Esztergom és Vidéke, 1992

1992-07-03 / 25. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 MARTOS LEVENTE, AZ „ÉDES ANYANYELV'* ÁPOLÓJA A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium folyosóján díszes plakett és szép kivitelű emléklap hirdeti: MARTOS LEVENTE részére az „ÉDES ANYANYELVÜNK" nyelvhasználati verseny országos döntőjén elért kimagasló eredményéért. - Miben is vagy Te ilyen kiváló? - Honnan jöttél Esztergomba? - Ha egyszerűen akarok fogal­mazni, azt mondom: a szép magyar beszédbea Ha kicsit bonyolítom, akkor azt felelem: az „Édes Anya­nyelvünk" nyelvhasználati verse­nyen szerepeltem eredményesen. Ezt a versenyt minden évben meg­rendezik. Az a célja, hogy megis­merjük anyanyelvünket és minél tö­kéletesebben használjuk. Az országos döntő Sátoraljaújhe­lyen volt. Az első tízbe jutottam, rangsorolás nélkül. Mindannyian egyformán emlékplakettet, okleve­let és pénzjutalmat kaptunk. Persze ezt nem adták ,Ángyén". Két évvel ezelőtti próbálkozásom még ered­ménytelen volt. A másik nagy ered­ményem, hogy német nyelvből 12. lettem az Országos Középiskolás Tanulmányi Versenyen. - Nyugat-Dunántúl egyik kisvá­rosából, Sárvárról. Érdeklődési kö­römet, a magyar nyelv és a német iránti fogékonyságomat elsősorban szüleimnek köszönhetem. Édesa­nyám könyvtáros és gyermekko­romban sokat mesélt. Édesapám mérnök és német tolmács. Két bá­tyám egyetemet végzett, lassan csa­ládot alapítanak. Van egy húgom is, akivel jól megértjük egymást. - Hogyan tanultál a Franká­ban? - Sokáig rettenetesen lusta vol­tam. Amikor azonban bekerültem a gimnáziumba, minden megváltozott. Rossz érzésem volt, ha valamiben lemaradtam. A kollégiumi rendhez igazodtam. így nem volt összetűzé­sem. A magyar mellett a németet tanultam nagy kedvvel. Ezeken kí­vül nagyon érdekelt a hittan. Főleg, ha úgy éreztem, hogy közelről érint. Persze nem mindig „önként és da­lolva" ültem az iskolapadba. De aki nyitott szívvel jön a ferencesekhez, az képes lelkierőt gyűjteni a tanulás­hoz, a szórakozáshoz. Azt hiszem, hogy sok múlik azon, miként viszo­nyulunk tanárainkhoz és diáktársa­inkhoz. Nekem most furcsa és kicsit szomorú lesz itthagyni az iskolát, ahol kitűnően végeztem. - A tanuláson kívül mi mást csináltál? - A negyedik év nagyon mozgal­masan telt. Szabó István osztálytár­sam filmet készített az iskoláról. A film szövegét én írtam és mondtam a szalagra. Mondhatom, ez szokat­lan élmény volt. Másik komolyabb teendőm és él­ményem a Franka-lap. Ez az iskola újságja. Hat-hét sráccal együtt indí­tottuk be. Remélem, életben marad. - Érettségi után hová visz az utad? - Pap szeretnék lenni. Sokáig gondolkodtam ezen, de végül is ha­tározni mertem. Azt hiszem, szá­momra ez az életforma lehet a bol­dogság forrása. Hitem szerint a kö­rülöttem élőknek is ezzel használha­tok a legtöbbet. Minden adottságo­mat ennek a szolgálatnak az elvég­zésére szeretném fordítani. Most, elsőként a családomhoz igyekszem haza Sárvárra. A nyarat hasznosan szeretném eltölteni. Az­tán a szombathelyi egyházmegye kispapja leszek. Teológiát fogok tanulni a győri szemináriumban... (OSI) Heer Lajos Fair play-díja Segíts, hogy segíthessünk! Galonics Jánosné Szabó Mariann