Esztergom és Vidéke, 1992

1992-05-29 / 20. szám

1992, május 29. 20. szám * Ára: 19,50 Ft ESZTERGOM és TIME POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KÖRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban MA Balassa Bálint, a jeles költő és végvári vitéz 1594 májusában az Esztergom visszafoglalásáért ví­vott harcokban lelte halálát. Tisztelői ma délután 6 órakor ko­szorúzzák meg szobrát (a Vitéz János Tanítóképző Főiskola mel­letti parkban), majd fél hétkor em­lékműsor kezdődik a Balassa Mú­zeum új épületének (Mindszenty tér 3.) könyvtártermében. A műsorban fellép Kobzos Kiss Tamás és Szabó András előadó­művész, valamint egy török ven­dégművész is. A rendezvényre minden érdek­lődőt szeretettel várnak a szer­vezők! Megjelenik hetenként Esztergom Város Önkormányzatának és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának támogatásával Szerkesztőség és kiadóhivatal: Esztergom, Széchenyi tér 25. Tel./fax: 13-756 Tx: 27-477 MEGHÍVÓ A kiváló zenepedagógus, kutató és karvezető, dr. Kálmánfi Béla emlékének tiszteletére a hagyo­mányossá vált KÁLMÁNFI EMLÉKEST házigazdája 1992-ben Pilisszent­lélek. Az emlékest megrendezése egy­beesik a helyi Pávakör öt éves jubileumával. Az ünnepségre meghívtuk a mogyorósbányai, a piliscsévi, a kesztölci és a tardos­bányai csoportokat. Pilisszentlé­lek lakói szeretettel várják Esz­tergom és vidéke zenekedvelő kö­zönségét is. A rendezvényt a Pálos kolostor romjainál tartjuk, május 30-án, 15 órától. Tisztelettel: Minczér János, a Pávakör vezetője Tudatosan került egymás mellé két tudományos konferencia Esz­tergomban az elmúlt héten. Május 21-én Simor János hercegprímás halálának centenáriumáról emlé­keztek meg az általa építtetett prí­mási palotában, a Keresztény Múzeum gobelin termében. Más­nap a Balassa Bálint Múzeumban a „Művészetpártolás, mecenatú­ra, közgyűjtemények Magyaror­szágon" című konferenciára ke­rült sor. Simor János hercegprí­más 1891. január 23-án halt meg, a megemlékezés idénre való átke­rülesét olyan nagy egyházi ese­mények magyarázták, mint Mindszenty József temetése, II. János Pál pápa magyarországi lá­togatása. A május 21-i konferencia ünne­pi köszöntőjet, megemlékezését mondó dr. Paskai László eszter­gomi érsek-prímás mellett jelen volt dr. Takács Nándor székesfe­hérvári püspök és a konferencia második felében elnöklő dr. Dé­kány Vilmos püspök is. Dr. Paskai László megnyitójában áttekintet­te az 1813-ban Székesfehérváron született Simor János életpályá­ját, beszelt sokrétű egyházi, poli­tikusi, tudósi, tudománypártolói tevékenységéről. Mára megnyitó is felvázolta a XIX. század egyik legnagyobb főpapjának alakját, egyházi, emberi nagyságát. Sok­irányú tevékenységének, érdek­lődésének részletes kifejtése a tu­dományos konferencia hét elő­adójára várt. Adriányi Gábor professzor, aki az 1991-ben Esztergomban ren­dezett „Egyházak a változó világ­ban" konferencia egyik fő előadá­sát is tartotta, a magyar egyházpo­si Levéltár igazgatója a nagy ér­sek tudomány pártolásáról és könyvtáralapításáról beszélt. Si­mor János maga is több történel­mi munka szerzője volt, de óriási jelentősége volt annak, hogy fel­ismerte a történelmi alapkutatá­sok fontosságát, elindította az esztergomi főegyházmegyei ok­levek összegyűjtését és kiadását. A Magyar Tudományos Akadé­mia 1867-ben igazgató-tagjává Aki Ferenc József fejére tette a koronát Simor János centenáriumán litikában játszott szerepéről be­szélt. Simor János a kiegyezés évé­ben lett esztergomi érsek, olyan időszakban, amikor a kiépülő ma­gyar állam új feladatrendszereket teremtett a magyarországi egyhá­zak számára. Simor János szakí­tott a római katolikus egyház ko­rábbi, a konzervatív politikai irányzatokat támogató magatar­tásával cs a Deák Ferenc és And­rássy Gyula által képviselt politi­kai irányzatot támogatta, bár a ka­tolikus autonómia körüli vitákban nem érlelt egyet az állami elkép­zelésekkel. Beke Margit, a Prímá­választotta. Könyvtárát már papi pályája korábbi időszakában el­kezdte kialakítani, de véglegesen a Prímási palotában kapott helyet, s élete végéig tudatosan fejlesz­tette e nagyszerű gyűjteményt. Ladocsi Gáspár professzor, az Érseki Hittudomány Főiskola ta­nára az. 1869-1870-es I. Vatikáni/ zsinaton játszott szerepéről be­szélt. Simor fellépett a darwiniz­mus ellen, de a zsinat fő kérdésé­ben, a pápai csalhatatlanság ki­mondása ügyében az ellenzék egyik vezetője volt. A pápai taní­tói hivatal tcvcdhetcllcnsegcnck kimondását nemcsak ő, hanem Haynald Lajos kalocsai érsek is ellenezte, az osztrák és német püspökök többségével együtt. A nyílt szakítást elkerülendő az el­lenzéki főpapok nem várták meg az utolsó szavazást, hazautaztak Rómából. Simor dogmatikai álláspontját Ladocsi Gáspár úgy fogalmazta meg: „éles elméjű, jól felkészült, konzervatív." Mészáros István professzor a katolikus iskolarendszer korsze­rűsítésében játszott szerepét is­mertette. Eötvös József oktatási elképzeléseivel elvben egyetér­tett a hercegprímás, de - az állami népiskolát csak mint lehetőséget elfogadva - szerette volna az egy­házi iskolákat megőrizni. Trcfort kultuszminiszter befolyásolási kísérleteit nagyvonalúan elhárí­totta. Sokat tett a főegyházmegyei népiskolák fejlesztéséért, első­sorban a felvidéki, szlováklakta területeken. 1877-ben létrehozta az egyházmegyei tanfelügyelői rendszert, egységes tanrendet ho­zott létre, korszerűsítette a tanító­képzést. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom