Esztergom és Vidéke, 1992

1992-07-03 / 25. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Június 25-én reggel 9 órára hívta össze dr. Könözsy László polgár­mester a képviselő-testület rendes ülését. A nyári szünet kezdete előt­ti ülésre csak 15 képviselő(később még kettő!) érkezett meg, így a minősített többséggel megszava­zandó napirendi pontokat az este 3/4 8-ig tartó ülésen érdemben nem tudták megvitatni, illetve sza­vazni sem tudtak róluk. A hosszú ülésen végül is 23 napirendi pontot tárgyaltak meg, de ebből létszámhiány miatt kettő­ben nem született döntés. (Most csak a leglényegesebb pontokat ismertetjük! - Szerk.) A két ülés közti eseményekből a legjelentősebb, hogy az OLAJ­TERV Vállalat elküldte a gázve­zeték-építés terveit, melynek alap­ján a kivitelezésre hamarosan zárt­körű pályázatot írnak ki. A lakos­ságot terhelő, eddig közölt 50-70 ezer Ft/lakás bekötési díj valószí­nű, hogy több lesz, de a végleges összeget csak később lehet megál­lapítani. Szentgyörgymező csatornázása hamarosan megkezdődik, a kivite­lezői szeződést rövidesen aláír­ják. A munkálatok megkezdése előtt széleskörű lakossági tájékoz­tatót tartanak. A képviselő-testület új intéz­ményvezetőket nevezett ki. A pá­lyázatok elbírálását követően ki­nevezték a Bánomi lakótelepi óvoda, a Honvéd úti óvoda, a Spe­ciális Általános Iskola és a Köz­gazdasági Szakközépiskola veze­tőit, illetve igazgatóit. A képvise­lők mindegyik vezetőt egyhangú szavazással választották meg. (A kinevezett vezetők nevét lapunk első oldalán közöljük. - Szerk.) A Vaszary Kolos Kórház orvos­igazgatói pályázatának elbírálásá­ra a testület bizottságot állított fel. A bizottság elnöke dr. Pusztai Er­zsébet államtitkár, tagjai: az Egészségügyi Bizottság egy tagja, a kórház főorvosi karának egy tag­ja, az alorvosi kar képviseletében dr. Sólyom Olympia gégész szak­orvos. Tagja lesz a bizottságnak dr. Nemes Tamás tisztiorvos és az Or­vosi Kamara képviselője és dr. Karcsú József is. (A képviselők elvetették azt a javaslatot, hogy a bizottságnak hivatali tisztségvise­lők is tagjai legyenek. - Szerk.) Nagyfalusi Tibor, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke terjesztette elő a testvérváros-vá­lasztás napirendjét Javaslatának lényege, hogy Bamberg mellett a testvérvárosi címre pályázó Ehin­gent és Maintalt a képviselők egy­Koditek Pál városházi tudósítása és Maintallal másféle baráti kap­csolatot kellene létesíteni. A sza­vazás eredményeként sem Ehin­gen, sem Maintal külön-külön nem kapott többséget, de az együt­tes szavazás sem járt eredmény­nyel. (Igaz, a többirányú testvér­városi kapcsolatot támogató kép­viselők erről az ülésről javarészt hiányoztak. - Szerk.) Miután egy napirendről egy ülé­sen kétszer szavazni nem lehet, az ügy bizonyára újra testület elé ke­rül. A szigeti gyermekház és a régi művelődési ház (Petőfi u. 22.) ügye újra a testület elé került. Az Egyház korábbi döntését módosít­va mégis 1992-re kéri vissza a szi­geti sporttelepet, illetve előrehoz­ta a volt legényegylet visszaigény­lését is. A sürgősség oka az, hogy az egyházi támogatást élvező Kol­ping Család társadalmi szervezet jelentős külföldi támogatásra szá­míthat szociális céljai megvalósí­tásához, de ez a támogatás csak az ingatlanok tulajdonjogának ren­dezése után áll rendelkezésre. Erre - az elhangzott felszólalásokból következtethetően - most nyílik lehetőség. Mindkét intézmény esetében az iskolák, intézmények, egyesüle­tek létesítmény-használati jogá­lével a képviselők felhatalmazást adtak a polgármesternek az ügyek saját hatáskörben történő intézésé­re. A képviselő-testület ülése dél­után két órakor Esztergom általá­nos rendezési tervének ismerteté­sével folytatódott. A Polgármes­teri Hivatal a rendezési tervek ké­szítésére az Opeion Alapítvány ré­vén adott megbizást.Ennek előze­tes ismertetése azért volt fontos, hogy a rendezési terv az év végéig elkészülhessen. A rendezési terv a Város meglé­vő adottságaira épít és a jelenlegi helyzetből indul ki. A tervezők kü­lön-külön ismertették az építésze­ti, a közlekedési, a közműfejlesz­tési és a környezetvédelmi megol­dási javaslatokat, illetve elképze­léseket. A