán, hogy csak az ismertebb jelzőket említsem. Büszkén mutogatjuk vendégeinknek a hála Istennek szép számban megmaradt műemlékeinket, múzeumainkat, épületeinket, szobrokat, képeket, egyházi és világi kincseket. Nincs olyan Esztergomra készült fejlesztési koncepció, amelyik ne azt hangoztatná, hogy a város elsősorban fejlesztendő ágazata az idegenforgalom, melyet a kiváló földrajzi adottságok mellett az előbb említett történelmi örökségre, kulturális értékekre kell és lehet alapozni. Meggyőződésem azonban, ha csupán a múltat, a már meglévő értékeket mutatjuk be, nem érhető el az a fejlődés, amit pedig joggal remélhetünk. Eleven, prosperáló szellemi műhelyekre, Esztergomban élő, itt alkotó, dolgozó, e régióhoz kötődő ipar- és képzőművészekre, építészekre és zenészekre, jó koncertekre és előadóestekre, szép kiállításokra és színvonalas színházi műsorokra van szükség, hisz ez adja meg a város atmoszféráját, jó hangulatát, varázsát, amitől jó itt élni, amiért érdemes ide ellátogatni közelről vagy távolról, s amiért újra meg újra ide visszajönni. Erről ír Babits Mihály is 1925-ben, Esztergomi riportjában: „A múlt lelkét beitta ez a föld, s talán majd táplálni íogja vele, fiatal festőkön s költőkön keresztül, a jövő lelkét is: erre harsanjatok esztergomi tósztok! Mert nem ám halott Kunsstadt kell nekünk és múzeum; ez a múlttal trágyázott föld mégiscsak föld marad: amibe vetni és ültetni lehet..." Elemi várospolitikai érdek tehát, hogy ezt a vetésre és ültetésre való lehetőséget kihasználjuk, hogy olyan körülményeket teremtsünk, olyan bíztatást adjunk, olyan fogékonyságot mutassunk, hogy a humánkultúra képviselői megérezzék életlehetőségeiket, hogy új kezdeményezések, próbálkozások, csoportosulások szülessenek. Mégpedig nem felülről, mesterségesen irányítva, hanem az alkotói hivatásérzetet és a sajátos érdekeket követve, természetes önszerveződéssel Jól tudom, hogy az állami mecenatúra leépülése és a magánmecenatúra ki nem épülése folytán az anyagi lehetőségek jelentősen szűkültek, s ennek következtében művészi körökben ma jó közérzetről beszélni - enyhén szólva is - naivitás lenne. Ugyanilyen naivitás volna az is, ha bárki úgy gondolná, hogy e helyzeten akár az állam, akár a helyi önkormányzat jelentősenjavítani tudna, csupán hozzáértés, elhatározás, jószándék vagy belátás kérdése volna az egész. Az Esztergomi önkormányzat a város kulturális költségvetésének összeállításakor gondolt arra, hogy nemcsak a saját intézményeiben folyó tevékenységeket kell támogatnia. Ezért egy szerény keretösszeget bocsátott a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság rendelkezésére, hogy ezt a városban működő egyéb kulturális és művészeti csoportok, tevékenységek és programok anyagi támogatására használja fel. A Bizottság ebben a szerepkörében tisztességesen igyekszik tartani magát ahhoz az elvhez, hogy a kultúra, a művészet szabad, abba politikai-ideológiai beavatkozásnak helye nincs. Egyben tudatában van annak is, hogy nem az Önkormányzat, nem a Városháza az esztergomi kulturális élet irányítója, sőt, hogy ilyen külső „vtzériésre" egyáltalánnincs is szűkség. A kulturális-művészeti élet mozgatói, éltetői, előrevivői maguk az egyének, egyéniségek, akik alkotnak, űgyintéznek, tanítanak, nevelnek, szerveznek és szervezkednek, csoportokat-egyesületeket hoznak létre s például életre hívják az Esztergomi Képző-, Iparés Fotóművészek Céhét, hogy egymás érdekeit védve és-figyelembevéve tudásukat és képességüket Esztergom szellemi értékének emelésére szenteljék, olyan kiállítások megrendezésével is, mint ez a mai. Nézzük és élvezzük hát ezt a kiállítást, ezeket a jórészt elsőízben kiállított műveket, s lássuk és érezzük meg, hogy nemcsak a múltbeli, hanem e jelenben alkotott művek is Esztergom értékei közé számítanak. Gratulálok a kiállító művészeknek, megköszönöm a kiállítás rendezőinek önzetlen munkáját s ajánlom minden kedves vendégünk figyelmébe az alkotásokat, valamint a jelenlévő, köztünk élő alkotókat. Köszönöm figyelmüket! ISMÉT A TŰZIJÁTÉKÉRT Tisztelt esztergomi polgá- támogatást szavazott meg. A költsérok,vállalkozók, kereskedők! gek fedezetére azonban még Az augusztusi ünnepi tűzijáték tavalyi megrendezésével szép és hasznos hagyományt igyekeztünk feléleszteni. . AII. világháború előtt Magyarországon három helyen - Budapesten, a Balatonnál és Esztergomban -rendeztek tűzijátékot, amely (mint belés külföldi vendégek tízezreit vonzó turisztikai programlehetőség) különösen a kereskedelemre és a vendéglátásra van kedvező hatással. Bizonyosakvagyunk abban, hogy ez a világszerte régóta tapasztalt összefüggés Esztergomban is igazolódni fog. Ezévben, augusztus 19-én, Szent István királyunk ünnepének előestéjén kívánjuk ezt a nagyszabású (látvány-értékében a budapestivel egyenlő) tűzijátékot megrendezni. kezdeményezésünket Esztergom Város Képviselőtestülete pártfogásáról biztosította és az ezévi tűzijáték megrendezéséhez 400 ezer Ft 180 EZER FT HIÁNYZIK! Kérünk minden Esztergomot szerető polgárt, vállalkozót, kereskedőt, vendéglőst: támogassa most és a jövőben is az esztergomi ünnepi tűzijáték megrendezését. Kérjük, hogy az esztergomi várszínház alapítvány befizetési utalványán (vagy banki átutalással) szíveskedjék támogatási szándékát kifejezésre ju(attni. AZ ALAPÍTVANY SZÁMLASZAMA: ^64-10448 (KERESKEDELMI ES HITELBANK ESZTERGOM, KOSSUTH L. U. 22.) Esztergom 1992. augusztus 9. Tisztelettel: Az Esztergomi Várszínház Alapítvány Kuratóriuma nevében: Nagyf?'usi Tibor Pénzgyűjtők, figyelem! NUMIZMATIKAI NYÁRI EGYETEM ESZTERGOMBAN Esztergom az elmúlt héten újra országos tudományos és kulturális találkozó színhelye volt A Numizmatikai Nyári Egyetem előadás-sorozatára a Szabadidő Központ színháztermében került sor. A megnyitó beszédet dr. Kovács György Zoltán, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke mondta. Kiemelte, hogy Esztergom a megye kulturális központja. Ez a mostani nyári egyetem is egy állomás ahhoz, hogy 1996-ban, a világkiállítás programsorozatában, az államalapítás 1100. évfordulóján valamilyen esemény színhelye legyen Esztergom Ezt követően szakmai előadások következő Elsőként dr. H. Kelemen Mária Római kori emlékek Komárom-Esztergom megyében, majd Bíróné Sey Katalin Későkelta pénzverés és Torbányi Melinda Római pénzforgalom Komárom-Esztergom megyében címmel tartott előadást Életmű-kiállítás is nyílt a most 80 éves Bozó Gyula festőművész-tanár egyházi és világi témájú érmeiből. Köztük George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnökének magyarországi látogatására készített; a Lékai bíboros 75. születésnapjára, a Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulójára megformázott ezüst mesterműveket A nyári egyetemen előadást tartottak még: Jtri Sejbal( Bmoból), V. Székely György, Kovács László, G. Héri Vera, Pandula Attila és dr. Mészáros István tanszékvezető egyetemi tanár, a MÉE országos elnöke. A Balassa és a Keresztény múzeumokban magasfokú szakmai igényességgel kiállított érmekben gyönyörködhettek a látogatók. A Prímási palotában dr. Paskai László érsek mondta a nyári egyetem ünnepi zárszavát Az utolsó este a Dunán, a NAUTICA BT jól sikerült hajókirándulásán búcsúztak egymástól a hallgatók. A Magyar Éremgyüjtők Egyesülete XXn. Vándorgyűlését úgyszintén városunkban rendezték, a Fürdő szálló pálmatermében. Ezen dr. Könözsy László polgármester mondott üdvözlő beszédet Ő kiselőadást tartott a pénz gazdasági szerepéről. Arról, hogy az éremgyűjtés a kulturális értékek megőrzésének körébe tartozik. A polgármestert dr.Pifkó Péter Esztergom múltja, jelen, jövője, Cséfalvay Pál Az egyház és a numizmatika és dr. Horváth István Esztergom és a numizmatika című előadása követte. A vándorgyűlés kapcsán kiállítás nyílt a Balassa Bálint Múzeumban, majd országos éremcsere-közvetítést (árverést) tartottak. Közel ezer ember jött el Esztergomba, hogy a numizmatika-tudomány titkait megismerje, hogy éremgyűjtő szenvedélyét kielégítse. Mind a Zöldházban, mind a Fürdő szállóban jó volt a szervezés. Münchenből Günter Schön nagylelkű adományozónak bizonyult: a numizmatika szakkönyv kiadó hét darab értékes katalógust küldött A házigazdák közű/ Milakovszky János, az esztergomi csoport titkára hónapokon át fáradozott, hogy ez a tanácskozás létrejöhessen. (Pálos)