Esztergom és Vidéke, 1992

1992-07-03 / 25. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Hogyan készül Esztergom a világkiállításra? Június 22-én ülésezett a Világkiállítási Bizottság. Ezen az ülésen a bizottsági tagok által korábban öszszeállított javaslatok összegzésére, illetve a közlekedésfejlesztéssel és a városi épületek rehabilitációs terveinek ismertetésével összefüggő kérdéseket tárgyalták meg. Korompai József vasúti tervezőmérnök részletesen ismertette a Budapest-Esztergom közötti vasútvonal fejlesztési lehetőségeit. Tájékoztatásának lényege, hogy a vasútvonal állapota tovább romlott. A maximális sebességet rövidesen 30-40 km/órára keli csökkenteni. A jelenlegi forgalmi helyzet stabilizálásához is 270 millió Ft-ra lenne szükség. A gyorsvasút megépítésére a MÁV Tervező Intézeténél készülnek a tervek, de megépítésére belátható időn belül nem lesz pénz. Korompai József javaslata szerint a vasúti közlekedést elsősorban iín. Arpád-vonatokkal (sínbuszokkal) lehetne átmenetileg fejleszteni - a világkiállításra összpontosítva. Mezey András útépítő tervező mérnök elsősorban a 10-es és 11 -es számú utak korszerűsítését, annak pozitív hatását ismertette. (Az ezzel kapcsolatos részleteket az Olvasó a városházi tudósításban követheti nyomon - Szerk.) Az idegenforgalomra való tekintettel a tájékoztató táblák korszerűsítését és felújítását javasolta még Mezey András. Dr. Horváth István és Kund Ferenc térképen jelölte be a műemléki és városképi szempontból helyreállítható épületeket. Az írásbeli javaslatok szóbeli kiegészítését követően dr. Könözsy László kérte a bizottsági tagokat, hogy minél több „ eladható" projekt-javaslatot hozzanak a következő bizottsági ülésre. Az alábbiakban közöljük azt az összefoglalót, mely a különböző szakemberek véleményének összegzéseként készült el. Ezt, mint Esztergom Város tervkoncepcióját a polgármester június 15-én megküldte Barsiné Pataki Etelkának, a világkiállítás főbiztosának, akit munkatársaival együtt esztergomi látogatásra hívott meg. Koditek Pál az 1996-os Világkiállítással kapcsolatos esztergomi tervekről és a megvalósítás feltételeiről 1. A Világkiállításra tervezett rendezvények 1.1. Az EXPO programirodától és az illetékes koordinátori szervektől a következő 3 projektre prioritást és kizárólagosságot kérünk, mivel ezek szorosan kötődnek Esztergomhoz és csak itt rendezhetők meg: I. „Az ezer éves magyar államiság bölcsője, az államalapító István szülőhelye, a második honalapító IV. Béla nyughelye" című történelmi kiállítás. Ehhez kapcsolódóan: - látványként fény- hangjáték a Várhegyen, - konferenciák: magyar-bajor közös történelem, a külföldi magyarságot érintő történelmi kérdések II. „Egyházművészet a Kárpátmedencében" országos és csehszlovák-osztrák-szlovén-horváth és román gyűjtőkörrel. Mint a legjelentősebb magyarországi vallás, a katolikus egyház székhelye, Esztergom adjon helyet a kiállításnak. Ehhez kapcsolódóan egyháztörténeti konferenciára kerüljön sor. ÜL „A magyar vendégfogadás története" - kiállítás az 1279-ben létesített első magyar vendégfogadóban, a Fürdő Szállóban. 1.2 A fenntieken kívül további konferenciákat, kongresszusokat tervezünk (európai testvérvárosok, Duna-Rajna-Majna csatorna, Európai Egyházzene-Zenetörténet...) összekapcsolva ezeket a város múzeumaiban megrendezendő különböző történelmi kiállításokkal. 1.3 Az EXPO-ra tervezett színházi előadások (egyeztetés alatt a MKM államtitkárával): -,Európai Folklór Fesztivál Esztergom" -„Ifjúsági Színházak Nemzetközi találkozója Esztergom" 1.4 Hangversenyek - A Nemzetközi Gitárfesztivál „átütemezése" 95-ről 96-ra - Nemzetközi Orgonafesztivál Központi segítség: anyagi támogatás az orgona rekonstrukciójához - Nagyszabású koncertek a Bazilikában 1.5 Vásár - Országos vagy közép-európai folklór vásár 2. A meglévő turisztikai kínálat bővítése 2.1 Hobbi turiánus (lovassport, vadászat, golf) 2.2 Víziturizmus nemzetközi szintű fogadóbázisának kiépítése. 2.3 3-500 fős befogadóképességű, többmedencés fürdőtelep megépítése a Prímás-szigeten. 