Esztergom és Vidéke, 1991

1991-12-20 / 43-44. szám

5 ESZTERGOM ES VIDEKE Novemberi utolsó ülését tartotta 28-án a Képviselőtestület. Dr. Kö­nözsy László polgármester módo­sító indítványa szerint első helyen tárgyalták a képviselők az új jegy­ző kinevezésével kapcsolatos na­pirendet, majd - az esztergom­kertvárosi képviselőkre tekintettel - másodikként tűzték napirendrea kertvárosi népszavazás ügyét. Új napirend is került a programba: a polgármester zárt ülésen, sürgő­séggel javasolta megvitatni a Vá­rosgazdálkodási Vállalat átszer­vezését. Az év elejével hivatalosan meg­üresedő jegyzői állásra (mint erről már korábban hírt adtunk, Dr. Ere­di Julianna jegyző megválik hiva­talától), a kitűzött határidőre, egy pályázat érkezett, Dr. Takács Már­táé, aki eddig az Igazgatási Osz­tály vezetője volt. A kijelölt bi­zottság személyét e tisztségre al­kalmasnak ítélte, így a döntés a testület elé került. Azonnali kine­vezését sürgette, hogy Dr. Eredi Julianna beteg, s hivatalába már nem tér vissza. A titkos szavazá­son 20 voks szólt Dr. Takács Már­ta mellett, míg 3-an ellene szavaz­tak. Bérét a polgármester 50 ezer Ft-ban javasolta megállapítani, ezt azonban már több képviselő kifo­gásolta. Köztük Horváth György is, aki arra hivatkozott, hogy a Város nehéz anyagi helyzetében a „tisztségviselők tanúsítsanak ön­mérsékletet." (A vita érdekessége, hogy mindez már a jegyzői eskü­tételt követően történt.) Ezt követ­te egy „furcsa" jogi helyzet: a kép­viselők csak ezután szavaztak ar­ról, hogy Dr. Eredi Juliannát fel­mentik jegyzői beosztásából, tehát a Városnak, hacsak néhány percre is, de egyszerre két jegyzője volt! Második napirendben a Város­ban is nagy vihart kavart kertváro­si elszakadási törekvéssel foglal­koztak a képviselők. Az Eszter­gom-Kertváros Baráti Köre nép­szavazásra bocsájtandó kérdése így hangzott: „Akarja-e ön, hogy Esztergom-Kertváros önálló tele­pülés legyen? Igen-Nem " A tes­tület, vita után - jogkörével élve ­a következőképpen módosította a kérdést: „Akarja-e Ön, hogy Esztergom-Kertváros kiváljon Esztergomból és gazdaságilag volt. Az 1950-től a megyei vízmű kezébe került létesítmény lepusz­tult, a helytelen várospolitika zöldterületeinek nagy részétől megfosztotta, nagyobb felújítást néhány éve csak a Regionális Víz­mű végzett. Ma az üzemeltetés évi tervezhető vesztesége 2 millió Ft, ennek ellenére a képviselők nagy többséggel az önkormányzati tu­lajdonba vétel mellett döntöttek. (Az idők jobbra fordultával e vesztesség nyereségre váltható, ha a Város a termálturizmus e bázisá­nak birtokában majd jó utat vá­laszt! - Szerk.) Másfél órás vita Városházi tudósítás önálló település legyen? Igen­Nem." (Az Esztergomtól való tel­jes elszakadás egyértelmű tisztá­zása e népszavazás legfontosabb kérdése. - Szerk.) Nem fogadták el a képviselők, hogy az alapkérdés­hez un. alkérdést csatoljanak, mert az alkalmat adhat arra, hogy a ka­tegórikus „igen-nem" választ a polgárok félreértelmezzék. Szünet után az Egészségügyi és Szociális Bizottság által írásban beterjesztett napirendeket vita nél­kül elfogadták a képviselők (be­számoló a szociális intézmények által nyújtott ellátásokról, Mentál­higénes Szociális Egyesület pá­lyázata). Sokak számára elvi jelentőségű kérdést tárgyaltak ezután a képvi­selők. Az esztergomi strandfürdő a háború előtt Szent István Artézi Fürdő Telep néven az ország egyik legkorszerűbb fürdőkomplexuma következett az 1992. évi 6.2 milli­ós távfűtési céltámogatás felhasz­nálásáról. Sok képviselő sürgette a munkaigényes, de az igazságos szociális elosztási rendszerben történő felhasználást, míg mások az összeg jelentős részét a fűtő­rendszer műszaki fejlesztésére kí­vánják fordítani. Ez persze csök­kentené a szociális alapot, így a képviselők a döntést elnapolták és további vizsgálatra az illetékes bi­zottságnak visszaadták. A MECHATRONIKA Kft. iparterületet igényel a Várostól egy, a kertvárosban felépítendő zár- és lakatüzem létesítésére. A munkahelyteremtő vállalkozást a testület támogatja és a 300.