Esztergom és Vidéke, 1992

1992-05-15 / 18. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Április 27-én Esztergom város KépviselótestületénekOktatásiBizottsága közös beszélgetésre invitálta a város pedagógus társadalmát és polgárait. Olyan közös együttgondolkodásra, melynek során várták a pedagógusok szakmai véleményét, javaslatait Esztergom helyi oktatáspolitikájának kialakításában. Miavecz Jenő képvielő, az Oktatási Bizottság soros elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd röviden ismertette az Oktatási Bizottság felépítését, működését és feladatait Rövid számvetést készített a bizottság eltelt két esztendejéről. Az intézmények megismerése után lassan kialakultak a bizottság fő stratégiai elképzelései, mint az intézmények különbségének csökkentése; az idegen nyelv oktatásában a megfelelő szint elérése; a felvételt nem nyert, de még tanköteles korú gyermekek sorsának megoldása; sokszínű iskolarendszer kialakítása. A fórum az Általános és Speciális Szakiskola pedagógusainak kérdésével indult: milyen formában tervezi az Önkormányzat a központi logopédiai helyiség kialakítását? Balogh Péter alpolgármester kifejtette, högy az önkormányzat régóta foglalkozik e kérdés megnyugtató megoldásával. Eredetileg a nyári napközis tábor területén lévő kőépületben kapott volna helyet a logopédiai kezelőhely iség, a Nevelési Tanácsadó és gyógypedagógiai óvoda. Az épület műszaki állapotát felülvizsgálva az eredeti elképzelésüket módósítani kellett A gyógypedagógiai óvoda elhelyezése iránt &deklődött Kicsák Lászlóné, a gyógypedagógiai óvoda dajkája, aki egyebek mellett javasolta a szakiskolai képzés felemelését három évre. Balogh Péter alpolgármester tájékoztatásul elmondta, hogy a tanulmánytervek elkészültek, de végleges döntés még nem született Müller Vilmosné - kiegészítve a választ - javasolta a Honvéd úti óvoda területén lévő romos épületrész helyén kapjon helyet a gyógypedagógiai óvoda. Raáb Alajosné, a Nevelési Tanácsadó fejlesztő pedagógusa két javaslattal fordult az Oktatási Bizottsághoz: egyrészt kislétszámú osztályok létrehozását javasolja az értelmi fejlettség szempontjából határesetű gyermekek részére; másrészt célszerű lenne az írás, olvasás és számolási zavarral küszködő gyermekek részére egy felmenő rendszerű dyslexiás osztály fenntartása. Balogh Péter alpolgármester elmondja, hogy már felkérte Nemesi Erzsébetet, az Oktatási és Közművelődési Csoport megbízott csoportvezetőjét az iskolaérettségi vizsgálatok tapasztalatainak feldolgozására és egy esetleges kislétszámú osztály szerveződésének lehetőségeire. Bánhidy László képviselő e fenti kérdéscsoportot azzal zárta, hogy a bizottság mindkét intézmény végleges elhelyezését szeretné, melyhez a pénzügyi alapok megteremtését keresik. Az est folyamán szinte központi helyet kapott az idegen nyelv oktatásának kérdése. Köztudott hogy oktatási intézményeink - a Gyakorló Általános Iskola kivételével - nyelvszakos pedagógus hiányával küszködnek. Dr. Sörös Gábor, a Vitéz János Tanítóképző Főiskola Idegennyelvi Tanszékének tanszékvezetője tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a főiskolán beindult az angol nyelvi tanítóképzés és beindul a másoddiplomás képzés is. Mindkét képzési forma biztosít nyelvszakos pedagógusokat (Részletes tájékoztatóját köszönjük.) Miavecz Jenő képviselő tájékoztatásul elmondta, hogy képviselő testületi határozat született a nyelvoktatás segítésére: egyrészt az idegen Varsányi András né, a Balassa Bálint Általános Iskola igazgatóhelyettese a kósza hírek tisztázását kérte az Oktatási Bizottságtól, mivel a szülők úgy tudják, hogy szeptembertől megszűnik a Balassa iskola. Miavecz Jenő képviselő megnyugtatta a jelenlévőket hogy nincs szó az iskola megszűnéséről. Pillanatnyilag az iskolát az a képviselőtestületi határozat érinti, mely az alsó tagozatos osztálylétszámokat 20-25 főben határozta meg. Sipos Imre képviselő a fentieket kiegészítette azzal, hogy mindenképpen szükség van a racionalizálásra, hiszen kis létszámú osztályok és napközis csoportok nem működhetnek tovább. Bánhidy László képviselő fűzte tovább a gondolatot hogy vonzó programok fölkínálásával egy versenynek kell elindulnia az iskolák között. A nyilvánosságot hívta segítségül Érdi OKTATÁSI FÓRUM anyanyelvű nyelvtanárok fogadására két lakást biztosít az önkormányzat, másrész városi ösztöndíj létrehozásával szeretnék megnyerni a nyelvszakos egyetemi- és főiskolai hallgatókat. A válaszhoz Paál Anikó képviselő csatlakozva elmondta, hogy testvérvárosaink sokirányú segítséget ajánlottak fel a nyelvoktatás fejlesztésére. Sipos Imre képviselő hangsúlyozta, hogy sürgősen lépnünk kell, s rövid időn belül biztosítani kell a nyelvszakosok részére lakásokat! Továbbá meg kell őket fizetni, egyébként elhagyják a pályát. Dr. Sörös Gábor újbóli hozzászólásában hangsúlyozta az idegennyelvű nyelvtanárok jelenlétének fontosságát. Rendkívül képzett emberek és igen eredményesek. Popovics György, a Szent István Gimnázium igazgatója kiemelte, hogy igen fontos az idegen anyanyelvű nyelvtanárok jelenléte a városban, de hosszú távon ők nem tudják megoldani nyelvoktatásunkat. Igazán csak a magyar egyetemeken és főiskolákon végzett nyelvszakos tanárokkal oldható meg a kérdés. A város telepítsen le német, angol, francia, sőt latin szakos kollegákat Az orosz szakos pedagógusok átképzése iránt érdeklődött Varga Brigitta, a Petőfi Sándor ÁJtalános Iskola pedagógusa. Balogh Akosné vezető pedagógus szaktanácsadó válaszában elmondta, hogy a Pedagógiai Intézet fogta át az orosz szakosok átképzését a nyelvvizsgáig. Nem kerülhető el azonban az egyetem vagy főiskola elvégzése. Ildikó, a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója, amikor a szülők megnyugtatására kérte fel az Oktatási Bizottságot az iskola jövőjét illetően. Nemesi Erzsébet megbízott csoportvezető tájékoztatta a jelenlévőket hogy az Oktatási Bizottság valóban tárgyalta a Kossuth iskola jövőjét, s úgy döntött, hogy nem bolygatja az 1992/93-as tanévet További sorsát azonban ez év őszén képviselőtestület elé kell vinni, mivel 1993-ban már csak három osztállyal működne tovább. Csordás András, a Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola óraadó nyugdíjas pedagógusa hozzászólásában több kérdést intézett az Oktatási Bizottsághoz. Tájékoztatást kért a városban működő pedagógus kamaráról. Javasolja egy olyan pedagógus kamara megalakítását, mely alulról szerveződne. Megalakulása után pedig tájékoztatni kell a pedagógusokat arról, hogy kik a vezetői, milyen működési területei vannak. Balogh Ákosné rövid tájékoztatást adott az Esztergom és Vidéke területi Pedagógus Kamaráról, mely 1990ben alakult. Tagjai óvónők, általánosés középiskolai pedagógusok. Megalakulását nyilvánosan meghirdették. A kamara szakmai érdekképviseletet gyakorol, nem helyettesíti a szakszervezetet Nagy Béla a Pedagógus Szakszervezet titkára kiegészítésként elmodja, hogy a szakszervezet működik. „Esztergomban az önkormányzat elfogadott partnernek, az Okatatási Bizottságot egyéni véleményemmel segítem. Javaslataimat Miavecz Jenő képviselő tolmácsolja a képviselő-testületnek." A fentiekhez B alogh Péter alpolgármester hozzátette, hogy a legálisan működő érdekvédelmi szervezeteket az önkormányzat elfogadja partnernek, ezeknek mindenkor alulról kell szerveződniük. Csordás András hozzászólásában kifejtette, hogy hiányolja az Oktatási törvénytervezet széleskörű vitáját városi szinten. Továbbiakban tájékoztatást kért a városi és megyei önkormányzatok kapcsolatáról. Miavecz Jenő képviselő válaszolt az oktatási törvénytervezetre vonatkozóan, elmondta, hogy hiba volt a bizottság részéről az, hogy nem kezdeményezett széles körű vitát Az Oktatási Bizottság demokratikusan működő bizottság, s többségi döntés alapján a vitát nem javasolta. A városi és megyei önkormányzat kapcsolatrendszerét Sipos Imre képviselő mutatta be, mely szerint a Megyei önkormányzatnak vannak önként- és kötelezően vállalt feladatai. Alapfeladata a középiskolák fenntartása. További feladatai a sport ifjúság- és egészségvédelem, a kistelepülések gondjainak felkarolása, érettségi elnökök delegációja stb. Feladatköre lazább, mint korábban volt Befejezésként Csordás András megfontolásra javasolta az Oktatási Bizottságnak azt a kérdést hogy nincs a városban elitképzés. Kéréssel fordult az Oktatási Bizottsághoz Kardos Tamásné, a Szent István Gimnázium pedagógusa, aki tájékoztatta a jelenlévőket, hogy Esztergomban januárban megalakult a Kolping család helyi szervezete. Működésük megkezdéséhez keresnek egy 800-1200 m

2 alapterületű helyiséget. Szakiskola létesítésében gondolkodnak, fő profilja a gazda- és gazdaasszonyképzés lenne. Céljuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkarolása. APilisszentléleki tagiskola pedagógusa, Meszes Ferencné az iskola tárgyi feltételeinek javítása érdekében kért szót: nincs telefon, a tető beázik, nincs angolvécé az iskolában. Bánhidy László Ígéretet tett a gondok megoldására a Gamesz megnyerésével és az Alapítvánnyal közösen. Hasonlóan nyilatkozott Kotz István, az anyaiskola igazgatója is. A fórumot Miavecz Jenő elnök zárta be. Kifejtette, hogy mindenképpen hasznos volt a fórum; a kérdések többoldali megvilágításba kerültek, s az Oktatási Bizottság továbbra is számít a pedagógusok segítő együttműködésére. Tudósított: Jernei Ilona