korábbi tervekhez ké­pest a leglényegesebb változás, hogy a 1 l-es és a 11 l-es számú főközlekedési utak városi átkelő szakaszára megfelelő új nyomvo­nalat javasolhattak a tervezők. Mi­után a Suzuki út megépült, ez a tervezők számára teljesen új hely­zetet teremtett. Az 111 l-es szám­mal jelölt út megépültével mód lesz arra, hogy a Dorog irányából érkező 11 l-es út Esztergom-Kert­városnak egy részét már teher­mentesíteni tudja. Később, ha a Dorogot északról (Kertváros kül­ső területi irányából) elkerülő út is megépül, Kertvárosra lényegesen kisebb közúti terhelés nehezedik. A Dobogókői útra áttevődő for­galmat a Petőfi Sándor-Kölcsey Ferenc-Szenttamás utca-Bánomi út nyomvonalán kiépített új útra vezetve részben tehermentesíteni lehet a Kiss János altábornagy­Kossuth Lajos-Bajcsy Zsilinszky Endre-Majer István-Iskola utca­Dobozy Mihály úti jelenlegi főút­vonal forgalmát. A képviselői hozzászólások többsége már inkább a részletes rendezési tervben megfogalmaz­ható kérdéseket érintette. Ámon György (KDNP) képviselő, a kert­városi részönkormányzat elnöke vetette fel Esztergom és Kertváros összeépítésének lehetőségét. A tervezők az összépítést nem java­solták, mert a településközi zöld­folyosók környezetvédelmi szem­pontok miatt több előnyt rejtenek. Ezt nyugati példák sorával igazol­ták. (A városi lét egyébként is az infrastruktúra és a szolgáltatás színvonalában nyilvánul meg. ­Szerk.) Kund Ferenc (KDNP) alpolgár­mesterjavasolta, hogy a megbízott tervezőket részfeladatonként ne­vesítsék és általában tisztázzák a személyi összetételt — a rendezé­si tervben közreműködő tervezők esetében is. A közel két órás tájékoztatót kö­vetően a képviselők egy tartózko­dással elfogadták az általános ren­dezési tervről adott tájékoztatót A hosszú, de érdekes tájékoztató lényegét a következőkben lehet összefoglalni: a tervezők az elfo­gadó határozat birtokában meg­kezdhetik a hatósági egyeztetése­ket. Ez után - körülbelül októberre - már végleges rendezési tervja­vaslat kerülhet a képviselők elé, mely lakossági véleményezésre is alkalmas lesz. E terv már arra is lehetőséget ad - miután az már a leendő részletes rendezési terv bizonyos elemeit is tartalmazni fogja -, hogy azokon a területeken is építeni lehessen, ahol eddig tilos volt. (A rendezési tervet folyamato­san „karbantartva" valóban egy emberi léptékű, de modern város­rendezési koncepció rajzolódott ki a jelenlévők előtt. - Szerk.) nak további biztosítása körül ala­kult ki a vita. Ebben mindenki egyetértett, viszont az SZDSZ képviselői ezt előre, írásban kérték — garanciákkal. Arégi művelődé­si ház esetében az ott működő Kossuth Lajos Általános Iskola felső tagozatának ingyenes hasz­nálati jogán kívül a színházterem városi célú használata is szóba ke­rült. Adélelőtti szavazás nem volt eredményes, mert azon az SZDSZ képviselői nem vettek részt. Dél­utánra azonban konszenzus jött létre és a képviselő-testület elvi egyetértését adta a házas ingat­lanok tulajdonba adásához, amennyiben a jelenlegi használók jogait is érvényesíteni lehet. Ez ügyben az Önkormányzat bizott­ságai és a Kolping Család képvi­selői intenzív tárgyalásokat foly­tatnak, melyeket július 5-ig kell befejezni. A testületi munka nyáron szü­netel. A tulaj donátruházás kivéte­szerre fogadják Esztergom test­vérvárosává. (Esztergomban mindkét német városnak vannak barátai, nemcsak magánszemé­lyek, hanem a helyi társadalom elég széles rétege. Közel egy éve a képviselők már szavaztak a két városról, de akkor egyik sem kapta meg a szükséges többséget. Ez in­dította a bizottságot az együttes előterjesztésre, mellyel előzetesen mindkét város támogatói egyetér­tettek. - Szerk.) Az ülés előtt a bizottság elnöke levelet küldött Bamberg főpolgármesteréhez, kérve hozzájárulását az új testvér­városi kapcsolatok létesítéséhez. A kapott válasz nem fejezett ki rosszallást (igaz, egyetértést, bíz­tatást sem. - Szerk.). E kérdések eldöntését a bambergiek Eszter­gomra bízták. A polgármester sze­mélyesen nem támogatja a két vá­ros egyidejű megválasztását, csu­pán Ehingent javasolta. Többen szóltak amellett, hogy Ehingennel

Next

/
Oldalképek
Tartalom