-Ft/m2 vételárat a kertvárosi rész-önkor­mányzatnak engedi át felhaszná­lásra. Nagy falusi Tibor, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnö­ke számolt be a Várszínház Alapít­vány 1991. évi munkájáról és az 1992. évi előzetes műsortervről, majd Bánhidy László, az Oktatási Bizottság elnöke ismertette a Hell József Károly középiskola névvál­toztatási kérelmét Az iskola kéré­se: a képzési profil gyakori válto­zása miatt a Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola nevet használhassák a jövőben. Dr. Könözsy László polgármes­ter két fontos tárgyalásról tájékoz­tatta a képviselőket A napokban tárgyalások folytak a Regionális Vízmű és a Város között a csator­narendszerek önkormányzati tu­lajdonba vételéről. Az új évtől várhatóan a Városé lesz az egész víz- és csatornarendszer, míg az ivóvíz-bázisok (csáposkutak) álla­mi kézben maradnák. Az Esztergom-Párkány közötti híd újjáépítésére a szlovák fél pá­lyázatot nyújt be az Európai Regi­onális Együttműködési Alaphoz. A Szlovák Kormány illetékes ál­lamtitkára a decemberi brüsszeli ülésszakon szólal fel ez ügyben, s felszólalását most előzetesen egyeztette (korrekt eljárás! ­Szerk.) Esztergom képviselőivel. A testület zárt üléséről annyit tudtunk meg, hogy a Városgazdál­kodási Vállalatot 1991. december 31-ével átszervezik és 1992. janu­ár l-jével önkormányzati vállalat­ként működik tovább. Az átszerve­zés első fázisa azt jelenti, hogy az eddigi állami vállalatnak a Város most már tulajdonosa lesz! Tudósított: Koditek Pál Az összefogás és a béke jegyében (Folytatás az 1 oldalról) - Pilisszentléleken megtörtént a vízvezeték-fektetés. A napokban a majdnem 400 méteres mély kútban megjelent a vízellátáshoz szükséges karsztvíz. - Meggyorsult a telefontelepítés, jövőre, a korábbiakkal azonos felté­telekkel, minden igénylő telefont kaphat. - Megindult az úthálózat javítása, megszépült az Erzsébet park. Persze, ezekkel csak az első lépé­seket tettük meg azon az úton, amelyre egy esztendeje léptünk, s amelyen továbbra is haladni aka­runk. Nem lehetünk elégedettek, hisz előttünk áll a munkanélküliség, a csonkahíd, a száz év óta egyhely­ben topogó, fejletlen idegenforgal­mi infrastruktúra, a gáz- és csatorna­hálózat továbbfejlesztése és előt­tünk látjuk kátyús útjainkat, utcáin­kat is... Mindannyiunknak fájó pont az or­szágos energiaáremelésből - külö­nösképp a távhőszolgáltatásból ­adódó többletköltség, amelyre azonnali megoldás, önkormányzati erőből, lehetetlen. A szakminiszté­rium, az anyagi terheivel együtt, az erkölcsi felelősséget is az önkor­mányzatok vállára helyezi, amely csak növeli a lakosság és az önkor­mányzatok közötti feszültséget. Nagyon sok területre kevés jutott az eloszthatókból. Szinte egyik vá­rosrész sem lehet megelégedve, mindenki sorolhatná saját hátránya­it, panaszait. Kertváros ötvenéves gondját egy év alatt épp úgy nem tudtuk megoldani, mint például Szentgyörgymező, vagy Szentta­más csatornagondjait. Felelőtlen ígérgetés lenne tehát, hogy jövőre behozzuk a lemaradást! Együtt, összefogva azonban biztos, hogy többet tudunk tenni. Amikor most, az ünnepek előtt megköszönöm városunk minden la­kosának közösségünkért végzett munkáját felhívással is fordulok Önökhöz: becsüljük meg, hogy bé kében élünk és olyan bizton­ságban, amelyre a határainkon túl élő testvéreink egyelőre még hiába vágynak! Az összefogás és a béke jegyé­ben kívánok Esztergom minden polgárának boldog Karácsonyt és sikeres Újesztendőt! r — —> Kellemes karácsonyi ünnepeket, vidám szilvesztert és gazdag új esztendőt kívánnak az ER-OPTIKA és a GRANOPTIKA munkatársai! A MAHART értesíti az utazóközönséget, hogy az Esztergom-Párkány kompjárat az ünnepek alatt az alábbiak szerint közlekedik: 1991. december 24-én 12.00 órakor indul az utolsó járat Pár­kányból 1991. december 25-én nem közlekedik 1991. december 26-án nem közlekedik 1991. december 31-én 12.00 órakor indul az utolsó járat Pár­kányból 1992. január 1-én nem közlekedik Itákgs (karácsonyi ünnepeit ísúoCdogúj esztendőt kíván minden kedves ügtffettneí^a Gran Tours Utazási Iroda

Next

/
Oldalképek
Tartalom