óvónő, gyógypedagógus és logopé­dus. Segítői: Vilmos Éva gyermekfe­lügyelő és Kicsák Lászlóné dajka. Az óvodai csoport váratlan ajándé­kot is kapott Heer Lajos edző az Esztergomi Triatlon Klub támogatá­sát, egy 600 francia frankra szóló csekket nyújtott át az iskola vezető­jének. Történt, hogy a triatlonosok Esztergom francia testvérvárosá­ban, Cambrai-ban szerepeltek egy futóversenyen - és győztek. A díjat hazahozták és sportszerű gesztussal az arra leginkább rászorulóknak ad­ták. (Fair play díjat érdemelnek érte! - Szerk.) Az egyik szülő így mond­ta: - Köszönjük a nemes gesztust, és azt, hogy a sportoló gyerekek meg­látogatták sérült társaikat Jó dolog, hogy a városnak lett olyan óvodája, ahová ezeket a csöpségeket elhoz­hatjuk, s így még a tanköteles kor előtt közösségbe kerülhetnek. Azt is megtudtuk, hogy szeptemberben in­dul a második üyen jellegű óvodai csoport Ezután a Dobogókői útra invitál­tak. A volt orosz laktanya egyik használható épületét tervezte át Go­Az értelmileg enyhén sérült tanu­lók számára a Baross Gábor utcában egy általános iskola és speciális szakiskola működik. Az intézmény­ben most új óvodai csoport indult és új szakiskolai tanműhelyt adtak át. A nyolcosztályos iskolában és a to­vábbi két éves speciális szakiskolá­ban jelenleg száznyolcvanan tanul­nak. De a kisebbekre, az óvodás ko­ruakra is gondoltak. A gyógypeda­gógusoknak az a véleménye, hogy az enyhén sérült gyermekek közös­ségi nevelését minél előbb el kell kezdeni. Későbbi oktatásuk csak így lesz eredményes. Ezért hozták létre az óvodai csoportot melynek épüle­tét most avatták fel a Deák Ferenc utcai 9-es számú óvoda területén. A Labor Műszeripari Művek vi­rágzása idején a Deák Ferenc utcá­ban üzemi bölcsőde és óvoda műkö­dött. Az üzem karcsúsítása idején az épületet átadták a városnak. Hamvas Gyuláné vezető óvónő elmondta, hogy jelenleg a négy cso­portban 96 óvodásuk van. A bölcső­de megszűnt S ezzel felszabadult a konténer-helyiség. Ebben létesült most a gyógypedagógiai óvodai csoport: hét gyermekkel. Vezetője 1 dó Mária építészmérnök. Az átépí­tést a Bauker BT végezte. Szeptem­berben ebben a közel 300 négyzet­méteres épületben működik az álta­lános és speciális szakiskola tanmű­helye. Tanteremmel, tankonyhával, lakatos és fémforgácsoló műhellyel, varrodával, öltözőkkel, fürdőkkel. Recska Valéria igazgató elmondta: a tanműhely teljes felszereléssel hat­millió forintba került. Ebből pályá­zattal négymilliót a Közoktatási és Művelődési Minisztériumtól, kettőt pedig ugyancsak pályázattal a Mun­kaügyi Minisztériumtól nyertek. Az eszközeik is megvannak: eszterga­gép, élhajlítógép, asztali fúrógép, asztali köszörű... A varrodában Toyota varrógépek is vannak. A tankonyha berendezé­sét a Gyermekházból hozták el. A szépen átalakított épületben tá­gas termekben, jó körülmények kö­zött tanulhatnak a diákok. Az iskola lassan kinövi a Baross Gábor úti épületet, ami nem is erre a célra épült A tanműhely környékén újabb épületek átalakításával lehetőség kí­nálkozik egy komplex iskola megte­remtésére. Erre persze több tízmillió kellene. Kívánjuk, hogy sikerüljön! (Pálos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom