Esztergom és Vidéke, 1992

1992-05-15 / 18. szám

1992. május 15. 18. szám Ára: 19,50 Ft ESZTERGOM POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban A BÉKE NAPJÁN Május 8-án a Béke téren dr. Nemes Tamás városi tisztiorvos mondott ünnepi köszöntőt. * E napon a Technika Háza előtt Martsa István Mártír-emlékművét is megkoszorúzták. * Esztergom a múlt szombaton ballagó diákok énekétől volt visszhangos, bizonyítván ősi diákvárosi mivoltunkat. Megjelenik hetenként Esztergom Város Önkormányzatának és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának támogatásával Szerkesztőség és kiadóhivatal: Esztergom, Széchenyi tér 25. TelVfax: 13-756 Tx: 27-477 mrvrrr, A Városháza vendégei Május 8-án, pénteken dr. Könözsy László polgármester fogadta a lengyel alkotmánybíróság tagjait: Tomasz DYBOVWSKI alelnököt, Kazimierz DZIALOCHA, Maria LABOR-SOROKA és Czeslaw BAKALARSKI alkotmánybírákat. Május 13-án, szerdán a portugál alkotmánybíróság elnöke, Cardoro da COSTA és felesége volt a polgármester úr vendége. Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek május 8-án ünnepelte 65. születésnapját. II. János Pál pápa öt éve az esztergomi egyházmegye vezetését bízta rá. E kettős jubileum kapcsán kértünk interjút az érsek úrtól. - Bíboros úr! Milyen érzésekkel jött el 1987-ben Kalocsáról Esztergomba? - Szent Pál apostol levelében olvasható, hogy amikor a nagyvárosba, Korintusba ment, szorongással indult oda. Amikor Esztergomba jöttem, hasonlóképpen éreztem én is. Kalocsán, mint Ijjas József érsek úr segítője öt esztendeig voltam. Ott már megismerhettem az egyházmegye működését. Lé kai László bíboros úr halála után kaptam az Esztergomba szóló kinevezést. Itt hadd említsem meg, hogy egy tisztség betöltése nálunk, az egyházban másképpen történik, mint a polgári életben. Mi nem pályázatok réven, hanem kinevezések által töltjük be az állásokat. Miután az esztergomi egyházmegye élére való kinevezést megkaptam, a Szentatya iránti engedelmesség is arra kötelezett, hogy elfogadjam Azt tudtam, hogy a feladat és a felelősség sokkal nagyobb lesz, mint Kalocsán volt. Ez az esztergomi érsekekre mindig is vonatkozott. De akkor már látni lehetett, hogy politikai, társadalmi változások lesznek. Sok feladat hárult rám, hiszen Lékai bíboros halála után a püspöki kar elnöke is voltam Ilyen gondolatok és érzések voltak bennem, mikor öt évvel ezelőtt megkaptam a kinevezést. Az ünnepélyes beiktatásra 1987 április 25-én került sor. - Érseksége öt éve alatt mit tapasztalt a városban? Milyenek vagyunk mi, esztergomi polgárok? - A választ általánosságban tudom megadni. Azért, mert feladataim nem csak Esztergom városára vonatkoznak, hanem az egyházmegyére és az országra is. Ilyen értelemben sajnos nem tudok teljes mértékben együtt élni a várossal, a város lakóival, a város gondjaival. Esztergomnak gazdag történelmi és kulturális hagyományai vannak. Idekerülve éreztem, sőt kézelfog hatóan tapasztaltam, hogy az itt éló polgárok ezek ápolására törekednek, sőt az egyes intézmények is. Igen sok kezdeményezés volt a történelmi múlt feltárására Fent a Várhegyen, de a város többi részében is. A történelmi hagyomány itt, Esztergomban jobban észrevehetővé vált Ezt azért is említem, mert az elmúlt időben, de különösen a negyvenes évek végén és az ötvenes években Esztergom történelmi, kulturális jelentőségét háttérbe szorították. A megyeszékhely is elkerült Esztergomból. Mint klerikális város nem vo}t tetszetős az akkori kormányzatnak. így az a megnyilatkozás, más újratemetésére és II. János Pál pápa látogatására gondolok. Igaz, hogy ekkor nem csak esztergomiak voltak jelen. A város tenniakarása érződött, hiszen minden rendezetten, fegyelmezetten történt. A résztvevők Esztergom jelentőségét erősítették. - Napjainkban Esztergom városa milyen prioritást élvezhet az érsek jelenlététől? - Az esztergomi érsek jelenléte sokat jelent a városnak. Köztudott, hogy Szent István úgy alapította az esztergomi érsekséget, hogy ez legyen az első valamennyi püspökség között. Ehhez kapcsolódott, a XIII. századtól, hogy az esztergomi érsek egyben prímás is, közjogi méltósággal felruházva Később ,>AZ ESZTERGOMIAK ...TŐRTENELMlESEMENYEKNEK LETTEK MUNKALÓI ÉS FORMÁLÓI" - mondja dr. Paskai László bíboros amit a város történelmi értékei védelmében tapasztaltam, örömmel töltött el. Másik benyomásom idekerülésemkor az volt, hogy a társadalmi szervezetek részéről is sok jóindulatot tapasztaltam. Akkor már érezni lehetett a változások szelét. Az ügyek intézésekor szándékos akadályokba nem ütköztem A rendszerváltás utáni időről pedig azt mondhatom, hogy a város vezetősége kifejezetten jóindulatú az egyház értékei iránt Lehetőségeinek megfelelően igyekszik mindent megtenni. A város lakosságában is megéreztem a régi hagyományok megőrzésére való törekvést, a vallásos lelkület jelenlétét. Nemcsak a nagy, ünnepélyes liturgiák alkalmával, hanem a hétköznapokban is. Különösképpen örültem annak, hogy az elmúlt esztendőben, a két jelentős egyházi esemény megrendezesébe Esztergom lakói tiszteletre méltóan kapcsolódtak be. Megérezve, hogy történelmi eseményeknek lettek munkálói és formálói. Itt Mindszenty József hercegprípedig az esztergomi érsekek egyben bíborosok is voltak. Ilyen szempontból az érsek jelenléte súlyt ad a közösségnek. Igen sok a protokolláris látogatás is. Hadd utaljak arra, hogy itt látogatott meg a német kancellár, a belga király, az olasz köztársasági elnök és sorolhatnám tovább. Amikor vezető államférfiak jönnek Magyarországra, akkor a feleségeik, a hozzátartozóik nagyon sokszor az esztergomi érseket is meglátogatják. Természetesen a Bazilikát, a kincstárat, a múzeumokat úgyszintén felkeresik. Ezek mind emelik a város jelentőségét. - Mit tes z-t ehet a főegyházmegye, hogy Szent István városát gazdagítsa? - A főegyházmegye természetesen Esztergomot is szolgálja Esztergom fejlődését gazdagítását - vallási küldetésének teljesítésével. Ehhez a történelem folyamán más is kapcsolódott: a nevelés és a karitatív tevékenység. A magam részéről is és a főegyházmegye részéről is megvan az a törekvés, hogy pótoljuk, újjászervezzük mindazt, ami itt az elmúlt negyven esztendő alatt elpusztult. Még ha sok időbe és energiába kerül is. A nevelés területén már sikerült előrelépnünk. A szatmári nővérek vissza tudnak jönni a régi anyaházukba Onnan pedig a szeminárium költözik ki. A Bibliotékát visszakaptuk, és ott most átalakítást végzünk. Az épület a város képéhez is hozzátartozik. A Volán szállót megvettük. Ott lesz a papnevelő intézet A Bibliothékát teljesen felújítjuk, és ott lesz a főiskola. Ez lehetőséget ad arra, hogy civilek, világiak is járhassanak teológiai oktatásra A Bibliotéka könyvállománya pedig a régi szeminárium épületébe kerül. Szeretnénk ezt az épületet is rendbehozni, hogy a Bazilika mellett méltó képet mutasson. Hogy még milyen célokra fogjuk felhasználni, azt majd a jövő dönti el. A papnevelde azért nem került vissza a régi helyére, mert a 150 éves épület kollégiummá való átalakítása, valamint fenntartása igen nagy összegbe kerülne. De mindenképpen egyházi célt fog szolgálni. A Bibliotéka mostani üres részeiből a következő tanévben már előadótermek lesznek. A jövő évre szeretnénk teljes egészében rendbe hozni. A régi szemináriumot néhány éven belül kívülről helyreállítjuk. A belső felhasználás és kialakítás még az idő és az anyagiak függvénye. A másik terület, ahol eddig is fáradoztam és ezután is tenni szeretnék, az az egészségügy. Eddig is arra törekedtem, hogy a kórház felszerelése jobb legyen. További támogatás is Várható. Ez az egész várost érinti, hisz a kórház minden egyes embert, minden beteget egyformán gyógyít Lényegében ezeket tudom kiemelni a tervek közül, amelyek szemmel láthatóan és kézzel foghatóan érintik a várost - Köszönjük a beszélgetést! Pálos Imre