3. Az 1-2. pontokban felsorolt rendezvények illetve turisztikai kínálat színvonalas megvalósításának feltételei: 3.1 Elérendő közlekedésfejlesztési célok: - Az Esztergom-Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépítése Forrás: központi és PHARE segély - A Budapest-Esztergom gyorsvasút megépítése: Első ütemben: menetrend átdolgozása, végállomás Angyalföldön, gyorsított vonatpárok, csatlakozó helyijáratok E vonatkozásban a MÁV és a Volán segítségére is szükség lesz. Második ütemben: új nyomvonalon gyorsvasút megépítése. A központi segítség dolgában egyeztetnünk kell az érintett országos szervekkel, az építés anyagi forrásainak biztosítására. - Az esztergomi repülőtér fejlesztése üzleti-, sportturisztikai célú gépek nemzetközi fogadása - A 11-es főút belvárosi átkelő szakasza túlzsúfolt Szükséges egy a városközpontot elkerülő főút megépítése. - Nemzetközi hajóállomás megépítése a szigetcsúcson a víziturizmus és a teherszállítás fogadói feltételrendszerének biztosítására. 3.2 Műemléki és városképi jelentőségű épületek, épületegyüttesek rekonstrukciója, felújítása. Kiemelt jelentőségű városrészek: Várhegy és Szent István téri épületegyüttes; Viziváros, Szent Tamás hegy, Belváros által határolt terület. A legfontosabb feladat: a Vitéz-palota rekonstrukciója 3.3 A szálláskapacitás fejlesztése - A 3-4 csillagos hotel kategóriában cca. 600 férőhely (2 db 150 szobás hotel) létesítése indokolt. Hangsúlyt kell fektetni a kapcsolódó szolgáltatásokra: termálvízre alapozott gyógyszálló (pl. a Hotel Fürdő rekonstrukciójával, bővítésével), konferencia turizmus. - A várhatóan élénkülő belföldi turizmus, valamint a tömeges ifjúsági turizmus igényeinek kielégítésére szükséges fenntartani és bővíteni az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeket is. Esztergom, 1992. júnus 15. Dr. Könözsy László polgármester Megjegyzés egy megjegyzésről A Városházi tudósításokban (Esztergom és Vidéke 23. szám) megjelent egy tájékoztatás a városháza tatarozásáról a szerkesztő megjegyzésével. A megjegyzéshez az alábbi véleményt fűzöm: - A tatarozási munkálatok megrendelése és a rész-számla kifizetése (1.110.921 Ft) még a képviselőtestület megalakulása előtt megtörtént. A felmérési napló egy esztendővel ezután a képviselőtestületi munkaidején készült el és ekkor hagyta jóvá a műszaki ellenőr a végszámla (494.035 Ft) kifizetését. A végszámla elhúzódó kifizetése miatt került sor a vizsgálatra. A vizsgálat kínos, de a Városházát rendbe kell tenni. - A szerkesztő úr ezen ügy kapcsán egyértelmű jóindulattal kijelenti: UA képviselő, míg hivatalában van, az önkormányzattal, annak intézményeivel semminemű gazdasági munkakapcsolatba nem kerülhet! E tilalom a családtagokra is kiterjed!" Az összeférhetetlenségnek egyfajta rendeletbefoglalási igényéről van szó. Az önkormányzati törvény 14. paragrafusa 2) bek. és önkormányzatunk szabályzata 18. paragrafusa 12) bek. az összeférhetetlenséget keretjelleggel szabályozza, mely konkrét helyzetekben egyértelműen érvényesíthető. Komoly kétségeim vannak afelől, hogy egy városi önkormányzati tevékenység során alkotható-e egzakt önkormányzati törvény az összeférhetetlenségről, arról, hogy semminemű gazdasági kapcsolatba nem kerülhet a képviselő az önkormányzattal. A képviselőtestületben vannak (nem fontossági sorrend) mérnökök, vállalkozók, tanárok, üzletemberek, intézményvezetők, van iparos, GAMESZ dolgozó stb. és a jövőben is lehetnek olyan foglalkozású képviselők, akik valamilyen módon gazdasági kapcsolatba kerülhetnek az önkormányzattal. A kifogásolható gazdasági kapcsolat, az óhajtott rendelet nehezen definiálható. Az összeférhetetlenségnek torz értelmezése lenne például az, ha a mérnöknek vagy iparosnak képviselői mivolta miatt megélhetését a város területén kívül kellene keresnie, vagy a tanár nem szavazhatna a város költségvetéséről, mert abban benne van az intézményi költségvetés az ő fizetésével együtt A példákat tovább lehetne sorolni, de nem érdemes. A közszolgálat iránti alázat mércéjét nagyon nehéz állítgatni és véleményem szerint nem is érdemes. A közszolgálat iránti elhivatottság vagy létezik a tisztesség, a becsület és emberség kifejezésekben, vagy nem. Az egzakt módon megfogalmazhatatlan törvények helyett sokkal inkább meg kell lennie annak a belső irányítású parancsnak, amely foglalkozástól, pártállástól és kortól függetlenül egyetemes igénnyel kell, hogy érvényesüljön a közszolgálati munka javára. Sipos Imre Jogi és Szervezési Bizottság elnöke ÖSSZEFOGLALÓ